1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar grammatika

Egyetemi tankönyv

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 583 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-19-5880-9
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 41 184/1.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Tartalom

Bevezetés17
Előszó19
Nyelv, nyelvtan, grammatika23
A nyelvi egységek szinteződése24
A fonémák szintje25
A morfémák szintje26
A szavak szintje26
A szintagmák szintje28
A mondatok szintje31
A nyelv és a beszéd egységeinek összefüggései32
Alaktan35
Az alaktan tárgya és alapkategóriái37
Az alaktan tárgya37
Alaktani alapfogalmak38
A morfémák osztályozása39
A morfémaosztályok jellemzése40
A zéró morféma és a grammatikai kategóriák48
A tőtípusok51
Általános kérdések51
A szavak tőtani besorolásának problémái52
A toldalékok (affixumok)52
Affixum és affixáció55
A toldalékok osztályozása55
A morfémaszerkezet61
A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód61
Sorrendi szabályok61
A szabályostól eltérő szerkezetek62
Szófajtan65
A mai magyar nyelv szófaji rendszere67
A szófaji felosztás szempontjai67
Szófaji osztályok a magyar nyelvben67
A szófaji felosztás problémái70
Szófajok a nyelvben és a beszéd mondataiban77
A lexikai szófajok77
A kettős és az átmeneti szófajúság77
Az aktuális szófajok78
A szófajváltás78
A szófaji jelentés hatóköre79
Az alapszófajok81
Az ige81
Az ige jelentése81
Az ige morfológiai tulajdonságai88
Az ige szerepe a mondatban90
Az igei alaptagú szintagma90
Az igetövek95
Egyalakú igetövek95
Többalakú igetövek96
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése102
Mozgás a tőtípusok között102
Az igeragozás104
Általános kategóriák104
Igeragozási paradigmák112
A főnév127
A főnév fogalma127
A főnév jelentése127
A főnév alakja, szerkezete130
A főnév morfológiai tulajdonságai130
A főnév a mondatban132
A főnévi alaptagú szintagma135
A főnév határozottsága139
A főnév kapcsolata más szófajokkal140
A melléknév142
A melléknév típusai jelentés szerint142
A melléknév morfológiai tulajdonságai143
A melléknév szerepe a mondatban145
A melléknév mint vonzat és mint szabad bővítmény146
A melléknévi alaptagú szintagma147
A melléknév szófaji határkérdései150
A névmások152
Általános kérdések152
Az egyes névmásfajták158
A névszótövek175
Egyalakú névszótövek175
Többalakú névszótövek176
Tőtípusok és szófajok181
A zárt és nyílt tőosztályok kérdése181
Mozgás a tőtípusok között181
A névszóragozás183
A névszói paradigma183
A névszók jelei185
A névszójelek táblázata191
A névszók ragjai191
A névszóragok táblázata203
A névszóragozásban előforduló alakok szerkezeti típusai205
A határozószó209
A határozószó fogalma, elhatárolása etimonjától209
A határozószó szófajváltása210
A határozószók állománya212
A határozószók osztályozása212
A határozószók alaktani kérdései216
A határozószók mondatbeli szerepe219
Az igenevek223
Az igenevek általános jellemzése223
A főnévi igenév226
A melléknévi igenév231
A határozói igenév237
Az igenevek morfológiai tulajdonságai246
Az igenevek felépítése246
A főnévi igenév morfológiai tulajdonságai246
A melléknévi igenév morfológiai tulajdonságai247
A határozói igenév morfológiai tulajdonságai249
Az alapszófajok lehetséges mondatrészszerepei - összefoglalás252
A viszonyszók254
A segédigék és származékaik254
A segédigék és a segédigékből alkotott segédszók típusai254
A mondatrészteremtő segédszók (a kopulák)254
A szóalakteremtő segédszók257
Az ige modális, aspektuális és pragmatikai segédigéi258
Segédigeszerű szavak a magyarban258
A névutó261
A névutó fogalma, általános jellemzése261
A névutó felépítése262
A névutók fajtái262
A névutók jelentése263
A névutó kapcsolata más szófajokkal264
A névutómelléknév264
Az igekötő266
Az igekötő fogalma, általános jellemzése266
Az igekötők alakja267
Az igekötők funkciója267
Az igekötő kapcsolata más szófajokkal268
A kötőszó270
A kötőszó fogalma, általános jellemzése270
A kötőszó alakja270
A kötőszók osztályozása271
A kötőszó jelentése273
A kötőszók kapcsolata más szófajokkal274
A partikula277
A partikula általános jellemzése277
Az egyes partikulafajták279
Homonímia, többszófajúság, poliszémia282
A partikulák kombinációi282
A névelő284
A névelő általános jellemzése284
A határozott névelő285
A határozatlan névelő286
A névelőtlenség287
Az anyagnevek és a névelőzés288
A névelős szerkezet szórendje288
A tagadószó291
A tagadószó meghatározása291
A tagadószó a mondatban291
A tagadószó érintkezése más szófaji kategóriákkal292
A mondatszók294
A mondatszók általános jellemzői294
Az indulatszó297
Az interakciós mondatszó298
A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók298
A társalgásszervező és -jelölő elemek298
Az akaratkifejező mondatszók298
A mutató mondatszók299
A módosítószó300
A módosítószó jellemzői300
A módosítószó érintkezése más szófajokkal, nyelvi egységekkel302
A módosítószó kombinációi304
A hangutánzó mondatszó305
A szóalkotás módjai307
A szóképzés309
A képzők jellemző sajátosságai309
A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak311
A képzett szavakkal kapcsolatos problémák313
A képzők alaktani problémái314
A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából316
Ma is termékeny képzők319
A szóösszetétel324
A szóösszetétel fogalma, jellemzői324
Az összetett szavak morfológiai felépítése325
Az összetett szavak grammatikai csoportosítása327
Az összetett szavak szófaji jellemzői328
Az összetett szavak részletes elemzése329
A ritkább szóalkotási módok341
Az ikerítés341
A szórövidülés és továbbképzése343
Az elvonás344
A mozaikszók345
A népetimológia (szóértelmesítés) és a szándékos szóferdítés347
A tulajdonnevek köznevesülése348
Az elemszilárdulás348
Szintagmatan351
A szintagmák353
A szintagmák jellemző tulajdonságai353
A szintagmák elhatárolása más szerkezetektől353
A szintagmák típusai354
A szintagmacsoportok365
A mondatbeli szinteződés367
Mondattan371
A mondattan általános kérdései373
A mondattan tárgya, a mondat fogalma373
A mondatok osztályozása szerkezetük szerint376
A mondatfajták383
Funkcionális-szemantikai kategóriák a mondatban391
A mondatrészek399
Az állítmány399
Az állítmány fogalma, funkciója399
Az állítmányi szerepű szavak szófaja399
Az állítmány szerkezeti felépítése400
Az állítmány jelentése402
Az állítmány és az alany viszonya404
Az állítmány kapcsolata más mondatrészekkel406
A létigével és a kopulával szerkesztett állítmányok elemzési kérdései406
Az alany410
Az alany meghatározása410
Az alany szófaja és alakja405
Az alany szerkezeti felépítése412
Az alany mint vonzat413
Az alany fajtái415
Az alany kihagyása (törlése)416
A tárgy416
A tárgy fogalma, funkciója419
A tárgy szófaja419
A tárgy alakja420
A tárgy szerkezeti felépítése420
A tárgy fajtái421
A határozói értékű tárgy423
A tárgy és a határozó összefüggése425
A határozók428
A határozók általános kérdései428
A határozók rendszere430
A határozók tüzetesebb vizsgálata437
A jelző és az értelmező449
A jelző449
Az értelmező457
Az egyszerű és az összetett mondat határsávja466
A halmozott mondatrészes mondatok466
A mondathoz lazán kapcsolódó részeket (hátravetett határozót, esetleg tárgyat) tartalmazó mondatok469
A mondatszót és megszólítást tartalmazó mondatok469
Az igeneves szerkezetet tartalmazó mondatok470
A módosító mondatrészleteket tartalmazó mondatok470
A "mint"-es szerkezeteket tartalmazó mondatok471
A bevezető szavakat és kifejezéseket, valamint az előrevetett propozitívumokat tartalmazó mondatok471
Az alárendelő összetett mondatok477
Általános kérdések477
Nem bővítményt kifejtő mellékmondat488
Az állítmányi mellékmondat488
Kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok490
Az alanyi mellékmondat490
A tárgyi mellékmondat492
A kötött határozói mellékmondat495
A hasonlító határozói mellékmondat500
Nem kötött (szabad) bővítményt kifejtő mellékmondatok503
A jelzői mellékmondat503
A célhatározói mellékmondat507
A helyhatározói mellékmondat509
Az időhatározói mellékmondat509
A számhatározói mellékmondat512
Az állapothatározói mellékmondat513
A módhatározói mellékmondat514
A fokhatározói mellékmondat514
Az okhatározói mellékmondat516
Szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok518
A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok mondatrészkifejtéssel párosulva519
A sajátos jelentéstartalmú mondatok a mondatrészkifejtéstől elszakadva523
A mellérendelő összetett mondatok535
A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése535
A kapcsolatos mellérendelés538
Az ellentétes mellérendelés540
A választó mellérendelés542
A következtető utótagú mellérendelés542
A magyarázó utótagú mellérendelés543
A többszörösen összetett mondatok elemzése547
A többszörösen összetett mondatok alaptípusai547
A közbeékelődéses mondatok550
A többszörösen összetett mondatok elemzésének egyéb problémái555
Tárgymutató561
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv