Előszó
Részlet:
Talány
Ó végtelen világ! Még hómezőnkre tegnap
lehelt lágy barna színt az első téveteg nap.
Alig bujt még elő a tar fák új haja
s a litván avaron didergő ibolya:
ma...
Tovább
Előszó
Részlet:
Talány
Ó végtelen világ! Még hómezőnkre tegnap
lehelt lágy barna színt az első téveteg nap.
Alig bujt még elő a tar fák új haja
s a litván avaron didergő ibolya:
ma csipkeköntösét felölti a barackfa,
fényes nászékszere szinte alárogyasztja.
Amerre gőzösünk a tájon eldübörg,
mintás gyepszőnyeget terít alánk a föld.
Ó végtelen világ, hajnalra gyöngyvirágos
réten fúj mozdonyunk, a parázsevő táltos,
s mire az este rőt homálya ránk szitál,
fülünkbe csalogány trillája muzsikál.
Holnapután tüzes illatba fúl e fülke,
árad a rózsa és akác tengernyi fürtje.
Gördül sínünk alatt a zengő földgolyó:
ciprus vár és füge! Nagy életkóstoló!...
Vissza