Bender Oszkár, a kitartó, eszes szélhámos kalandjait követjük nyomon, s közben lelepleződik a semmittevő hivatali bürokrácia, a munkálkodásnak maszkírozott aktatologatás, a gyárrá alakuló mezőgazdasági "segédüzemek" eszméje, s a gyárnak álcázott, ám jövedelmező kertészkedéssel foglalkozó öntödék, a jól kendőzhető üzletelések, az egymásba fonódó érdekek, a kölcsönösségi alapon működő kóklerkedések, a pénz utáni egyre vadabb hajsza: vagyis mindaz, ami a legjobb táptalaja a nagystílű szélhámosságnak is.
Gyurkó László "kufárokat osorozó" szatírája a jó törekvések megvalósítása előtt akarja megtisztítani a farizeusi álnoksággal, csalással, üzérkedéssel szegélyezett utat.
