| A gyümölcstermelés biológiai alapjai (Maliga Pál) | |
| A gyümölcstermelő növények részei és működésük | 11 |
| A biológiai vonatkozások jelentősége | 11 |
| A gyümölcstermő növények csoportosítása | 11 |
| A gyümölcsfajta | 14 |
| A gyümölcstermő növények kialakulása | 16 |
| A gyümölcstermő növény | 17 |
| A magonc | 18 |
| A gyökérnemes növény | 20 |
| Az oltvány | 21 |
| A gyökér | 25 |
| A gyümölcstermő növények gyökérzetéről általában | 25 |
| A gyökérzet alakját és fejlődését befolyásoló tényezők | 26 |
| A ráoltott rész hatása az alany gyökérzetére | 30 |
| A gyökérzet helyzete a talajban | 33 |
| A gyökérnövekedés periódusai | 37 |
| A gyümölcsfák gyökereinek elhalása | 38 |
| A gyökerek elágazódása | 40 |
| A növény rögzítése a talajhoz | 41 |
| A gyökérsarjak | 42 |
| A gyökér tápanyagfelvétele | 44 |
| Az alany jelentősége a táplálkozásban | 48 |
| A gyümölcstermelő növények viselkedése a talaj kémhatásával szemben | 49 |
| A gyümölcsnemek gyökereinek sajátosságai | 50 |
| A gyümölcsfa törzse | 54 |
| A fa koronája | 58 |
| A rügy | 60 |
| A gyümölcsnemek rügyei | 63 |
| A gyümölcstermő növények hajtásrendszere | 66 |
| A vessző | 69 |
| A növekedési vesszők | 69 |
| A termőnyársak | 69 |
| A termővesszők | 69 |
| A vesszők csoportosítása | 72 |
| A gally | 73 |
| A levél | 73 |
| A virág | 76 |
| A termés és a gyümölcs | 78 |
| A vegetációs és a nyugalmi időszak | 82 |
| A termőrügyek kialakulása és az ápolás hatása | 88 |
| A termőrügyek fejlődése | 88 |
| Az ápolás hatása a virágrügyek keletkezésére | 90 |
| Az ivarsejtek kialakulása és a virágok meddősége | 98 |
| A gyümölcsfák virágzása | 101 |
| A gyümölcsfák termékenyülési viszonyai | 105 |
| A termékenyülési viszonyok gyakorlati jelentősége | 105 |
| A terméketlenség okainak áttekintése és megállapítása | 106 |
| A mesterséges megporzás | 107 |
| A virágporvizsgálat | 108 |
| Az egyes gyümölcsnemek termékenyülési viszonyai | 109 |
| Az alma | 109 |
| A körte | 113 |
| A birs | 116 |
| A naspolya | 116 |
| A cseresznye | 116 |
| A meggy | 118 |
| A szilva | 123 |
| Az őszibarack | 123 |
| A kajszi | 123 |
| A mandula | 124 |
| A dió | 124 |
| A mogyoró | 125 |
| A málna | 125 |
| A szeder | 125 |
| A szamóca | 125 |
| A ribiszke | 126 |
| A köszméte | 126 |
| A szél és a rovarok virágmegporzó munkája | 126 |
| A telepítendő fajták száma | 128 |
| A gyümölcshullás | 130 |
| A gyümölcsfaápolás elméleti alapjai | 133 |
| Új gyümölcsfajták előállítása | 137 |
| A gyümölcsnemesítésről általában | 137 |
| A gyümölcsnemesítés néhány történeti adata | 138 |
| A gyümölcsnemesítés sajátosságai | 140 |
| A keresztezés | 142 |
| A vegetatív hibridizálás | 144 |
| Micsurin tapasztalatai a hibridizálással kapcsolatban | 145 |
| A hibridmagoncok nevelése | 147 |
| A hibridmagoncok szelekciója | 148 |
| A kimérák | 149 |
| Rügy- és egyéb szomatikus megváltozások | 149 |
| A xénia és a metaxénia | 151 |
| A gyümölcsfák termékenyülési tulajdonságai | 152 |
| A gyümölcsfák virágzása | 153 |
| A vad gyümölcsfák jelentősége | 153 |
| A gyümölcsfajták keletkezése | 154 |
| Az alma | 155 |
| A körte | 160 |
| A cseresznye és a meggy | 162 |
| A szilva | 163 |
| A kajszi | 164 |
| Az őszibarack | 164 |
| A mandula | 165 |
| A gyümölcstermelés áltlalános része (Okályi Iván) | |
| A gyümölcstermelés természeti feltételei | 169 |
| A gyümölcsös éghajlat | 171 |
| Napsugárzási viszonyaink | 171 |
| Hőmérsékleti viszonyaink | 172 |
| Szélviszonyaink | 172 |
| Csapadékviszonyaink | 172 |
| A légnedvesség | 173 |
| Az időjárási elemek szélső értékei | 173 |
| Az éghajlat | 174 |
| Éghajlati igény | 175 |
| A mikroklíma | 177 |
| A fekvés | 177 |
| Lejtős terület | 178 |
| Vízfelületek | 179 |
| A környezet és a terület növényborítása | 179 |
| A környezeti domborzati viszonyok | 180 |
| A tengerszint feletti magasság | 181 |
| A talaj mikroklíma-módosító hatása | 181 |
| A gyümölcstermő növény mikroklíma-alakító hatása | 181 |
| Az ember mikroklímát kialakító beavatkozásai | 182 |
| Elemi károk | 182 |
| Fagykárok | 182 |
| Szélkárok | 191 |
| Csapadékkárok | 192 |
| A gyümölcsös talaja | 194 |
| A talajigény | 194 |
| A talajviszonyok előzetes felületi elbírálása | 196 |
| Talajvizsgálat | 209 |
| A gyümölcsös | 210 |
| A gyümölcsös fogalmának meghatározása | 210 |
| Házikert jellegű gyümölcsösök | 211 |
| Tudományos célú gyümölcsösök | 212 |
| Pomológiai kert | 212 |
| Kísérleti gyümölcsös | 213 |
| Tangyümölcsösök | 213 |
| Törzsgyümölcsösök | 214 |
| Vadmagtermő törzsgyümölcsösök | 214 |
| A zárt árutermelő nagyüzemi gyümölcsös | 215 |
| A törzses, koronás faalakokból telepített gyümölcsös | 215 |
| Törpe gyümölcsös | 216 |
| Alakfa-kert | 218 |
| Bogyósgyümölcsös | 218 |
| A nyílt árutermelő nagyüzemi gyümölcsös | 218 |
| Mezőgazdaságilag művelt területen telepített nyílt gyümölcsös | 218 |
| Szőlőműveléssel kapcsolatos nyílt gyümölcsös | 219 |
| Legelőfásítás | 219 |
| Virág, zöldség vagy bogyósgyümölcs termesztésével kapcsolatos gyümölcstermesztés | 220 |
| Útfásítás | 220 |
| Határültetések | 221 |
| Szélfogók | 221 |
| A gyümölcsös telepítése | 222 |
| A terület előkészítése | 222 |
| A terület beosztása | 223 |
| Táblaméretek | 225 |
| Utak, építmények | 226 |
| Ültetési rendszerek | 230 |
| Sáncolással végzett gyümölcsös-telepítés | 234 |
| Bakhátas és zsombékos telepítés | 236 |
| A fák térigénye | 237 |
| A fák helyének kitűzése | 239 |
| Az ültetés | 242 |
| Az ültetőgödör | 242 |
| Az ültetőléc | 243 |
| A gödör betemetése | 245 |
| Gödörrobbantás | 246 |
| Az ültetés ideje | 249 |
| A fák vermelése | 250 |
| A fa előkészítése ültetésre | 252 |
| Az ültetés véghezvitele | 252 |
| Magas és mély ültetés | 253 |
| Beöntözés | 254 |
| Trágyázás | 254 |
| Karózás | 255 |
| Bekötözés | 257 |
| Törzskönyvezés | 259 |
| A gyümölcsfák állandó helyükön való szaporítása | 260 |
| Metszés | 260 |
| Idősebb fa átültetése | 260 |
| A gyümölcsfák metszése | 261 |
| A metszés elemei | 262 |
| Lemetszések | 263 |
| Biztosítócsap | 267 |
| Törzserősítő csap | 268 |
| Törzserősítő bemetszés | 269 |
| A lemetszés síkja | 269 |
| A sebek bekenése | 270 |
| Alakító metszés | 271 |
| I. Gazdasági törzses koronás faalakok | 274 |
| II. Különleges gazdasági faalakok | 286 |
| III. Alakfák | 287 |
| Koronaritkítás | 296 |
| A koronaritkítás kivitele | 298 |
| Tősarjak, gyökérsarjak | 299 |
| Ágak lemetszése | 300 |
| Sebek kezelése | 300 |
| A koronaritkítás ideje | 301 |
| Kéregápolás | 302 |
| Kéregkaparás | 303 |
| A kéreg lesúrolása | 303 |
| A kéregápolási ideje | 304 |
| Sebápolás | 304 |
| Odvas sebek kezelése | 305 |
| Mézgásodó sebek | 305 |
| Nyúlrágás elleni védőkötözés | 305 |
| Fagyérzékeny gyümölcsnemek törzsvédelme | 305 |
| Áthidalás | 306 |
| A korona ifjítása | 307 |
| Az ifjítás szükségessége | 307 |
| Az ifjítás előkészítése | 308 |
| Az ifjítás kivitele | 309 |
| Az ifjított korona kezelése | 310 |
| Az ifjítás időpontja | 310 |
| Folyamatos ifjító metszés | 311 |
| Az átoltás | 311 |
| Az átoltás szükségessége | 311 |
| Az átoltás kivitele | 313 |
| Oltási módok | 314 |
| Átszemzés | 314 |
| Az ágak feltámasztása | 314 |
| Az alátámasztás kivitele | 314 |
| Széthasadt korona összehúzása | 315 |
| A termőremetszés | 316 |
| A győrőzés | 316 |
| A gyökérmetszés | 319 |
| A gyümölcsritkítás | 319 |
| Az ismertebb metszési rendszerek, illetve metszési módszerek | 321 |
| A Kemmer-féle metszési rendszer | 321 |
| P. G. Sitt professzor metszési rendszere a gyümölcsfák kora alapján | 322 |
| A gyümölcsfák ápolási, metszési rendszere a növekedési erély alapján Kobel szerint | 323 |
| Eltérülő gyümölcsfaalakok metszése | 325 |
| Oeschberg-metszés (Spreng-féle metszés) | 326 |
| Kombinált korona | 326 |
| Gaucher-féle metszés | 327 |
| Lorette-féle metszés | 327 |
| Silvetti-metszés | 327 |
| Eszterházi metszés | 327 |
| Háromrügyes metszés | 327 |
| Sokrügyes metszés | 328 |
| Hazai almametszési módok | 328 |
| Kajszimetszési eljárások | 330 |
| Őszibarack-metszési módok | 332 |
| A dió metszése Porpáczy szerint | 332 |
| Köztesművelés és köztestermelés | 333 |
| Köztesművelés | 333 |
| Az őszi talajmunka | 333 |
| A tavaszi és nyáritalajművelés | 334 |
| Trágyázás | 334 |
| A trágya elosztása | 335 |
| Milyen időközökben trágyázzunk? | 335 |
| Fejtrágyázás | 336 |
| A talaj biológiai állapota | 336 |
| Humuszgazdálkodás | 337 |
| Zöldtrágyázás | 337 |
| Komposzttrágyázás | 337 |
| Köztestermelés | 339 |
| A jó köztestermény követelményei | 339 |
| Köztesnek használt növénykultúrák | 340 |
| A gyümölcsösök öntözése | 343 |
| A gyümölcsösök öntözésének jelentősége | 343 |
| Közvetett jelentősége | 343 |
| Közvetlen jelentősége | 343 |
| A gyümölcsöntözés tájkérdései | 345 |
| A gyümölcsöntözés technikai kérdései | 346 |
| Öntözés és trágyázás | 346 |
| Az öntözővíz hozzáférhetősége | 346 |
| A gyümölcsfák öntözővízszükséglete | 347 |
| A gyümölcsösben alkalmazható öntözési módszerek | 347 |
| Az öntözővíz mérése | 350 |
| Az öntözés időpontja | 350 |
| Öntözött gyümölcsös talajápolása | 352 |
| A gyümölcsfák védelme | 353 |
| Fizikai védekezés | 353 |
| Kémiai védekezés | 355 |
| Gyümölcsfaolaj | 356 |
| Gyümölcsfakarbolineum (Novobolin, Sylvia II. stb.) | 357 |
| "Holló 10" | 357 |
| Novenda (sárgaméreg) | 358 |
| Floristella-kénpor (kénvirág) | 358 |
| Badacsonyi mészkénlé-törzsoldat | 360 |
| Ventillált kénpor | 360 |
| Neopol | 360 |
| Sulfarol | 361 |
| Darsin | 361 |
| Hungária Matador, 5%-os | 361 |
| Agritox | 362 |
| Nikotin | 362 |
| Nikotinszulfát | 363 |
| Quassia | 363 |
| Paration-tartalmú szerek | 363 |
| Rézgálic | 364 |
| Rézkénpor | 365 |
| Spricckuprál | 365 |
| Cinkálic | 365 |
| Vasgálic | 365 |
| Biológiai védekezés | 366 |
| Gyümölcsfajtaismeret | 367 |
| Leíró pomológia | 367 |
| Gyakorlati fajtaismeret | 369 |
| Fajtaminősítés | 378 |
Folytatás Microsoft-tal