A Szovjetunió története II.

Oroszország a XIX. században/A feudalizmus válsága/A kapitalizmus uralomra jutása

Szerkesztő

M. V. Nyecskina

Haász Árpádné

Lektor

Niederhauser Emil

Budapest

'M. V. Nyecskina: A Szovjetunió története II. ' összes példány

Kiadó:	Szikra
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1956
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	866 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kihajtható térképpel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nyecskine "A Szovjetunió története" című műve tényanyagokban igen gazdag, átfogó ismereteket nyújt a Szovjetunió történetének a XIX. századot felölelő időszakáról, és nagy segítséget jelent... Tovább

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz	5
A hűbéri viszonyok felbomlása és a feudalizmus válsága Oroszországban
A tőkés viszonyok fejlődése Oroszorszságban a XIX. század első felében és a feudális alakulat válságának keletkezése	11
A feudalizmus válságának érlelődése
A termelőerők fejlődése és a feudális termelési viszonyok közötti összeütközés
Az ipari fejlődés jellemzése
A kisárutermelés növekedése
A paraszti ipar fejlődése
A nagyipar fejlődése és strukturális változásai
A szabad bérmunkások
A nagybirtokos és a posszessziós manufaktúrák hanyatlása
A jobbágymunkások
Az ipari forradalom kezdete oroszországban
A gépek bevezetése
A feudális viszonyok felbomlása a mezőgazdaságban
Kísérletek a mezőgazdaság földesúri racionalizálására
A burzsoá viszonyok kifejlődése a mezőgazdaságban
Az állami parasztok
A parasztmozgalom
A bel- és külkereskedelem fejlődése
A burzsoázia fejlődése
A városok fejlődése
A közlekedés fejlődése
Az önkényuralom gazdaságpolitikája
A feudális Oroszország technikai és gazdasági elmaradottsága
Irodalom	44
A cárizmus bel- és külpolitikája a XIX. század elején	46
Az önkényuralom - a történelmi folyamat során elhaló réginek védelmezője, és a fejlődő újnak ellensége
A Titkos Bizottság
A parasztkérdés
Rendelet a szabad földművesekről
Minisztériumok alakítása és a Szenátus megreformálása
Közoktatásügyi intézkedések
Új egyetemek
A cenzúra-szabályzat
Grúzia egyesítése Oroszországgal
Az első külpolitikai intézkedések
Oroszország részvétele a napóleoni hadsereg elleni háborúban az 1805-ös koalíció keretében
Oroszország részvétele a napóleoni Franciaország elleni koalícióban 1806-1807 folyamán
A tilsiti béke
A kontinentális zárlat
Az 1808-1809. évi orosz-svéd háború
A Finn Nagyhercegség megalakulása
Az 1806-1812. évi orosz-török háború
Moldva Oroszországhoz csatolása
A csendes-óceáni orosz birtokok kibővülése
Szperanszkij fénykora és az állami reformok tervezete
Az Államtanács létrehozása és a minisztériumok megreformálása
A nemesség elégedetlenkedése Szperanszkij reformjai miatt
Karamzin memoranduma "A régi és az új Oroszországról"
Szperanszkij bukása
Irodalom	75
Az 1812. évi honvédő háború. Az 1813-1814-es külföldi hadjáratok	77
A nemzetközi helyzet az 1812. évi háború küszöbén
Napóleon hadseregének betörése Oroszországba
Oroszország és Franciaország katonai erői
A szmolenszki csata
Az orosz hadseregek egyesülése
Az 1812. évi háború népi jellege
Kutuzov kinevezése főparancsnokká
A borogyinói csata
Napóleon Moszkvában
A népi háború fellendülése
Napóleon kivonulása Moszkvából
Kutuzov átkaroló manővere
Az orosz hadsereg ellentámadásba megy át
A partizánháború fejlődése
Napóleon teljes veresége a Berezinánál
A háború befejezése
Az 1812 évi háború historiográfiája
Az 1813-1814. évi hadjárat kezdete
A lipcsei csata
A franciaországi hadjárat
Párizs elfoglalása
Az 1814-1815. évi bécsi kongresszus
A békeszerződés
Irodalom	103
A cárizmus politikája 1814-1825-ben. Az Arakcsejevi rendszer. A népi mozgalom	105
A néptömegek helyzete a háború után
A parasztmozgalom
Munkáslázongások
Az arakcsejevi rendszer
A katonai települések
A hadsereg lázongása
A titkosrendőrség
A közoktatás területén megnyilvánuló reakció
A cenzúra-korlátozások
A reakciós, misztikus propaganda
A Biblia-Társaság
Fotyij archimandrita
A cárizmus külpolitikája 1815-1825-ben
A reakciós monarchiák "Szent Szövetsége"
A kongresszusok
A görög felkelés és a cárizmus magatartása e felkelés kérdésében
Irodalom	120
A dekabristák felkelése	122
Az oroszországi forradalmi mozgalom történetének lenini periodizációja
A dekabristák - nemesi forradalmárok
A dekabristák forradalmi világnézetének kialakulása
A Honmentő Szövetség vagy A Haza igazi és Hűséges Fiainak Társasága
A Közjó Szövetsége
A Déli Társaság megalapítása
A "Russzkaja Pravda"
Az Északi Társaság megalapítása
Nyikita Muravjov alkotmánytervezete
Az Északi Társaság eszmei élete
Az Északi és a Déli Társaság kapcsolata
Közös elgondolások a felkelésről
Az Egyesült Szlávok Társasága
Az orosz forradalmi mozgalom és a szláv kérdés
Az Egyesült Szlávok Társaságának egyesülése a dekabristák Déli Társaságával
Az interregnum
Az 1825 december 14-i felkelés
A csernyigovi ezred felkelése
A bírósági eljárás és a kivégzés
A dekabrista felkelés történelmi jelentősége
A dekabristák historiográfiája
Irodalom	143
Az önkényuralom belpolitikája 1826-1847-ben. A tömegmozgalom	145
A forradalmi mozgalom ellen életbeléptetett megtorló intézkedések
A kormánypolitika reakciós jellege
Az új cenzúraszabályzat
A közoktatás terén életbeléptetett reakciós intézkedések
A December 6-i Bizottság és tervei
A harmincas évek tömegmozgalma
Az 1830-1831-es lengyel felkelés
A cárizmus háborúja Lengyelország ellen
I. Miklós politikája Lengyelországban
Az "Organikus Statutum"
A reakció erősödése
A törvények kodifikálása
A nemesi rend megerősítésére irányuló kísérletek
A parasztkérdés
A parasztkérdés megoldására irányuló kísérletek
A polgári történetírás I. Miklós politikájáról
M. Ny. Pokrovszkij hibái
I. Miklós politikájának osztálybázisa
Irodalom	161
A cárizmus külpolitikája az 1826-1849-es években. A "Keleti kérdés". A cárizmus és az 1848-1849. évi forradalom	163
A "keleti kérdés"
Marx és Engels álláspontja ebben a kérdésben
A szerb és a román nép helyzete a húszas évek közepén
I. Miklós állásfoglalása a görög felkelés kérdésében
Az 1826. évi akkermani konvenció
A navarinói ütközet
Az 1826-1828. évi orosz-iráni háboirú
Az 1828-1829. évi orosz-török háború
Az 1829. évi drinápolyi szerződés
A dunai fejedelemségek "Organikus Statutum"-a
Oroszország és törökország 1833-ban
A Hünkiar-Iszkelesz-i szerződés
Az angol-orosz ellentétek kiéleződése
Oroszország előretörése Kazahsztánban
V. A. Perovszkij 1839. évi hivai hadjárata
A cárizmus visszavonulása a "keleti kérdés"-ben
A Balkán-félsziget népei és Oroszország
A cárizmus és az 1848-as forradalom
I. Miklós magyarországi intervenciója
A cárizmus harca Németország újraegyesítése ellen
Irodalom	188
A harmincas-negyvenes évek eszmei harcai. A forradalmi demokratikus ideológia kialakulása
A harmincas-negyvenes évek tömegmozgalma
Az önkényuralom reakciós ideológiája (a "hivatalos népiesség elmélete")
A. I. Herzen és Ny. P. Ogarjov
Forradalmi viágnézetük kialakulása
Az 1820-as évek végén és az 1830-as években alakult körök
A Moszkvai Egyetem és szerepe a társadalmi mozgalmakban
Az ifjú Belinszkij és köre
P. J. Csaadajev és "Filozófiai levele"
Puskin halála
Herzen forradalmi agitációja külföldre utazása előtt
V. G. Belinszkij - az orosz forradalmi demokratikus mozgalom megindítója
A forradalmi demokratikus tábor kialakulása Oroszország népeinek társadalmi mozgalmában
A szlavofilek
T. N. Granovszkij előadásai
Belinszkij levele Gogolhoz
A petrasevisták
Az 1848-as forradalom és oroszország visszhangja
A reakciós irányzat erősödése
A. I. Herzen és az 1848-as forradalom
Irodalom	225
A krimi háború	227
Oroszország és Európa a háború előestéjén
A keleti háborő közvetlen okai
Az ellenfelek erői
A háború kezdeti szakasza
Szevasztopol ostroma
A krimi hadsereg hadműveletei
Szevasztopol hős védelme
Hadműveletek a kaukázusi fronton
Az 1856. évi párizsi béke
A háború mérlege
A krimi háború az orosz historiográfiában
Irodalom	245
Az orosz kultúra a XIX. század első felében	247
Az orosz nemzeti kultúra további fejlődése
A művelődés
Az orosz szépirodalom a XIX. század első felében
Eszmei harc az orosz irodalomban a XIX. század elején
Puskin, Lermontov, Gogol
A realista irányzat további erősödése az orosz szépirodalomban
Belinszkij - az orosz irodalmi kritika megalapítója
A haladó orosz kultúra hatása Oroszország testvéri népeinek kultúrájára
A testvéri népek irodalmának kapcsolata
A népköltészet
A sajtó és a zsurnalisztika
Az orosz színház a XIX. század első felében
Az orosz nemzeti zene a XIX. század első felében
Glinka
Festészet, szobrászat, építészet
Az orosz tudomány és technika fejlődése
Az orosz kultúra világraszóló jelentősége
Az orosz kultúra és a szláv népek
Irodalom	290
Oroszország népei a XIX. század első felében	292
A feudalizmus válsága és a tőkés viszonyok fejlődése Ukrajnában
A cárizmus politikája Ukrajnában
A parasztság helyzete és a parasztmozgalom Ukrajnában
A Cirill-Metód Társaság
Az ukrán kultúra
T. G. Sevesenko költő, a nagy ukrán forradalmi demokrata
Moldva Törökország és Lengyelország fennhatósága alatt
Moldva egyesítése Oroszországgal
Moldva gazdasági fejlődése
A parasztság helyzete és a parasztmozgalom
Moldva kultúrája
Beloruszija és Litvánia gazdasága
A cári kormány politikája
A parasztság helyzete és a parasztmozgalom Belorusszijában
Belorusszija kultúrája
Litvánia kultúrája
A zsidók helyzete
Lettország és Észtország gazdasági, társadalmi és politikai rendjének sajátosságai
Az osztályharc kiéleződése és a parasztkérdés Lettországban és Észtországban a XIX. század fordulóján
Az 1804-es rendelet
A balti parasztok "felszabadítása" 1816-1819-ben
Lettország és Észtorzság kultúrája
A Kaukázus népei a XIX. század első felében
Grúzia társadalmi rendszere és politikai helyzete a XIX. század első felében
Grúzia kultúrája
Azerbajdzsán társadalmi rendszere
Azerbajdzsán kultúrája
Kelet-Örményország Oroszországhoz csatolása
Örményország kultúrája
Dagesztán társadalmi rendje és a cárizmus gyarmatosító politikája
Anglia és Törökország hódító tervei a Kaukázusban
A harcias müridizmus a Kaukázusban
Samil
A Középső Volgavidék népeinek társadalmi rendje, gazdasági helyzete és harca
A Volgavidék népeinek kultőrája
A baskirok társadalmi rendje és gazdasági helyzete
A baszkir nép kultúrája
Társadalmi és gazdasági változások Kazahsztánban a XIX. század első felében
Népi mozgalmak Kazahsztánban
Iszataj Tajmanov felkelése
A kazah nép kultúrája
Szibéria népei
Kulturális fejlődés
Irodalom	371
A kapitalizmus uralomra jutása Oroszországban
A feudalizmus válságának kiéleződése és az 1859-1861. évi forradalmi helyzet	375
A feudális rendszer társadalmi és gazdasági válságának kiéleződése
Forradalmi helyzet 1859-1861-ben
A forradalmi demokratikus időszak kezdete az orosz felszabadító mozgalomban
A. I. Herzen és forradalmi agitációja a jobbágyrendszer bukásának előestéjén
A Kolokol
A nagy orosz forradalmi demokraták: Ny. G. Csernisevszkij és Ny. A. Dobroljubov
A Szovremennyik - a forradalmi demokrácia eszmei központja - 1859-1861
A forradalmi szervezet megteremtésének terve
Harc e terv valóraváltásáért a jobbágyrendszer megszüntetése előtt
A vasárnapi iskolák
A társadalmi mozgalom liberális irányzata
A forradalmi demokraták harca a liberális irányzat ellen
Irodalom	408
A jobbágyrendszer bukása Oroszországban (Az 1861. évi reform)	410
A reform előkészítése
A kormányzósági bizottságok
Osztályharc a reform körül
A szerkesztő bizottságok
A reform a Főbizottság és az Államtanács előtt
A "február 19-i rendeletek"
Az osztásföldek
A kötelezettségek
A megváltás
A parasztok jogi helyzete
A paraszt-intézmények
A jobbágymunkásokra és a posszessziós munkásokra vonatkozó szabályok
Az állami és az uralkodóházi birtokon dolgozó parasztokra vonatkozó reform
Az 1861 február 19-i reform értékelése
Az 1861-es reform a nemzetiségi vidékeken
A liberális és a narodnyik történetírás az 1861. évi reformról
M. Ny. Pokrovszkij hibái
Irodalom	439
A hatvanas évek forradalmi mozgalma	441
Az 1861-es reformot követő parasztmozgalom
A forradalmi demokratikus tábor a reform kihirdetése után
Kiáltvány "Az ifjú nemzedékhez"
A "Velikorussz" ("Nagyorosz")
Az Ifjú Oroszorszság"
A tveri nemesség fellépése
A liberálisok álláspontja
A kormányreakció erősödése
Csernisevszkij pere
Csernisevszkij "Mit tegyünk?" c. regénye
A "Zemlja i Volja" ("Föld és Szabadság") elnevezésű titkos forradalmi szervezet
A szabadságmozgalom fellendülése a Lengyel Királyságban
Az 1863. évi lengyel felkelés előkészítése
Orosz-lengyel forradalmi szövetség
Az 1863. évi lengyel felkelés
A "kazáni összeesküvés"
Felkelés Litvániában és Belorusszijában
Az első demokratikus támadás kudarca
D. I. Piszarev tevékenysége
Vita a Russzkoje Szlovo és a Szopremennyik között
Az isutyinista kör, a Karakazov II. Sándor elleni merénylete
A hatvanas évek végének forradalmi mozgalma
Az I. Internacionálé Orosz Szekciója
Marx és Engels művei Oroszországban
Irodalom	480
Az 1863 és 1874 közötti reformok	482
Az általános reformprogram
A zemsztvo-reform
A városi reform
A bírósági reform
A testi fenyíték megszüntetése
A pénzügyi reformok
A cenzúra-reform
Reformok a közoktatás területén
A katonai reform
A hatvanas-hetvenes évek reformjainak jelentősége
Irodalom	505
A kapitalizmus fejlődése Oroszországban (1861-től a kilencvenes évek végéig)	507
A reform utáni gazdasági élet általános jellemzése
A paraszt-gazdaság reform utáni fejlődése, és az "elparaszttalanodási" folyamat
A feudalizmus maradványai a falun
A földtulajdon
Az osztásföldön kívüli földek bérlete
A paraszti fizetésgek
Áttelepülések
A parasztok jogi helyzete
A feudális maradványok hatása a parasztgazdaságra
A földesúri gazdaság a reform után
A mezőgazdaság tőkés fejlődésének üteme a különböző vidékeken
A hetvenes-nyolcvanas évek mezőgazdasági válsága
Az árutermelő mezőgazdaság fejlődése
Az ipar fejlődése a reform után
Az ipari forradalom betetőződése
A termelés koncentrálása
Az oroszországi tőkés ipar fejlődésének ciklikus jellege
A cári Oroszország ipari elmaradottsága
A belső piac fejlődése
A vasúthálózat növekedése és a gőzüzemű közlekedés fejlődése
Tőkefelhalmozás
Külföldi tőke
Az ipari protekcionizmus
A tőkés hitel és a bankok
A szociális változások eredményei a XIX. század végén
A tőkés társadalom új osztályának, a proletariátusnak a kialakuilása
A burzsoázia az 1861-es reform után
A városok az 1861-es reform után
Az oroszországi kapitalista fejlődés kérdéseinek tanulmányozása
Irodalom	547
Közép-Ázsia és Kazahsztán a hatvanas-kilencvenes években. Közép-Ázsia Oroszországhoz csatolása	549
Közép-Ázsia a XIX. század derekán
A közép-ázsiai kánságok társadalmi és gazdasági rendje
A közép-ázsiai kánságok feudális harcai
Oroszország és Közép-Ázsia gazdasági kapcsolatai
Anglia mesterkedései Közép-Ázsiában
Oroszország politikai megerősödése Kazahsztánban (a húszas évektől a hatvanas évek elejéig)
A Kokandi és a Buharai Kánság ellen indított hadjáratok
Az 1873-as hivai hadjárat
A Kokandi Kánság megszüntetése
Türkménia Oroszországhoz csatolása
Az angol-orosz kapcsolatok és az 1885-ös egyezmény
A hadműveletek befejezése
Kazahsztán a hatvanas-nyolcvanas években
Közép-Ázsia katonai közigazgatása
Közép-Ázsia szociális viszonyai és a cárizmus közép-ázsiai politikája
A közép-ázsiai népek kizsákmányolásának fokozódása
Spontán tiltakozó mozgalmak és helyi lázongások a nyolcvanas-kilencvenes években
Közép-Ázsia Oroszországgal való egyesítésének pozitív következményei
Irodalom	578
A cárizmus külpolitikája 1856 és 1875 között. Oroszország megerősödése a Távol-Keleten	579
A cárizmus külpolitikájának jellege a krimi háború után
A francia-orosz közeledés
Oroszország állásfoglalása a porosz - dán és az osz trák - porosz háború idején
A cári kormány és a francia-porosz háború
Az orosz társadalom és a Párizsi Kommün
A párizsi szerződés korlátozó cikkelyeinek eltörlése
A három császár szövetsége
A csendes-óceáni orosz birtokok helyzete és Oroszország távol-keleti külpolitikája
Irodalom	592
A hetvenes évek forradalmi mozgalma. A Narodnyikok	594
A narodnyikok doktrinája, e doktrina történelmi gyökerei és társadalmi lényege
A kapitalizmus és az obscsina a narodnyikok világnézetében
A parasztság és a munkásosztály szerepének narodnyik értékelése
A narodnyikok idealista történelemfelfogása
A tömegek és az értelmiség szerepének kérdése
A narodnyik anarchizmus
Bakunyin és a bakunizmus
Lavrov és a lavrovizmus Tkacsov és az orosz "blanquizmus"
Forradalmi narodnyik körök a hetvenes évek elején
"A nép közé járás"
A "moszkvaiak" csoportja
A harc további útjának kérdése
A hetvenes évek "Zemlja i Volja" ("Föld és Szabadság") nevű szervezete
A csiglirini összeesküvés
A narodnyikok áttérése az egyéni terrorra
A narodnyik terror káros hatása a tömegmozgalom fejlődésére
A "Föld és Szabadság" kettészakadása
A "Narodnaja Volja" ("Népakarat")
A "Csornij Peregyel" ("Általános Földfelosztás")
Irodalom	611
Az új osztály, a proletariátus létrejötte és fejlődése Oroszországban. A hatvanas-hetvenes évek munkásmozgalma	613
A munkásosztály növekedése, létszáma és összetétele
A munkásosztály helyzete
A hatvanas évek munkásmozigalma
Statisztikai adatok a hetvenes évek sztrájkmozgalmáról
Sztrájk a Névai Pamutfonógyárban és a Kreenholm Manufaktúrában
Lázongások a pétervári vasmunkások körében
Az első munkáskörök Pétervárott
A "Dél-Oroszországi Munkásszövetség"
Munkások a hetvenes évek politikai pereiben
Pjotr Alekszejev beszéde
Az 1876 december 6-i kazáni tüntetés
Az 1878-1879. évi pétervári sztrájkok
Az "Észak-Oroszországi Munkásszövetség"
Irodalom	634
Oroszország és a szláv népek. Az 1877-1878. évi orosz-török háború	636
Oroszország és a szláv népek a krimi háború után
Oroszország balkáni politikája a hatvanas években
A Balkán Szövetség
Az 1867. évi szláv kongresszus
Oroszország és a szlávok forradalmi kapcsolatai
Felkelés Boszniában és Hercegovinában
Az orosz-török háború előkészületei
Az 1877-1878. évi orosz-török háború
A san-stefanói békeszerződés
A berlini kongresszus
Irodalom	655
Az 1879-1880. évi forradalmi helyzet. Politikai reakció a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején. III. Sándor ellenreformjai	657
Az 1879-1880. évi forradalmi helyzet
A parasztság ínségének és nyomorúságának fokozódása
A hetvenes évek parasztmozgalma
A munkásosztály ínségének és nyomorának fokozódása
A munkásmozgalom - az 1879-1880. évi forradalmi helyzet új eleme
A forradalmi narodnyikság és hibái
A liberálisok álláspontja
Az "uralkodó körök válsága"
A Lorisz-Melikov rendszer
II. Sándor meggyilkolása
III. Sándor monarchiája
A Lorisz-Melikov rendszer felszámolása
D. A. Tolsztoj belügyminiszteri kinevezése
Parasztmozgalom a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején
A parasztokra vonatkozó törvények
Az 1889-1894. évi "ellenreformok"
A reakció pénzügyi politikája
A reakció politikája a kultúra és a közoktatás terén
A harcias nacionalizmus
A reakció erőtlen ahhoz, hogy visszafordítsa a történelem kerekét
Irodalom	689
Oroszország népei a kapitalizmus uralomra jutásának és fejlődésének időszakában	690
Oroszország népei a kapitalista korszakban, és a cárizmus nemzetiségi-gyarmati politikája
A kapitalizmus fejlődése Ukrajnában
A forradalmi narodnyikok
A liberális-burzsoá mozgalom
A munkásmozgalom
A szociáldemokrata csoportok
A parasztmozgalom
A nyugat-ukrajnai területek a kapitalizmus fejlődésének időszakában
Az ukrán kultőra fejlődése a XIX. század második felében
Moldva kapitalista fejlődésének főbb vonásai
Társadalmi mozgalom és kultúra Moldvában a reform utáni időszakban
A kapitalizmus fejlődése Belorusszijában
Belorusszija nemzeti elnyomottsága
A forradalmi mozgalom
A narodnyikság
A munkásmozgalom
A belorusz kultúra
Litvánia kapitalista fejlődése
A litvániai osztályharc és felszabadító mozgalom
A litván kultúra
A kapitalizmus fejlődése Észtországban a XIX. század második felében
A társadalmi mozgalom: a nemzeti kultúra fejlődése Észtországban a XIX. század második felében
Az osztályharc fejlődése
A munkásmozgalom
A lett nép kultúrája
A kapitalizmus fejlődése a Kaukázusban
A kaukázusontúli társadalmi mozgalom
A forradalmi mozgalom
A narodnyikság
A burzsoá nacionalizmus
A kaukázusontúli munkásmozgalom
Az első marxista szervezet
A kaukázusi népek kultúrája a XIX. század második felében
A volgavidéki népek társadalmi és gazdasági fejlődése
A Volgavidék népeinek kultúrája a XIX. század második felében
Baskiria a jobbágyrendszer bukása után
A baskir nép harca a reform utáni időszakban a nemzetiségi-gyarmati elnyomás ellen
Kultúra és felvilágosodás Baskiriában a XIX. század második felében
A szibériai népek helyzete a XIX. század második felében
irodalom	754
A cári Oroszország külpolitikája 1879 és 1894 között	756
A világ felosztásáért folyó harc éleződése
Oroszország nemzetközi helyzete a berlini kongresszus után
A három császár szövetségének felújítása
Angol-orosz ellentétek Közép-Ázsiában
A bolgár kérdés
Harc Girsz politikája ellen
Az 1887. évi orosz-német szerződés
Az orosz-francia szerződés
Irodalom	770
A munkásmozgalom a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején. Plehanov és "a munka felszabadítása" csoport. Marixsta körök alakulása	771
A munkásosztály helyzete a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején
Sztrájkmozgalmak a nyolcvanas évek első felében
A Morozov gyári sztrájk
A gyári törvényhozás
A sztrájkmozgalom a nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes évek elején
A narodnyikság elfajulása
Plehanov és "A Munka Felszabadítása" csoport
Az első oroszországi marxista körök
Irodalom	800
Az orosz kultúra a XIX. század második felében	801
Az orosz kultúra további fellendülése a hatvanas-nyolcvanas években
A sajtó
A közoktatás
A forradalmi demokraták esztétikája
Az irodalom
A képzőművészet
Az orosz zene
A színház
A tudomány
Az orosz kultúra hatása az Oroszország területén élő népek kultúrájának fejlődésére
Az orosz kultúra és a szláv népek
Az orosz kultúra nemzetközi jelentősége
Irodalom	855