| Bevezetés | 17 |
| Előszó (Keszler Borbála) | 19 |
| Nyelv, nyelvtan, grammatika - Lengyel Klára | 23 |
| A nyelvi egységek szinteződése - Lengyel Klára | 24 |
| A fonémák szintje | 25 |
| A morfémák szintje | 26 |
| A szavak szintje | 26 |
| A szintagmák szintje | 28 |
| A mondatok szintje | 31 |
| A nyelv és a beszéd egységeinek összefüggései | 32 |
| Alaktan | 35 |
| Az alaktan tárgya és alapkategóriái - Laczkó Krisztina | 37 |
| Az alaktan tárgya | 37 |
| Alaktani alapfogalmak | 38 |
| A morfémák osztályozása | 39 |
| A morfémaosztályok jellemzése | 40 |
| A zéró morféma és a grammatikai kategóriák | 48 |
| A tőtípusok | 51 |
| Általános kérdések - Laczkó Krisztina | 51 |
| A szavak tőtani besorolásának problémái - Keszler Borbála | 52 |
| A toldalékok (affixumok) - Laczkó Krisztina | 55 |
| Affixum és affixáció | 55 |
| A toldalékok osztályozása | 55 |
| A toldalékok osztályozása a tőhöz viszonyított helyzet alapján | 55 |
| A toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képzők, jelek és ragok - Keszler Borbála | 57 |
| A toldalékváltozatok | 59 |
| A morfémaszerkezetek - Laczkó Krisztina | 61 |
| A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód | 61 |
| Sorrendi szabályok | 61 |
| A szabályostól eltérő szerkezetek | 62 |
| Szófajtan | 65 |
| A mai magyar nyelv szófaji rendszere - Keszler Borbála | 67 |
| A szófaji felosztás szempontjai | 67 |
| Szófaji osztályok a magyar nyelvben | 67 |
| A szófaji felosztás problémái | 70 |
| Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban - Lengyel Klára | 77 |
| A lexikai szófajok | 77 |
| A kettős és az átmeneti szófajúság | 77 |
| Az aktuális szófajok | 78 |
| A szófajváltás | 78 |
| A szófaji jelentés hatóköre | 79 |
| Az alapszófajok | 81 |
| Az ige - Lengyel Klára | 81 |
| Az ige jelentés - Kugler Nóra | 81 |
| Az ige morfológiai tulajdonságai | 88 |
| Az ige szerepe a mondatban | 90 |
| Az igei alaptagú szintagma | 90 |
| Az igetövek - Keszler Borbála | 95 |
| Egyalakú igetövek | 95 |
| Többváltozatú igetövek | 96 |
| A zárt és nyílt tőosztályok kérdése | 102 |
| Mozgás a tőtípusok között | 104 |
| Az igeragozás - Kugler Nóra | 104 |
| Általános kategóriák | 104 |
| Az igeidő | 106 |
| A mód | 108 |
| Az igeidő- és igemód-kategóriák rendszere | 108 |
| A nyelvtani szám és személy | 111 |
| Az egyszerű (szintetikus) igealakok lehetséges morfológiai szerkezete | 111 |
| Az összetett (analitikus) igealakok, azaz morfológiai természetű igei szerkezetek | 111 |
| Az igeragozási rendszerek | 111 |
| Az igeragozási paradigmák | 112 |
| Általános ragozás | 112 |
| Határozott ragozás | 115 |
| Az ikes igék ragozása | 118 |
| Sajátos és hiányos ragozású igék | 119 |
| Grammatikai homonimák az igeragozásban | 122 |
| A főnév - Balogh Judit | 127 |
| A főnév fogalma | 127 |
| A főnév jelentése | 127 |
| A főnév alakja, szerkezete | 130 |
| A főnév morfológiai tulajdonságai | 130 |
| A főnév a mondatban | 132 |
| A főnévi alaptagú szintagma | 135 |
| A főnév határozottsága | 139 |
| A főnév kapcsolata más szófajokkal | 140 |
| A melléknév - Lengyel Klára | 142 |
| A melléknév típusai jelentés szerint | 142 |
| A melléknév morfológiai tulajdonságai | 143 |
| A melléknév szerepe a mondatban | 145 |
| A melléknév mint vonzat és mint szabad bővítmény | 146 |
| A melléknévi alaptagú szintagma | 147 |
| A melléknév szófaji határkérdései | 150 |
| A névmások - Kugler Nóra-Laczkó Krisztina | 152 |
| Általános kérdések | 152 |
| A névmások általános jellemzése | 152 |
| A névmások csoportosítása | 156 |
| Az egyes névmásfajták | 158 |
| A személyes névmás | 158 |
| A visszaható és a kölcsönös névmás | 163 |
| A mutató névmás | 165 |
| A kérdő névmás | 168 |
| A vonatkozó névmás | 168 |
| A határozatlan és az általános névmás | 169 |
| A névszótövek - Keszler Borbála | 175 |
| Egyalakú névszótövek | 175 |
| Magánhangzós végű egyalakú névszótövek | 176 |
| Mássalhangzós végű egyalakú névszótövek | 176 |
| Többalakú névszótövek | 176 |
| Mássalhangzós végű többalakú névszótövek | 178 |
| Magánhangzós végű többalakú névszótövek | 180, |
| Keverék, illetve egyedi típusú névszótövek | 181 |
| Tőtípusok és szófajok | 181 |
| A zárt és nyílt tőosztályok kérdése | 181 |
| Mozgás a tőtípusok között | 181 |
| A névszóragozás - Balogh Judit | 183 |
| A névszói paradigma | 183 |
| A névszók jelei | 185 |
| A névszójelek táblázata | 191 |
| A névszók ragjai | 191 |
| A névszóragok táblázatai | 203 |
| A névszóragozásban előforduló alakok szerkezeti típusai | 205 |
| A határozószó - Keszler Borbála | 209 |
| A határozószó fogalma, elhatárolása etimonjától | 209 |
| A határozószó szófajváltása | 210 |
| A határozószó viszonyszóvá válik | 210 |
| A határozószó fogalomszóvá válik | 212 |
| A határozószók állománya | 212 |
| A határozószók osztályozása | 212 |
| A fogalmi tartomány jellege alapján való csoportosítás | 213 |
| A határozószók osztályozása a határozói körülmény típusa szerint | 214 |
| A határozószók osztályozása morfológiai tagoltságuk szerint | 214 |
| A határozószók alaktani kérdései | 216 |
| A határozószók képzése | 216 |
| A határozószók rajzolása | 217 |
| A határozószók jelzése | 217 |
| A határozószók tőtani sajátosságai | 219 |
| A határozószók mondatbeli szerepe | 219 |
| A határozószók mondatrészszerepe | 219 |
| A határozószói alaptagú szintagma | 219 |
| Az igenevek - Lengyel Klára | 223 |
| Az igenevek általános jellemzése | 223 |
| Az igenév mint átmeneti szófaj | 223 |
| Az igenév jelentése | 223 |
| Az igenév mondatbeli szerepe | 224 |
| Az igenév alakja | 225 |
| Az igenevek szófajváltása | 226 |
| A főnévi igenév | 226 |
| A főnévi igenév általános tulajdonságai | 226 |
| A főnévi igenév mondatbeli szerepe | 226 |
| A főnévi igenév alaptagú szintagma | 231 |
| A melléknévi igenév | 231 |
| A melléknévi igenév általános tulajdonságai | 231 |
| A melléknévi igenév mondatbeli szerepe | 232 |
| A melléknévi igenév alaptagú szintagma | 234 |
| A melléknévi igenév időviszonyító jelentése | 234 |
| Az igei igenév | 236 |
| A melléknévi igenév szófajváltása | 236 |
| A határozói igenév | 237 |
| A határozói igenév átalános tulajdonságai | 237 |
| A határozói igenév mondatbeli szerepe | 238 |
| A határozói igenév alaptagú szintagma | 242 |
| A határozói igenév időviszonyító jelentése | 243 |
| A határozói igenév szófajváltása | 244 |
| Az igenevek morfológiai tulajdonságai - Lengyel Klára | 246 |
| Az igenevek felépítése | 246 |
| A főnévi igenév morfológiai tulajdonságai | 246 |
| A melléknévi igenév morfológiai tulajdonságai | 247 |
| A határozói igenév morfológiai tulajdonságai | 249 |
| A viszonyszók | 252 |
| A segédigék és származékaik - Lengyel Klára | 252 |
| A segédigék és a segédigékből alkotott segédszók típusai | 252 |
| A mondatrészteremtő segédszók (a kopulák) | 252 |
| A szóalakteremtő segédszók | 255 |
| Az ige modális, aspektuális és pragmatikai segédigéi | 256 |
| Segédigeszerű szavak a magyarban | 256 |
| A névutó - Balogh Judit | 259 |
| A névutó fogalma, általános jellemzése | 259 |
| A névutó felépítése | 260 |
| A névutók fajtái | 260 |
| A névutók jelentése | 261 |
| A névutó kapcsolata más szófajokkal | 262 |
| A névutómelléknév | 262 |
| Az igekötő - Balogh Judit | 264 |
| Az igekötő fogalma, általános jellemzése | 264 |
| Az igekötők alakja | 265 |
| Az igekötők funkciója | 265 |
| Az igekötő kapcsolata más szófajokkal | 266 |
| A kötőszó - Balogh Judit | 268 |
| A kötőszó fogalma, általános jellemzése | 268 |
| A kötőszó alakja | 268 |
| A kötőszók osztályozása | 269 |
| A kötőszó jelentése | 271 |
| A kötőszó jelentése | 272 |
| A kötőszók kapcsolata más szófajokkal | 275 |
| A partikula - Kugler Nóra | 275 |
| A partikula általános jellemzése | 277 |
| Az egyes partikulafajták | 280 |
| Homonímia, többszófajúság, poliszémia | 280 |
| A partikulák kombinációi | 282 |
| A névelő - Kugler Nóra | 282 |
| A névelő általános jellemzése | 282 |
| A határozott névelő | 283 |
| A határozatlanság | 284 |
| A névelőtlenség | 285 |
| Az anyagnevek és a névelőzés | 286 |
| A névelős szerkezet szórendje | 286 |
| A tagadószó - Kugler Nóra | 289 |
| A tagadószó meghatározása | 289 |
| A tagadószó a mondatban | 289 |
| A tagadószó érintkezése más szófaji kategóriákkal | 290 |
| A mondatszók - Kugler Nóra | 292 |
| A mondatszók általános jellemzői | 292 |
| A mondatszó fogalma | 292 |
| A mondatszók alakja | 292 |
| A mondatszók a mondatban | 293 |
| A mondatszók osztályozása | 294 |
| Az indulatszó | 295 |
| Az interakciós mondatszó | 296 |
| A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók | 296 |
| A társalgásszervező és -jelölő elemek | 296 |
| Az akaratkifejező mondatszók | 296 |
| A mutató mondatszók | 297 |
| A módosítószó | 298 |
| A módosítószó jellemzői | 298 |
| A módosítószó érintkezése más szófajokkal, nyelvi egységekkel | 300 |
| A módosítószók kombinációi | 302 |
| A hangutánzó mondatszó | 303 |
| A szóalkotás módjai | 305 |
| A szóképzés - Keszler Borbála | 307 |
| A képzők jellemző sajátosságai | 307 |
| A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak | 309 |
| A produktivitás, termékenység | 309 |
| A gyakoriság | 310 |
| A képzőfunkció | 310 |
| A rokonértelműség | 310 |
| A képzett szavakkal kapcsolatos problémák | 311 |
| A képzők alaktani problémái | 313 |
| Egyszerű és összetett képzők | 313 |
| Egy- és többalakú képzők | 313 |
| A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófajak szempontjából | 314 |
| Igeképzők | 314 |
| Igéből igét képző képzők (deverbális verbumképzők) | 314 |
| Névszóból igét képző képzők (denominális verbumképzők) | 315 |
| Névszóképzők | 315 |
| Igéből névszót képző képzők (deverbális nomenképzők) | 315 |
| Névszóból névszót képző képzők (denominális nomenképzők) | 316 |
| Igenévképzők | 317 |
| Ma is termékeny képzők | 317 |
| A képzők sorrendje | 318 |
| A szóösszetétel - Lengyel Klára | 321 |
| A szóösszetétel fogalma, jellemzői | 321 |
| Az összetett szavak morfológiai felépítése | 322 |
| Az összetett szavak grammatikai csoportosítása | 324 |
| Az összetett szavak szófaji jellemzői | 325 |
| Az összetett szavak részletes elemzése | 326 |
| A ritkább szóalkotási módok - Lengyel Klára | 337 |
| Az ikerítés | 337 |
| A szórövidülés és továbbképzése | 339 |
| Az elvonás | 340 |
| A mozaikszók | 341 |
| A betűszók | 341 |
| A szóösszevonás | 342 |
| Egyéb mozaikszók | 343 |
| Szóhasadás | 343 |
| A népetimológia (szóértelmesítés) és a szándékos szóferdítés | 343 |
| A tulajdonnevek köznevesülése | 344 |
| Az elemszilárdulás | 344 |
| Szintagmatan | 347 |
| A szintagmák - Keszler Borbála | 349 |
| A szintagmák jellemző tulajdonságai | 349 |
| A szintagmák elhatárolása más szerkezetekből | 349 |
| A morfológiai típusú szerkezet | 349 |
| Az állandósult szókapcsolat | 350 |
| Az összetett szavak | 350 |
| A szintagmák típusai | 350 |
| Az alárendelő szintagma általános jellemzői | 351 |
| A mellérendelő szintagma általános jellemzői | 351 |
| Az alárendelő szintagma részletes vizsgálata | 352 |
| Az alárendelő szintagmák osztályozása | 353 |
| A jelöltség kérdése az alárendelő szintagmában | 354 |
| A bővítmények osztályozása | 355 |
| Az alárendelő szintagmák típusai az alaptag szófaja, valamint a bővítmény kötöttsége szerint | 358 |
| A szavak (régensek) valenciaszáma | 358 |
| A mellérendelő szintagmák részletes vizsgálata | 359 |
| A mellérendelő szintagmák típusai | 359 |
| A mellérendelő szerkezetek kapcsolóelemei | 360 |
| A szintagmacsoportok | 361 |
| A mondatbeli szinteződés (Deme László alapján) | 363 |
| Mondattan | 367 |
| A mondattan általános kérdései - Kugler Nóra | 369 |
| A mondattan tárgya, a mondat fogalma | 369 |
| A mondatok osztályozása szerkezetük szerint | 372 |
| A mondatfajták | 379 |
| Funkcionális-szemantikai kategóriák a mondatban | 386 |
| A mondatrészek | 394 |
| Az állítmány - Lengyel Klára | 394 |
| Az állítmány fogalma, funkciója | 394 |
| Az állítmányi szerepű szavak szófaja | 394 |
| Az állítmány szerkezeti felépítése | 395 |
| Az állítmány jelentése | 397 |
| Az állítmány és az alany viszonya | 399 |
| Az állítmány kapcsolata más mondatrészekkel | 401 |
| A létigével és a kopulával szerkesztett állítmányok elemzési kérdései | 401 |
| Az alany - Kugler Nóra | 405 |
| Az alany meghatározása | 405 |
| Az alany szófaja és alakja | 405 |
| Az alany szerkezeti felépítése | 407 |
| Az alany mint vonzat | 408 |
| Az alany fajtái | 410 |
| Az alany kihagyása (törlése) | 411 |
| A tárgy - Balogh Judit | 414 |
| A tárgy fogalma, funkciója | 414 |
| A tárgy szófaja | 414 |
| A tárgy alakja | 415 |
| A tárgy szerkezeti felépítése | 415 |
| A tárgy fajtái | 416 |
| A határozó értékű tárgy | 418 |
| A tárgy és a határozó összefüggése | 420 |
| A határozók - Keszler Borbála | 423 |
| A határozószók általános kérdései | 423 |
| A határozó fogalma, a határozós szerkezet | 423 |
| A határozó szófaja és alakja | 423 |
| A határozók különleges szerkezeti típusai | 424 |
| A határozók rendszere | 425 |
| Kötött és szabad határozók | 426 |
| Sajátos jelentésárnyalatú határozók | 429 |
| A határozók irányhármassága | 430 |
| A határozók kapcsolata más mondatrészekkel | 431 |
| A határozók tüzetesebb vizsgálata | 432 |
| A aszemantikus vonzatok | 432 |
| A helyhatározó | 432 |
| Az időhatározó | 433 |
| A számhatározó | 434 |
| Az állapothatározó | 434 |
| Az eredethatározó | 437 |
| A partitivusi (részelő) határozó | 437 |
| Az eredményhatározó | 437 |
| A társhatározó | 438 |
| A módhatározó | 438 |
| Az okhatározó | 439 |
| A célhatározó | 439 |
| A tekintethatározó | 440 |
| A fok- és mértékhatározó | 441 |
| Az eszközhatározó | 441 |
| A részeshatározó | 442 |
| A hasonlító határozó | 443 |
| A jelző és az értelmező - Balogh Judit | 444 |
| A jelző | 444 |
| A jelző fogalma, funkciója | 444 |
| A jelzők fajtái | 445 |
| A minősítő jelző | 445 |
| A mutató névmási kijelző jelző | 448 |
| A birtokos jelző (és egyéb birtokos szerkezetek) | 449 |
| Az értelmező | 452 |
| Az értelmező fogalma | 452 |
| Az értelmező fajtái | 452 |
| Az értelmező határozó | 453 |
| Az értelmező grammatikai státusa | 453 |
| Az értelmező mint sajátos átmeneti szerkezet | 457 |
| A részleges értelmező | 458 |
| Az egyszerű és az összetett mondat határsávja - Keszler Borbála | 461 |
| A halmozott mondatrészes mondatok | 461 |
| Az állítmány halmozott | 461 |
| Az alany, a tárgy vagy a határozó halmozott | 463 |
| A mondathoz lazán kapcsolódó részeket (hátravetett határozót, esetleg tárgyat) tartalmazó mondatok | 464 |
| A mondatszót és megszólítást tartalmazó mondatok | 464 |
| Mondatszót tartalmazó mondatok | 464 |
| A megszólítások | 465 |
| Az igeneves szerkezeteket tartalmazó mondatok | 465 |
| A módosító mondatrészeket tartalmazó mondatok | 465 |
| A "mint"-es szerkezeteket tartalmazó mondatok | 466 |
| A mint tagmondat kapcsol | 466 |
| A mint álhasonlító mondatot vezet be | 466 |
| A "mint"-es szerkezet mondatrésze | 466 |
| A bevezető szavakat és kifejezéseket tartalmazó mondatok | 467 |
| Az előrevetett proppozitumot tartalmazó mondatok | 468 |
| Az alárendelő összetett mondatok - Haader Lea | 472 |
| Általános kérdések | 472 |
| Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák | 472 |
| Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai | 476 |
| Az alárendelő mondatok osztályozási problémái | 478 |
| Az alárendelő mondatok rendszere | 480 |
| Nem bővítményt kifejtő mellékmondat | 483 |
| Az állítmányi mellékmondat | 483 |
| Kötött bővítményt kifejtő mellékmondat | 485 |
| Az alanyi mellékmondat | 485 |
| A hogy kötőszós (tartalomkifejtő) alanyi mellékmondat | 485 |
| A vonatkozó tárgyi mellékmondat | 486 |
| A kötött határozói mellékmondat | 490 |
| A hogy kötőszós (tartalomkifejtő) kötött határozói mellékmondat | 490 |
| A vonatkozó kötött határozói mellékmondat | 491 |
| A hasonlító határozói mellékmondat | 494 |
| Nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő mellékmondatok | 495 |
| A jelzői mellékmondat | 498 |
| A minőségjelzői mellékmondat | 499 |
| A mennyiségjelzői mellékmondat | 500 |
| A birtokos jelzői mellékmondat | 501 |
| Az értelmező jelző mellékmondat | 501 |
| A célhatározói mellékmondat | 502 |
| A helyhatározói mellékmondat | 504 |
| Az időhatározói mellékmondat | 504 |
| A számhatározói mellékmondat | 507 |
| Az állapothatározói mellékmondat | 508 |
| A módhatározói mellékmondat | 509 |
| A fokhatározói mellékmondat | 509 |
| Az okhatározói mellékmondat | 511 |
| Szemantikai többlettartamat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok | 513 |
| A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok mondatrészkifejtéssel párosulva | 514 |
| A hasonlító mellékmondat | 514 |
| A következményes mellékmondat | 515 |
| A feltételes mellékmondat | 516 |
| A megengedő mellékmondat | 517 |
| A sajátos jelentéstartalmú mondatok a mondatrészkifejtésről elszakadva | 518 |
| A hasonlító mellékmondat | 518 |
| A következményes mondat | 519 |
| A feltételes mellékmondat | 519 |
| A megengedő mondatok | 520 |
| A mellérendelő összetett mondatok - Balogh Judit | 531 |
| A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése | 531 |
| A mellérendelő összetett mondat fogalma | 531 |
| Zárt és nyílt mellérendelő szerkezetek | 532 |
| Tipikus és nem tipikus mellérendelő viszonyok | 533 |
| Az elliptikus, kihagyásos szerkesztés | 533 |
| A kapcsolatos mellérendelés | 534 |
| Az egyszerű kapcsolatos viszony | 534 |
| A hozzátoldó kapcsolatos viszony | 535 |
| Az ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos viszony | 535 |
| Az összefoglaló kapcsolatos viszony | 535 |
| A megosztó kapcsolatos viszony | 535 |
| A fokozó kapcsolatos viszony | 536 |
| Az ellentétes mellérendelés | 536 |
| A szembeállító vagy egyszerű ellentétes viszony | 536 |
| A megszorító utótagú ellentétes viszony | 537 |
| A kizáró ellentétes viszony | 538 |
| A választó mellérendelés | 538 |
| A következtető utótagú mellérendelés | 539 |
| A magyarázó utótagú mellérendelés | 539 |
| Az okadó magyarázó viszony | 539 |
| A kifejtő, helyreigazító magyarázó viszony | 540 |
| A többszörösen összetett mondatok elemzése - Keszler Borbála | 542 |
| A többszörösen összetett mondatok alaptípusai | 542 |
| A közbeékelődéses mondatok | 545 |
| A többszörösen összetett mondatok elemzésének egyéb problémái | 550 |
| Tagmondatok elmaradása | 551 |
| A mondattól elkülönülő szervetlen előrevetések, közbevetések és hátravetések | 551 |
| Tárgymutató - Lengyel Klára | 555 |
