Háború és béke

Fülszöveg

BEDE ISTVÁN
Budapesten született 1929-ben, édesapja gimnáziumi tanár volt. Műegyetemi tanulmányait követően benn maradt az egyetemen tanársegédnek. Néhány évig a gépészmérnöki karon vett részt a forgácsolás elmélete és a szerszámgépek tárgy oktatásában, majd áthívták a villamosmérnöki karra, ahol kinevezték adjunktusnak, és rábízták egy konstrukciós és egy technológiai tárgy oktatását.
1963-ban, az oktatási reform keretében kidolgozta a kar új, technológiai szakának tantervét, előadta főbb tantárgyait, közben kinevezték docensnek - munkájáért megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, és negyedéves kiküldetést nyert el nyugati ország műegyetemére. Egyébként is gyakran vett részt külföldi tudományos konferenciákon, kapcsolatot teremtett az ottani társtanszékekkel.
Nyugdíjasként édesapja szülőfaluja, Pánd község helytörténeti munkabizottságába választották be: főleg latin nyelvű okiratok levéltári felkutatásával, és lefordításával foglalkozott. Munkáját a... Tovább

Fülszöveg

BEDE ISTVÁN
Budapesten született 1929-ben, édesapja gimnáziumi tanár volt. Műegyetemi tanulmányait követően benn maradt az egyetemen tanársegédnek. Néhány évig a gépészmérnöki karon vett részt a forgácsolás elmélete és a szerszámgépek tárgy oktatásában, majd áthívták a villamosmérnöki karra, ahol kinevezték adjunktusnak, és rábízták egy konstrukciós és egy technológiai tárgy oktatását.
1963-ban, az oktatási reform keretében kidolgozta a kar új, technológiai szakának tantervét, előadta főbb tantárgyait, közben kinevezték docensnek - munkájáért megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést, és negyedéves kiküldetést nyert el nyugati ország műegyetemére. Egyébként is gyakran vett részt külföldi tudományos konferenciákon, kapcsolatot teremtett az ottani társtanszékekkel.
Nyugdíjasként édesapja szülőfaluja, Pánd község helytörténeti munkabizottságába választották be: főleg latin nyelvű okiratok levéltári felkutatásával, és lefordításával foglalkozott. Munkáját a község oklevéllel ismerte el. Saját családjának történetét is kutatta: eredményei az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában olvashatók. Tagja a Magyar Történelmi Családok Egyesületének.
Saját élettörténetéről gyermekei számára írt hatvannégy fejezetből álló elbeszélés-gyűjteményt. Ebből hat fejezet „Esztári nyaraim" címen megjelent 2006-ban a Bihari Füzetek sorozat 28. tagjaként. Jelen füzet további tíz fejezetet tartalmaz, főleg háborús történeteket ismertet, melyek a Pápa környéki településeken is játszódnak. Vissza