Az összehasonlító élettan alapjai

Szerző

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'H. Sz. Kostonjac: Az összehasonlító élettan alapjai ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó-MET Publishing Corp.
Kiadás helye:	Budapest-Florida
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	495 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 19 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz	3
Előszó az orosz kiadáshoz	5
1. Fejezet
Az összehasonlító élettan történetének rövid vázlata Oroszországban és a Szovjetunióban. Néhány alaptétel. az anyag tárgyalásának elvei	7
2. Fejezet
A szervezet kémiai összetétele	21
Kémiai elemek és elterjedtségük az organizmusokban ( makro-, mikro- és ultramikroelemek). A kémiai elemek jelentősége a szervezetekben. A biogeokémiai vidék fogalma	21
Koncentrátor szervezetek	25
Összehasonlító adatok a szervezetek elemi összetételéről	27
3. Fejezet
Szerves anyagok szintézise növényekben és állatokban. A napfény és a szervezetek. Autotrof és heterotrof szervezetek	31
Szénhidrátok. Összetételük, szerkezetük és osztályozásuk. Összehasonlító adatok	34
Zsírok és lipoidok. Összetételük, szerkezetük és osztályozásuk. Összehasonlító adatok	38
Fehérjék. Összetételük, szerkezetük és osztályozásuk. Összehasonlító adatok. A fehérjék biológiai értékének fogalma	39
Porfirinek	47
4. Fejezet
Vitaminok. Kémiai jellegzetességük és élettani jelentőségük. Természetes és mesterséges szintézisük módjai. Provitaminok. Összehasonlító adatok	49
A vitaminok	49
B1 vitamin	55
B2 vitamin	59
B6 vitamin	59
PP vitamin	60
C vitamin	60
D vitaminok	62
K vitaminok	66
5. Fejezet
Az anyagcsere fogalma. Asszimiláció és disszimiliáció	68
A biológiai katalizátorok - fermentek	68
A melegvérű állatok fermentjeinek hőmérsékleti optimuma és hőellenállása	71
Az emésztő fermentek aktivátorai és paralizátorai	73
6. Fejezet
Az állatok táplálkozása. Exogén és endogén táplálkozás. Az éhezés fogalma	75
Szimbionták szerepe az állatok táplálkozásában. Állatok és növények kapcsolata a táplálkozásban	76
Az ozmotikus táplálkozás elmlete	80
7. Fejezet
Az emésztés, mint a táplálkozás első láncszeme. Fermentatív folyamatok az emésztésben	84
A szénhidrátok fermentatív lebontása. Összehasonlítható adatok. A béltraktus szimbiontáinak szerepe a cellulóz lebontásában	84
A fehérjék fermentatív bontása. A proteázok nomenklatórája. Összehasonlító adatok	87
A zsírokat bontó fermentek. Néhány összehasonlító adat	90
A fermentek egymástkövető hatása a szubsztrátumon és ennek különböző megjelenési formái az állatokban	91
8. Fejezet
Az egysejtű és soksejtű szervezetek sejtenbelüli emésztése és élettani sajátosságai	98
8. Fejezet
Az egysejtű és soksejtű szervezetek sejtenbelüli emésztése és élettani sajátosságai	98
9. Fejezet
A sejtenkívüli emésztés: sajátosságai és tanulmányozásának módszerei: az emésztőnedvek kiválasztála. I.P.Pavlov munkái	106
A "bélenkívüli" vagy a "külső" emésztés, mint a sejtenkívüli emésztés különleges formája	106
A szekréció típusai: mrofosztatikus és morfokinetikus szekréció	107
A szekréciós folyamat élettani és biokémiai jellemzése. Izomelemek részvétele a szekrétumkiválasztásban	113
A sejtenkívüli emésztés tanulmányozásának módszerei I.P.Pavlov operatívsebészi metódusa és ennek jelentősége	116
A mirigysejtek ingerlási mechanizmusa. Az áltetés. A nedvkiválasztás feltétlen és feltételes reflexei és jelentőségük a táplálkozás aktusában	120
Az idegrendszer jelentősége a szekrétumképzés folyamataiban. A gyomormirigyek állapota a téli álom alatt	124
Az emésztőmirigyek kémiai ingerlése. Szekretin, gasztrin, hisztamin. az idegrendszer szerepe a hasnyálmirigy kémiai ingerlésében
A mirigyek idegi és humorális ingereinek egysége és összefüggése. Paralitikus szekréció. Mesterséges és természetes ingerek. A nedvkiválasztás első és második fázisa	128
A bélmirigyek tevékenységének helyi szabályozása. Mechanikus tényezők jelentősége az emésztpmirigyek ingerlésében	130
A vastagbél élettani folyamatai. A bélbaktériumok szerepe	132
10. Fejezet
Az emésztőrendszer alkalmazkodása a táplálékhoz	133
A mirigyműködés alkalmazkodása a táplálékingerhez az evés aktusában	133
Időleges, alkalmazkodó jellegű változások az emésztőmirigyek működésében állandó táplálkozási forma mellett	135
Az emésztőnedvek összetételének alkalmazkodása a táplálék neméhez	137
A parazita férgek alkalmazkodása az emésztőcsatornában való élet feltételeihez	146
11. Fejezet
A gyomor-béltraktus motoros vagy mechanikus funkciója	147
A perisztaltika fogalma és a bélfal szerkezete. A perisztaltika idegi-homorális szabályozása. A bélcsatorna automáciájának gradiense. Az automácia ontogenezise.	147
A gyomor mechanikus funkciójának sajátossága madarakon	158
A kérődzők emésztési sajátosságai. A növényevők többrekeszes gyomrának mechanikus működése. A kérődzés. A tápanyagok elbontása a bendő szimbiontáinak segítségével	162
A rovarok peritrofikus membránja	169
A gyomor-bélcső elektromos aktivitása	170
12. Fejezet
A tápanyagok felszívódása. A felszívódás éllettani mechanizmusa és jelentősége. A máj szerepe	172
13. Fejezet
A gyomor-béltraktus mellékfunkciói. Vitaminok és tartalék tápanyagok raktározása, hatása a vérképzésre, kiválasztó működése. Emésztési leukocitózis	182
14. Fejezet
Légzés. A szervezet és környezete közötti külső gázcsere	187
Az állatok és növények kölcsönös viszonya a gáznemű anyagok felvételében és felhasználásában	187
Az élő szervezetek szerepe az atmoszféra összetételének szabályozásában	188
A széndioxid (szén) körforgása a természetben	189
Állatok légzése növényi szombionták segítségével	190
15. Fejezet
A külső gázcserére szolgáló szervek típusai az állatokban és azok evolúciója	191
A légzés szervei és módjai rovarokban. A tracheális légzés diffúziós elmélete Krogh szerint. A tracheális légzés alkalmazkodása a vízi és parazita rovarokban	192
A gerinces állatok bőrlégzése	195
A halak béllégzése	198
A halak úszóhólyagja és ennek szerepe a légzésben	200
A gerinces állatok tüdeje	205
A madarak légzése. Légzsákok	207
A légzőközpont és ritmikus működésének mechanizmusa	210
Méhenbelüli légzőmozgások és áttárás a méhenkívüli légzés. Az első légvétel fiziológiája	215
A vízbemerülő állatok légzési sajátosságai	217
16. Fejezet
A vér szerepe a légzésben. Az organizmusokban keringő nedvek és vérfestékek általános áttekintése	221
A hemoglobin szerkezete és kémiai összetétele a különböző organizmusokban	223
Methemoglobin és inaktív hemoglobin. Összehasonlító adatok	232
Hemocianin, tulajdonságai és jelentősége. Más, réz tartalmú proteidek	233
A vér festéket tartalmazó alakos elemei	237
Az eritrociták sótartalma, és áteresztőképessége	240
A vér disszociációs görbéi. A széndioxid szállítása. A szénsavanhidráz és szerepe	249
A vér puffertulajdonsága a különböző állatfajokban	257
17. Fejezet
A keringés nedvei mint a szervezet belső környezete	261
Fehérvérsejtek. A hemolimfa sejtjei a gerinctelen állatoknál	272
A vér mennyisége. Néhány ezzel kapcsoaltos fejlődéstani törvény	273
18. Fejezet
A vér védőfunkciói. Mecsnyikov fagosita elmélete és ennek biológiai gyökerei. Az immunitás fogalma.	276
A precipitáció. A szerológiai módszer jelentősége a rendszertanban	280
Védőfermentek	281
Az agglutináció. Vércsoportok	281
Hemolízis és bakteriolízis. A vér toxicitása. Az analfilaxias reakció	283
A véralvadás. mechanizmusa állatoknál	287
19. Fejezet
A nedvkeringés. Fejlődéstörténeti áttekintés. Zárt és lakunáris vérkeringési rendszer	290
Pulzáló szervek a vérkeringésben- Ezek ritmusának összefüggése az anyagcsere fokozásával. A szívkoefficiens fogalma. A szív pertérfogata	295
Összefüggés a szövetek anyagcseréje és hajszálérhálózatuk állapota között	299
A vér áramlása az erekben. Vérnyomás. A véráramlás sebessége	300
A nyirokkeringés. Nyirokerek és nyirokszivek	304
Nyirokcsomók. A lép és szerepe a vérkeringés és vérképzés szabályozásában	305
A szív-érrendszer munkájának szabályozása	306
A szív úgynevezett automáciája	306
A szívműködés extrakardiális szabályozása különböző állatoknál és az ontogenezisben.	313
Az extrakardiális idegi hatás humorális elmélete különböző állatokban és az otnogenezisben	320
Az érműködés idegi és kémiai szabályozása	326
A szív-érrendszer működésének reflexes szabályozása	329
A szívműködés helyi szabályozása	332
A szív anyagcseréjének néhány a szívműködés jellegével kapcsolatos sajátossága	334
A szív elektrogrammja a gerinces és gerintelen állatok ontogenezisében	337
20. Fejezet
Néhány adat a tápanyagok átalakulásáról és kölcsönhatásáról a szöveti anyagcserében.	340
Az anyagcsere idegi szabályozásának fogalma. Szövetlégzés	341
A légzőtestek és elterjedésük	348
A hőmérséklet és a légzőfolyamatok sebessége	352
Reespirációs kvóciens. Meghatározása és értéke különböző állatokban	355
A légzés intenzitása az ontogenezisben. A légzés fejlődési szakaszai néhány halfajban	359
21. Fejezet
Alapanyagcsere. Anyagcsere munkaközben és különböző ökológiai feltételek mellett.
A tápanyagok specifikus dinámiás hatása és ennek reflexes szabályozása	363
Az anyagcsere szezonális ingadozásai	370
A vízi organizmusok légzési intenzitásának függése a környező víz mozgási sebességétől	371
Alapanyagcsere és nemi dimorfizumus. Életkorral járó különbségek	372
Rübner "felülettörvénye"	375
Anoxibiózis és oxibiózis. Az oxigén nélküli élet tartama az állati szervezet természetes viszonyai között és kísérletben	378
Az anoxibionták légzési hányadosa (RQ)	379
Az anoxibionták anyagcseréjének sajátosságai	380
Anoxibiózis a magasabbrendű (oxibiotikus) állatok ontogenezisében	382
Az anyagcsere sajátosságai a téli álom alatt. A rovarok nyugalmi állapota	383
22. Fejezet
A hőszabályozás. Poikiloterm és homoioterm állatok. A hőszabályozás evolúciója	387
23. Fejezet
Az anyagcsere végtermékei	399
Karbamid	399
Húgysav	399
A fehérjecsere többi végterméke	402
Összehasonlító adatok a fehérjeforgalom típusairól a különféle állatfajokban	404
A fehérjeanyagcsere kémiailag különböző típusú végtermékeinek biológiai elemzése. Az embrionális fejlődés típusa és a fehérjeanyacsere típusa	408
A fehérjeanyagcsere végtermékei az állatok ontogenezisében	409
24. Fejezet
Az anyagcserevégtermékek kiürülése a szervezetből. A kiválasztás általános jellemzése	412
A kiválasztószervek fiziológiája. A lüktető vakuola	413
A gerinctelen állatok kiválasztószervei. Az exkréció típusai. Az exkrétoros szervek alakja és működése	416
A kiválasztószervek osztályozása A. kovalevszkij szerint. A kiválasztószervek fejlettsége és a nedvkeringés rendszere közötti összefüggés a szervezetben	422
A vese szerkezete és funkciója a gerinces állatok evolúciójában. Glomeruláris és aglomeruláris esék. A kiválasztás renális és extrarenális útjai. az ozmoreguláció módjai. A vizeletképzés. A vizeletkiválasztás reflexes szabályozása	423
A kopoltyúk mint a halak kiválasztó szervei	436
A bélcsatorna szerepe a magasabbrendű gerincesek kiválasztófolyamataiban	436
A bőr és származékai mint a kiválasztás szervei. Verejtékmirigyek	438
Tejmirigyek. A tej összetétele. A tejelválasztás szabályozása	439
A halvándorlás néhány kérdése és az exkréció	444
A raktározás, mint az anyagcsere végtermékek kiküszöbölésének egyik módja. A raktározás jelentősége különféle szervezetekben	445
A rovarok kutikulája, a bőrmirigyek szekréciós tevékenyésége	448
Irodalom	451
Tárgymutató	468
Állat- és növénymutató	483