1.147.750

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Hadtörténelem I.

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia számára - Szövegrész

Szerző
Budapest
Kiadó: Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Oldalszám: 779 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írták vitéz pávai Vajna Viktor és vitéz Náday István vezérkari ezredesek.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv célja az, hogy alapot szolgáltasson hadtörténelmi részletes tanulmányokhoz, a hadművészet forrásához. A hadművészet, a katonai tudományok legelőkelőbbje, két tényezőből áll. Elméleti... Tovább

Előszó

A könyv célja az, hogy alapot szolgáltasson hadtörténelmi részletes tanulmányokhoz, a hadművészet forrásához. A hadművészet, a katonai tudományok legelőkelőbbje, két tényezőből áll. Elméleti képzettségből és gyakorlati tudásból.
Elméleti képzettség megszerzésének útja nagy hadvezérek hadjáratainak tanulmányozásán át vezet. Napoleon azt írja: „A háborút viseljétek támadólagosan, mint Nagy Sándor, Hannibal, Caesar, Gusztáv Adolf, Turenne, Savoyai Jenő és Nagy Frigyes. Olvassátok el újra és újra 88 hadjáratukat. Fejlesszétek elméteket e hadjáratok nyomán. Ez az egyetlen módja, hogy nagy hadvezérré váljatok és a hadművészet titkait ellessétek."
Gyakorlati tudás megszerzésére pedig legbővebb alkalmat a háború, „a hadvezér iskolája" nyújt. De ez a tudás nem az átélt háborúk számával nő arányosan. A gondolkozva, nemcsak testileg, hanem szellemileg való részvétel segít hozzá a helyes, gyakorlati tudáshoz. Nagy Frigyes kissé nyersen így fejezi ezt ki: „Az öszvér, mely Savoyai Jenő 10 hadjáratában részt vett, terhet hordván, azért még nem vált harcásszá."
Tudjuk, hogy Moltke, ki az 1859-iki hadjáratban nem vett részt, a hadjárat okos, alapos tanulmányozásából helyesebb tapasztalatokat vont le, mint akár az osztrák, akár a francia résztvevők, kiket később megvert.
Az elméleti tudás megszerzésére Napoleon mondása lényegében fennáll még ma is. Csak a tanulmányozandó hadjáratok száma növekszik. Vannak a hadvezetésben bizonyos örökérvényű igazságok. Ezeknek az igazságoknak a gyakorlati életbe való átültetése azonban korszakonként más és más formát kívánt meg.
A hadművészet elsajátításának alapját annak a megismerése képezi, hogy miért változtak meg koronként a formák; és vajjon a legközelebbi jövőben változást fognak-e szenvedni, vagy sem.
Nem lehet a hadművészetre vonatkozó alapelveket ugyanabban a formában megtestesíteni, mint ahogyan Napoleon azt száz egynéhány évvel ezelőtt tette.
Szükséges tehát, hogy mindama háborúkat tanulmányozzuk, melyekben kimutatható, hogy a háború megváltoztatta célját, eszközeit ési alapját és melyekben egyúttal kimutathatók az okok, amelyek ezt al változást előidézték.
A háborúk tárgyalásának és tanulmányozásának módjára rávezet annak az elgondolása, hogy a hadművésziet cselekvő eszközét nem számok, nevek és holt anyag képezik, hanem élő, érző emberek tömege. Működésük függ tehát mindazon ezer és ezer körülménytől, mely az érzékekkel bíró, gondolkodó emberre hat, mely viszont a tömegbe verődött emberekből más hatást vált ki, mint az egyes emberből. (Tömeglélektan.) De függ a vezérek sajátos tulajdonságaitól, jellemétől és a mindenkor reá ható körülményektől is.
Azt, hogy a hadművészet levont alapelveit hogyan alkalmazták, csak úgy lehet a valóságnak megfelelően tanulmányozni, ha fenti tényezőket is lehetőleg számbavesszük. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. rész.
A HADMŰVÉSZET FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE A MARATHON-I CSATATÓL NAPOLEONIG.
I. FEJEZET. A görögök hadművészete. Miltiades. (1,. sz. vázlat) 9
1. Dárius hadjárata Athén ellen. Marathon Kr. e. 490-ben. 2. A görögök hadseregszervezete, fegyverzete és harcászata. 3. A perzsák hadseregszervezete, fegyverzete és felszerelése. 4. Erőviszonyok. 5. A csata lefolyása. 6. További görög harcászati fejlődés. A ferde csatarend. 7. A görög hadtudományi irodalom.
II. FEJEZET. Nagy Sándor hadművészete. (2., 3. sz. vázlat) 14
1. II. Fülöp és Nagy Sándor kora. 2. A macedón hadsereg szervezete. 3. A perzsa hadsereg. 4. Nagy Sándor hódító háborúja, a) A Gramikus-ná.1. b) Issus-i csata, c) Gaugamela melletti csata, d) Hidaspes menti csata, e) Nagy Sándor mint hadvezér.
III. FEJEZET. Hannibal hadművészete. (4—6. sz. vázlat) 19
1. A római hadsereg szervezete, fegyverzete és harcászata, la. A rómaiak gyakorlatai, tábora és fegyelme. 2. A Karthagó-i hadsereg szervezete, fegyverzete és harcmodora,. 3. A második pun háború (218). 4. A Cannae melletti csata Kr. e. 216-bam. 5. A Zama-Naraggara-i csata Kr. e. 202-ben.
IV. FEJEZET. Julius Caesar hadművészete. (7., 7a., 7b. sz. vázlat) 26
1. A római és macedón hadművészet összehasonlítása. 2. A hivatásos hadsereg és a cohorsok. 3. A centuriok. 4. JuUus Caesar hadművészete a) A gall háború, b) A polgárháború Italia-ban és Hispániában (Kr. e. 49-ben). c) Caesar görögországi háborúja (Kr. e. 48-ban). d) A Pharsalus-i csata (Kr. e. 48-bajn VIII. 9-én). 5. összefoglalás.
V. FEJEZET. A germán hadművészet alapjai 33
1. A Caesar korabeli római és germán hadművészet összehasonlítása. 2. Rómaiak és germánok harca. A Teutoburg-i vereség Kr. után 9-ben 3. Germanicus harca Arminius ellen. A limes. 4. A germánok tér foglalása a római hadseregben. 5. A római germán államok hadsereg szervezete, harcászata és annak hanyatlása.
VI. FEJEZET Orániai Móric, Orániai Vilmos és Gusztáv Adolf hadművészete. (8., 9. sz. vázlat)
1. A középkor hadművészete. 2. A hadművészet renaissance-a. 3. A harcászat fejlődése. 4. Machiavelli és az Orániaiak. 5. Gusztáv Adolf. 6 Breitenfeld-i csata 1631. szeptember 17-én. a) Előzmények, b) A csata lefolyása.
VII. FEJEZET. Nagy Frigyes hadművészete. (10-23. sz. vázlat) 44
I. Nagy Frigyes háborúinak rövid áttekintése 44
Nagy Frigyes trónrajutása. 2. Az osztrák örökösödési háború 1740-48-ig. a) Az első sziléziai háború, b) A második sziléziai háború. 3. A 7 éves háború 1756—63-ig.
II. A hadseregszervezet és harcászat a Westfalia-i béke után 45
Az állandó hadseregek. 2. Nagy Frigyes hadseregének szervezete. 2a. A magyar-osztrák hadsereg. 3. Nagy Frigyes harcászata. A ferde csatarend. 4. Hadászat a XVII. és XVIII. században.
III. A Leuthen-i csata 1757. december 5-én 50
1. Előzmények. 2. A Leuthen-i csata előnapja, december 4-ike és a csatatér leírása. 3. II. Frigyes előnyomulása és elővédütközet Borne-nál december 5-én. 4. II. Frigyes támadási intézkedései. 5. A főtámadás lefolyása 13—15 h-ig. 6. Támadás a császári fősereg ellen 15 h-kor.
IV. Nagy Frigyes hadászata 55
a) Nagy Frigyes hadtudományi nézeteinek fejlődése, b) Nagy Frigyes hadászatának összefoglaló jellemzése, cj Nagy Frigyes hadtudományi munkássága.
V. A hadászat állapota Nagy Frigyes után 57
II. rész.
A MAGYAR HADMŰVÉSZET TÖRTÉNETE.
A törzsszervezet kora.
I. FEJEZET. A magyar őstörténet korának hadügyi viszonyai 61
1. Ugor-magyarság kora. 2. Az ogur-török (hun-bolgár) hatás kora. 3. A honfoglalás kora. a) A IX-X. század hadügyi viszonyai. Vándorlás a honfoglalás előtt. A haderő szervezete. Szervezés. Fegyverzet és felszerelés. A haderő kiképzése. Hadvezetés. Hadviselés. Honfoglaló őseink harcmodora.
2. Fontosabb hadmüveletek, a) Honfoglalás. Előzmények és előkészületek 73 Haditervek. Események. A honfoglalás összefoglalása, b) A Brenta-i csata. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események, c) Az Augsburg-i csata. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események.
Az állandó letelepedés kora.
I. FEJEZET. Az Árpádházi királyok kora 84
1. Hadszervezet, a) A honvédelem új alapjai. A központi hatalom megteremtése. A haderő megszervezése, b) A haderő létszámviszonyai és tagozása. c) Fegyverzet és felszerelés. Kiképzés.
2. Hadvezetés, a) Általános áttekintés. b) Hadviselés és harcmodor.
3. Fontosabb hadműveletek, a) A tatárjárás. Muhi csata. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események. Tatárbetörés. A muhi-pusztai csata. A Dunántúl megszállása, b) Az 1278-iki csehek elleni hadjárat. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események a morvamezei csata napjáig. A morvamezei csata.
II. FEJEZET. A vegyesházi uralkodók kora 105
1. Társadalmi és gazdasági átalakulás, a honvédelem új alapjai.
2. A honvédelem szervezete. Létszám. Tagozás. Fegyelem.
3. Az Anjouk kora. Általános áttekintés. A haderő szervezése Fegyvernemek. Fegyverzet és felszerelés. Hadviselés. Harcmodor. Létszám-viszonyok.
4. Zsigmond kora. Az ország közállapotai. A haderő újbóli átszervezése. Fegyvernemek
5. A Hunyadiak kora. Az ország közállapotai. Hunyadi János hadserege. Fegyvernemek. Hunyadi János hadművészete. Hunyadi Mátyás hadserege. Felszerelés és fegyverzet. Hunyadi Mátyás hadművészete. Harcmodor
6. A Mohács-i vész kora.
7. Fontosabb hadműveletek, a) Az 1444. évi török hadjárat. A Várna-i csata. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események. A Várna-i csata, h) Az 1474-i Szilézia-i hadjárat. Boroszló ostroma. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események, c) Az 1526.-i török hadjárat, a Mohács-i csata. Előzmények és előkészületek. Haditervek. Események. A Mohács-i csata előtti harcok. A Mohács-i csata. A Mohácscsatát követő események.
III. FEJEZET. A török hódoltság kora 134
1. Hadszervezet, a) Királyi Magyarország. A haderő szervezése. Helyzet a végeken. Kiegészítés és toborzás. A haderő tagozása. Parancsnoklási viszonyok. Létszám és kötelékek. Fegyvernemek. Fegyverzet. Kiképzés. b) Erdélyi fejedelemség. Fegyvernemek.
2. Hadvezetés, a) Királyi Magyarország, b) Erdélyi fejedelemség.
3. Hadviselés, a) Királyi Magyarország. Harcmodor, b) Erdélyi fejedelemség
4. Fontosabb hadműveletek, a) Az 1596-i török hadjárat. A Mezőkeresztes-i csata. Előzmények, előkészületek. Haditervek. Események, b) Buda visszafoglalása 1686. Előzmények, előkészületek. Haditervek. Események
IV. FEJEZET. II. Rákóczi Ferenc kora 155
1. Rákóczi szabadságharca. Rákóczi hadserege. Vezetés és parancsnoklási viszonyok. Létszámviszonyok. Fegyvernemek. Felszerelés. Kiképzés. A haderő erkölcsi tartalma. Hadvezetés. Harcmodor
2. II. Rákóczi Ferenc 1708-i hadjárata. A Trencsén-i csata. Előzmények, előkészületek. Haditervek. Események.
III. rész.
A HADMŰVÉSZET FEJLŐDÉSE NAPOLEON KOKÁTÖL A VILÁGHÁBORÚIG. 1792—1914-IG.
I. FEJEZET. Általános politikai áttekintés. (1., 2. sz, vázlat) 171
1. A politikai helyzet Európában 1792-ben. 2. A francia forradalom kitörésének főbb okai. 3. A francia forradalom kitörése. 4. A francia hadsereg szerepe és jelentősége a forradalomban. 5. A forradalom hatása Európára. Háborúk Bonaparte fellépéséig (1796-ig) 6. Bonaparte háborúi. 7. Napoleon császár háborúi.
II. FEJEZET. Általános áttekintés a hadügy helyzetéről és fejlődéséről Európában 1792—1815 között 181
1. Védrendszerek. 2. Kiképzés, erkölcsi érték. 3. Szervezés. 4. Harcmód. 5. Hadvezetés.
III. FEJEZET. Az 1198. évi hadjárat Italia-ban. (3., 4. sz. vázlat) 192
I. Általában 1. Okok és előzmények, 2. Helyzet és tervek.
II. Események. 1. Beaulieu visszavonulása Mantua-ig április 10-től június 7-ig. a) Montenotte, Dego, támadás a szárdok elleni, a békekötésig IV. 10-töl rv. 28-ig. b) Beaulieu visszavonulása Mantua-ig VI. 7-ig. 2, A négy felmentési kísérlet, a) Első felmentési kísérlet július 29-töl augusztus 5-ig, b) Második felmentési kísérlet szeptember 1-től 15-ig. c) Harmadik felmentési kísérlet november 2-töl 17-ig. d) Negyedik felmentési kísérlet 1797 január 9-től 16-ig.
Összefoglalás.
IV FEJEZET Az 1805. évi háború. (3-8. sz. vázlat) 200
I. Általában. 1. A háború okai és előzményei, 2, Előkészületek, 3, Haditervek.
II. Események. 1. Napoleon előnyomulása a Duna-ig. 2. Az osztrákok előnyomulása az Iller-hez. 3. Az Ulm-i fegyverletétel. 4. További események a békekötésig, összefoglalás.
V. FEJEZET. Az 1806. évi háború. (9. és 10. sz. vázlat)
I. Általában. 1. A háború oka. 2. Előkészületek. 3. Csoportosítás és haditervek.
II. Események. 1. Napoleon előnyomulása Jena-ig. 2. Az október 14-iki Jania-i és Auerstadt-i csata. 3. Az üldözés a poroszok teljes leveréséig, összefoglalás.
VI. FEJEZET. Az 1809. évi háború. (11—20. sz. vázlat) 211
I. Általában. 1. A háború oka. 2. A háború előkészítése. 3. Felvonulás, hadműveleti terv.
II. Események. A Regeneburg-i hadjárat. 1. Károly főherceg előnyomulása Regensburg felé április 18-ig. 2. A franciák magatartása április 18-ig. 3. Események április 19-én. Thann-i és Hausen-i ütközet. 4. Események 20-áni. Abensberg-i csata. 5. Események 21-én. 6. Eggmühl-i csata április 22-én. 7. Napoleon előnyomulása Bécs-re.
III. Az Aspern-i hadjárat. 1. Előkészületek. 2. Az Aspern-i csata május 21—22-én.
IV. A Wagram-i hadjárat. 1. Győr-i csata Június 14-én. 2. Helyzet és előkészület a Wagram-i csatát megelőzőleg. 3. Napoleon előkészületei. 4. A Wagram-i csata, július 5 és 6-án. 5. Helyzetmegítélés 5-én este és szándék másnapra. 6. Események 6-án. összefoglalás.
VII. FEJEZET. Az 1812. évi Oroszország-i háború. (21—23. sz. vázlat) 221
I. Általában. 1. A háború oka és előzményei. 2. Előkészületek. 3. Háborús célok és tervek. 4. Felvonulás. 5. Hadműveleti tervek. 6. A hadműveleti tervek méltatása.
II. Események. 1. Előtörés Vilna-ra. 2. Napoleon előnyomulása Vitebszk-re, oroszok visszavonulása Szmolenszk-re. 3. A Szmolenszk-i hadműveletek. 4. A Szmolenszk-i csata. 5. Napoleon előnyomulása Moszkva-ra. 6. A Borodino-i csata. 7. Bevonulás Moszkvába. 8. Napoleon visszavonulása Szmolenszk-re. 9. A Berezina-n való átkelés és visszavonulás a Nyemen-ig. összefoglalás.
VIII. FEJEZET. Az 1812. évi háború folytatása 1813-ban. (24-27. sz. vázlat) 237
I. 1. A franciák visszavonulása az Elba-ig és a „nagy hadsereg" újbóli felállítása. 2. Tavaszi hadjárat.
II. Őszi hadjárat. 1. Csoportosítás, tervek. 2. Napoleon támadó hadműveletei a belső vonalon. 3. A Lipcse-i csata október 16—19-ig. 4. Október 16. Wachau-i csata. 5. Október 17-iki csatanap. 6. Október 18-iki csatanap. összefoglalás.
IX. FEJEZET. Az 1815. évi Németalföld-i háború. (27a, 28—31. sz. vázlat) 241
I. Általában. 1. Okok és előzmények. 2. Csoportosítás. 3. Tervek.
II. Események. 1. Június 15-ike. 2. Június 16-ika. A Ligny melletti csata. 3. Június 17-ike. 4. Június 18-ika. Waterloo-i csata (Belle Alliance). összefoglalás.
X. fejezet. Napoleon hadvezetésének és csatavezetésének jellegzetességei 246
XI. fejezet. Napoleon életrajza 252
1. Gyermekkor. 2. Első tiszti évek. 3. Toulon. Szereplés 1796-ig. Házasság. 4. Bonaparte tábornok háborúi. 5. Bonaparte mint Comsul. Békemüve, összeesküvések. 6. Napoleon császár. Háborúi, családja. A nemzetiségi eszme. 7. Napoleon a tetőponton. Második házassága, bukása. 8. 100 napos uralom. Szent Ilona szigete. 9. Napoleon jelleme. önérzet, a lángelme tudata. 10. A tettereje. 11 Képzelő ereje. 12. Irodalmi tevékenysége, önbirálata.
XII. FEJEZET. A hadügy fejlődése 1815-től 1914-ig 263
I. Történelmi események röviden.
II. Hadseregszervezés. 1. Általában. 2. Véderő rendszerek. 3 Kiképzés, erkölcsi érték. 4. A hadsereg ereje. 5. Felsőbb vezetés. 6. Tagozás.
III. Harcmód. 1. A gyalogság harca. 2. A lovasság harcmódja. 3. A tüzérség harcmódja.
IV. Hadvezetési elvek.
XIII. FEJEZET. Az 1848-49. évi magyar szabadságharc. (32—45. sz. vázlat) 274
I. Általában. 1. A szabadságharc okai és előzményei. 2. Felvonulás és haditervek.
II. Események. A téli hadjárat. 1. Windischgratz előnyomulása Pest-re december 15-töl január 15-ig. 2. Görgey visszavonulása a bányavárosokon át Kassa-ig, január 3-tól február 10-ig. 3. Schlick és Klapka hadműveletei február 10-ig. 4. Perczel és Windischgratz hadműveletei február 10-ig.
III. Tavaszi hadjárat 1849-ben. 1. Az első magyar támadó hadjárat Dembinszky alatt Kápolna-ig február 10-től március 10-ig. 2. A második magyar támadó hadjárat kezdete Vetter alatt március 10-től április 1-ig. 3. A második támadó hadjárat folytatása Görgey alatt április 1-től 26-ig, Isaszeg-i csata, Komárom felmentése. 4. Az Isaszeg-i csata. 5. Előnyomulás Komárom felé. 6. Budavár bevételéig, április 26-tól május 21-ig.
IV. Bem hadműveletei Erdélyben. 1. Események 1848 december hó 15-ig.
2. Bem előnyomulása a Nagyszeben-i ütközetig, január 21-ig.
3. Bem visszavonulása Déva-ig és a Piski-i csata február 9-én.
4. Bem teljesen felszabadítja Erdélyt március végéig.
V. A nyári orosz és osztrák támadó hadjárat. 1. Csoportosítás és hadműveleti tervek. 2. A magyar főerő támadása és Haynau előnyomulása. 1. és 2. Komárom-i csata július 2. és 11-én. 3. Görgey menete Vác-ról Miskolc-on át Arad-ig. Július 17-töl augusztus 10-ig. Oroszok benyomulása. 4. A magyar kormány utolsó terve. Haynau előnyomulása Szeged, Temesvár-ra. Szőreg-i (VIII. 5-én) és Temesvár-i (VIII. 9-én) csaták. Világos-i fegyverletétel augusztus 13-án. 5. A Délvidéken lefolyt harcok összefüggően. 6. Erdélyi események május után. összefoglalás.
XIV. FEJEZET. Az 1854—56- évi Krim-i hadjárat. (46—47. sz. vázlat) 303
I. Általában. 1. Okok és előzmények. 2. Erőelosztás, tervek.
II. Események. 1. Partraszállás és a vár körülzárása. 2. Az orosz felmentési kísérletek. 3. Erősítések küldése. Sebastopol bevétele, összefoglalás.
XV. FEJEZET. Az Északamerika-i szecessziós háború 1861—65-ben. (48—52. sz. vázlat) 306
I. Általában. 1. A háború oka és előzménye. 2. Szervezés, felszerelés.
II. Események. 1. Tervek és erőviszonyok. 2. Az 1861. évi események.
III. Az 1862. évi események. 1. Mac Clellan partraszállása a Virginia-i félszigeten. 2. Mac Clellan támadása Richmond ellen. 3. Lee támadása Mac Clellan ellen. 4. Lee támadása Popé ellen. Manassas melletti csata augusztus 29—31-én. 5. Lee betörése Marylamd-be. Mac Clellan támadása. Sharpsburg melletti ütközet szeptember 17. és 18-án. 6. Mae Clellan és Bumsíde támadása. Fredericks-burg melletti csata december 13-án. 7. A hajóraj hadművelete a Mississippi-n és Dél Karolina partján.
IV. Az 1863. évi események. 1. Chancellorsville-i csata május 2-án. 2. Lee második betörése Maryland-be. Gettysburg melletti csata július 1—3-ig. 3. Lee visszavonulása. Manővrirozás év végéig. 4. Események a Mississippi mentén és a Karolinak-tól nyugatra eső hadszintéren.
V. Az 1864. évi események. 1. Erőviszonyok és tervek. 2. A Virginia-i hadmüveletek. Támadás Richmond ellen. 3. fenyegeti. Petersburg ostroma. 4. A nyugaton lefolyt hadmüveletek.
VI. Az 1865 év eseményei. 1. Sherman előnyomulása Goldsboro-ra. 2. Richmond, Petersburg kiürítése. Lee fegyverletétele, összefoglalás.
XVI. FEJEZET. Az 1866. évi háború. (53—59. sz. vázlat) 318
I. Általában. 1. A háború oka és előzményei. 2. A katonai előkészületek.
II. A háború lefolyása Csehországban. 1. Háborús célok és tervek. 2. Felvonulás és a háború megkezdése.
III. Események. 1. A két ellenfél előnyomulása Csehországba június 17-től 26-ig. 2. Az Iser menti és Jicin-i harcok június 26-tól 30-ig. 3. A Josefstadt körüli harcok június 26-tól 30-ig. 4. A porosz hadseregek előnyomulása és az osztrák hadsereg visszavonulása Königgratz-re. 5. A július 3-iki Königgratz-i csata. 6. Visszavonulás Olmütz-ön át a Duna-hoz. összefoglalás.
IV. A háború lefolyása Olaszországban. 1. Háborús célok és tervek. Felvonulás. 2. Hadműveleti terv és méltatása. 3. Események. 4. Mozdulatok 23-án. 5. Szándék és intézkedések 24-re.
V. A Custoza-i csata június 24-én. 1. Események 8 óráig. 2. Események 8 órától 11 óráig. 3. Események 11 órától 16 óráig. 4. Események 16 óra után.
VI. A háború befejezése, összefoglalás.
XVII. FEJEZET. A német-francia háború 1870—71-ben. (60—66. sz. vázlat) 337
I. Általában. 1. A háború oka. 2. A háború előkészítése. 3. Fegyverzet és harcmód. 4. Haditervek, felvonulási tervek és méltatásuk. 5. A mozgósítás és a felvonulás lefolyása.
II. Események. 1. A Spichern-i csata augusztus 6-án. 2. A Weissenburg-i ütközet és a Wörth-i csata augusztus 4-én és 6-án. 3. Események a francia oldalon augusztus 12-ig. 4. A németek előnyomulása a Mosel-ig.
III. A Metz körüli harcok. 1. Colombey, Bomy melletti csata augusztus 14-én. 2. A Metz körüli harcok. 3. Rezonville-i vagy Vionville, Mars la Tour-i csata augusztus 16-án. 4. Gravelotte, St. Prlvat-i csata augusztus 18-án.
IV. Előnyomulás Sedan-ra. 1. Német elhatározások és események augusztus 28-ig. 2. Francia elhatározások és események augusztus 28-ig. 3. Események augusztus 29-én. 4. A Beaumont-i csata. 5. Sedan. összefoglalás.
XVIII. FEJEZET. Bosznia-Hercegovina megszállása 1878-ban, (67. sz. vázlat) 355
I. Előzmények, csoportosítás és terv.
II. Események. 1. A főoszlop előnyomulása a 7. hadosztály csatlakozásáig Vitez-nél. 2. A 7. hadosztály előnyomulása Vitez-ig. 3. A fél 20. hadosztály előnyomulása Dolna Tuzla-ra és visszavonulása Doboj-ra. 4. Sarajevo elfoglalása a főerő által. 5. Hercegovina elfoglalása a 18. hadosztály által.
III. A 2. hadsereg felállítása és a megszállás befejezése. 1. A 2. hadsereg felállítása. 2. A Posavina megszállása. 3. A Krajna megszállása. 4. Visegrád elfoglalása, összefoglalás.
XIX. FEJEZET. A búr háború 1899-1900-ban. (68—70. sz. vázlat.) 358
I. Általában. 1. A háború előzményei. Csoportosítás és tervek 2 Harcmód, fegyverzet.
II. Események. 1. A búrok betörnek Natai-ba és körülzárják Lady-smith.t. 2.Meüiuen előnyomulása Kimberley-re. 3. A búrok előnyomulása Durbaia felé. Buller első felmentési kísérlete. Colenso december 15-én. 4. Buller második felmentési kísérlete. Spionskop. 5. Roberts lord előnyomulása Paarderberg-en át Bloemfonteín-re. 6. Ladysmith felmentése március l-én. 7. Pratoria elfoglalása junius 5-én. A háború vége. összefoglalás.
XX. FEJEZET. Az 1904-5. évi orosz-japán háború. (71—75. sz. vázlat) 366
I. Általában. 1. A háború oka és előzményei. 2. A háborúra való előkészületek. 3. Mozgósítás, felvonulás. 4. Hadicél, haditervek. 5. Mandzsúria földrajzi méltatása. II. Események. 1. A Jalu-i csatáig bezárólag. Februártól április végéig. 2. Hadmüveletek a Kvantun félszigeten május—júniusban. 3. Japán előnyomulás Liaojan-ra július—augusztusban. 4. A Saho menti csata október 5-től 16-ig és Port Arthur bevétele 1905 január 4-én. 5. A Sandepu-i (január 25—29.ig) és Mukden-i (február 19—március 10-ig) csaták. 6. A tengeri események. Csuzima. A háború vége. összefoglalás.
XXI. FEJEZET. Az 1912—13. évi balkán háború. (76—78. sz. vázlat.) 377
I. Politikai előzmények.
II. Erőviszonyok.
III. Csoportosítás, feladatok, hadicélok.
IV. Események.
A) A bolgár hadmüveletek. 1. Előnyomulás Drinápoly, Kirk Kiüsse és Lüle Burgas, Viza ellen. 2. A Cataladza vonalért vívott harcok. 3. A Drinápoly körüli harcok és Drinápoly bevétele március 26-án.
B) A szerb hadmüveletek. 1. Előnyomulás Skoplje-re. Kumanova-i csata október 23., 24-én. 2. Előnyomulás Monastir-ra.
C) A görög hadmüveletek. 1. Saloniki elfoglalása november 8-án.
2. Janina elfoglalása március 6-án.
D) A montenegróiak harca. V. A második balkán háború.
1. Okok. 2. Események, összefoglalás.
IV. rész.
AZ 1914—18. ÉVI VILAGHÁBORÚ POLITIKAI ELŐZMÉNYEI. A HADVISELŐ ÁLLAMOK SZELLEMI ÉS ANYAGI FELKÉSZÜLÉSE A HÁBORÚRA.
Mozgósítás és felvonulás.
I. FEJEZET. Politikai előzmények 389
II. FEJEZET. Hadviselő államokban uralkodó hadászati és harcászati nézetek 394
1. Az Osztrák-Magyar Monarchia. 2. Németbirodalom. 3. Franciaország. 4. Oroszország 5. Szerbia és Montenegró. 6. Angol Birodalom.
III. FEJEZET. A háború katonai előkészítése. Hadműveleti tervek, mozgósítás, felvonulás. (1. és 2. vázlat) 399
1. Osztrák-Magyar Monarchia. A) Általános megfontolások. B) Délkeleti hadszíntér. C) Mozgósítás és felvonulás Szerbia ellen. D) Az orosz háborús veszedelem, mozgósítás és felvonulás Oroszország ellen.
2. Németország. Hadműveleti tervek, mozgósítás és felvonulás.
3. Oroszország.
4. Franciaország, Anglia és Belgium.
5. Szerbia és Montenegró hadereje, mozgósítása és felvonulása.
Hadtörténelmi események 1914-beri. Döntést kereső hadműveletek mindkét részen.
I. FEJEZET. Események a Balkán-i hadszintéren (3., 10. és 11. vázlat) 416
1. Támadás Szerbia ellen augusztus 12-töl 24-ig:. A) A támadási terv kialakulása. B) Az első Drina-menti csata. C) A Jadar-menti csata. D) Az 5. hadsereg visszavonulása a Drina mögé. Események Sabao-nál. E) A 6. hadsereg harcai.
2. Őszi hadjárat a szerbek ellen. A) A második Drina-menti csata. B) Szerb és montenegrói betörés Dél-Boszniába. C) Állásharc a Duna-mentén. D) Támadás Valjevo (felé. E) A Kolubara-Ljig-menti csata. F) Szerb ellentámadás, az Arangjelovac-i csata.
II. FEJEZET. Események a Galicia-i hadszíntéren. Nyári hadjárat 445
1. Osztrák-magyar hadseregfőparancsnokság helyzetmegítélése és intézkedései. 2. Intézkedések orosz részen. 3. A Krasnik-i csata. 4. Helyzet és elhatározások a Krasnik-i csata alatt és után. 5. A Lublin-1 csata. 6. A Komarow-i csata. 7. Az első Lemberg-i csata (Zlocow-i csata). 8. Az osztrák-magyar és orosz Hadseregfőparancsnokság helyzetmegítélése augusztus 28-án. 9. A 2. Lemberg-i csata. (Przemyslany-i csata). 10. Lemberg kiürítése. 11. A 3. Lemberg-i csata. 12. A 4. hadsereg kanyarodása kelet felé. 13. Conrad új terve. 14. Események Lublln-tól délre, az 1. hadsereg visszavonulása. 15. A Lemberg-i csata félbeszakítása, visszavonulás a San mögé.
III. FEJEZET. Események Kelet-Poroszországhan 473
1. Hadműveleti tervek. 2. Események a Tannenberg-i csata előtt. 3. A Tannemberg-i csata. 4. A Mazur-i első csata.
IV. fejezet. A Marne-i hadjárat 482
1. Hadműveleti tervek a felvonulás alatt. 2. Események mindkét részen VIII. 25-ig. A határmenti csaták. 3. A francia és német hadvezetőségek elhatározása VIII. 25-én. 4. A helyzet fejlődése IX. l-ig. (5. Hadmüveletek IX. 5-ig. 6. A Marne-i csata. 7. Német visszavonulás és az Aiane-menti harcok IX. 15-lg. 8. Belga kitörés Antwerpen-böl. 9. Események a Maas-től keletre IX. 6—15-ig. 10. Hadmüveletek a nyugati hadszíntéren október végéig, versenyfutás a tengerhez. A) Elhatározások s tervek szeptember közepén. B) Események.
V. fejezet. Őszi hadjárat Oroszország ellen 502
1. Az osztrák-magyar csapatok visszavétele a Biala és a Kárpátok-ra.
2. A Kárpátok védelme. 3. A szövetségesek előnyomulása a San és a Visztula-ra. 4. Az Iwangorod-i és Opatowka-i csaták. 5. Visszavonulás Przemysl és Chyrow-ből.
VI. fejezet. A Krako-Lodz-i hadjárat 511
1. Hadműveleti tervek és átcsoportositás. 2. Események november végéig. 3. Orosz betörés Felső-Magyarország-ba.
VII. fejezet. A Limanowa-i hadjárat és áttörési kísérlet Orosz-Lengyelországban 517
1. Hadműveleti tervek. 2. Események a Visztula-tói északra 1914 végéig 3. Események a Visztula-tói délre, a Limanowa-Lapanow-i csata.
VIII. FEJEZET. Az állásharc 521
A helyzet fejlődése nyugaton 1914. év végéig 522
1. Általános helyzet október végén. 2. Francia és angol lekötő támadások X. FEJEZET. Törökország háborúbalépése a Központi hatalmak oldalán 524
XI. FEJEZET. Harc a német gyarmatokon 525
XII. FEJEZET. Háború a tengeren 526
1. Hadműveleti tervek a flották számára. 2. Események a tengeren.
A Központi hatalmak egységes támadásai.
I. FEJEZET. Általános katona-politikai helyzet 1915. elején 528
1. Általános helyzet a hadszíntereken. 2. Az osztrák-magyar haderő 1914 végén. 3. Hadműveleti tervek keleten 1915 elején. A) Központi hatalmak. B) Oroszok.
II. FEJEZET. Események április közepéig 531
1. Az első Kárpát-i csata. 2. A Mazuri-i téli csata. 3. Orosz elhatározások a Mazuri-i téli csata hatása alatt. 4. A második Kárpáti csata. 5. Przemysl második körülzárása és eleste. 6. A harmadik Kárpáti csata. 7. Húsvéti csata a Kárpátokban. 8. Események a Balkánon. 9. Török támadások. 10. Események a Nyugati arcvonalon
III. FEJEZET. Döntő támadás az orosz nyomás megszüntetésére 542
1. A Központi hatalmak hadvezetöségeinek általános katonai megfontolásai. 2. Orosz elhatározások és tervek 1914 április közepén. 3. Tüntető támadások a Gorlice-i áttörés előtt. 4. A Gorlice-i hadjárat. A) A Gorlice-i áttörés. B) A San és felső Dnyeszter-menti csaták. C) Támadás Lemberg ellen és Lemberg elfoglalása.
IV. FEJEZET. Olaszország háborúba lépése 554
1. Közvetlen előzmények. 2. Olaszország hadi készülődései. 3. A Monarchia védelmi rendszabályai Olaszország eUen. 4. Harcok a délnyugati hadiszintéren. 5. Az 1. Isonzó-csata. 6. A 2. Isonzó-csata. 7. 01a.sz támadások a felső Isonzo mentén, a Dolomitokban és Dél-Tirolban.
V. FEJEZET. A Lengyelország-i hadjárat 561
1. Tervek Lemberg elfoglalása után. 2. Események augusztus közepéig. 3. Brest-Litowsk elfoglalása. 4. A Rowno-i hadjárat. 5. Német hadmüveletek a Pripjat-tól északnyugatra, a Wilna-i hadjárat.
VI. FEJEZET. Szerbia meghódítása 571
1. Általános katonapolitikai helyzet, szövetség Bulgáriával. 2. Hadműveleti terv Szerbia elleni 3. Helyzet és rendszabályok szerb oldalon. 4. A Duna-és Száva-átkelés előkészítése. 5. A Duna- és Száva-átkelés végrehajtása. 6. Szerbia meghódítása.
VII. FEJEZET. Montenegro és Albánia 579
1. Az osztrák-magyar hadseregfőparancsnokság tervei Montenegro meghódítására. 2. Montenegro és Észak-Albánia elfoglalása.
VIII. FEJEZET. Az Entente tehermentesítő támadásai nyugaton 583
1. A Loretto-i csata. 2. Támadás Arras és Bapairaie között. 3. A Champagne-i őszi csata. 4. Az Artois-i őszi csata.
IX. FEJEZET. Az Entente Dardanella expedíciója 585
X. FEJEZET. Az őszi Isonzó-csaták
1. A 3. Isonzó-csata. 2. A 4. Isonzó-csata.
XI FEJEZET. Események a tengeren és tengeren túlon 593
1. Az Osztrák-Magyar Monarchia. 2. A Német Birodalom. 3. Események a német gyarmatokon.
1916. Az Entente egységes ellentámadásai.
I. FEJEZET. A Monarchia hadereje 1915/16. év fordulóján 596
II. FEJEZET. Általános katonai helyzet a hadszintereken 599
1. Az 1915. év mérlege. 2. Hadműveleti tervek A) Központi hatalmak. B) Az Entente.
III. FEJEZET. Német támadás Verdun-ra 602
IV. FEJEZET. Orosz tehermentesítő támadás Postawy-nál és Naroc-tónál 605
V. FEJEZET. Események az olasz arcvonalon 606
1 Olaszország előkészületei. 2. Események március elején. 3. Az .). Isonzo csata. 4. A Monarchia Dél-Tirol-i támadása. A) A támadás végleges elrendezése. B) Előkészületek. C) A Lavarone—Folgaria-i csata. D) Események a 11. hadseregnél V. 25-ig. E) Tüntető műveletek a Karinthia-i arcvonalon és az Isonzó arcvonalam. F) Arsiero—Asiago-i csata.
VI. FEJEZET. Orosz támadás 1916 nyarán (Brussilow-támadás) 617
1. A támadás terve. 2. Az osztrák-magyar arcvonal helyzete. 3. Az Olyka-i áttörés. 4. A Luck-i csata. 5. Az Okna-i áttörés. 6. Ellentámadások Luek felé. 7. Orosz támadások Galicia, Bukovinában és a Stonhod mentén június közepétől augusztus végéig.
VII. FEJEZET. Olasz ellentámadás a Hétközség fennsíkján 626
VIII. FEJEZET. Az 1916. évi Isonzó-csaták
1. A 6. Isonzó-csata, Görz eleste. 2. A 7. Isonzó-csata. 3. A 8. Isonzó-csata 4. A 9. Isonzó-csata.
XX. FEJEZET. A Somme-csata 632
1. Entente-tervek. 2. A németek ellenrendszabályai. 3. A csata lefolyása.
X. FEJEZET. Harcok folytatása Verdun-nál 634
XI. FEJEZET. Románia háborúbalépése
1. Általános helyzet. 2. Az 1. hadsereg megalakulása Erdélyben. 3. Romám felvonulás, hadműveleti tervek, hadüzenet. 4. Az új német legfelsőbb hadvezetőség intézkedései 5. A románok betörése Erdély-be. 6. Az 1. orosz tehermentesítő támadás. 7. Események Erdélyben a 9. hadsereg felvonulása előtt. 8. A 2. orosz tehermentesítő támadás. 9. A 9. hadsereg megalakulása, Palkenhayn támadási terve. 10. A Nagyszeben-i csata. 11. A 9. hadsereg átcsoportosítása és támadás a román 2. hadsereg ellen. 12. A 9. hadseregparancsnok terve és intézkedései a határon át való üldözésre. 13. Az orosz tehermentesítő támadások IX. 30— X. 15-ig. 14. Események a Dobrudsában. 15. A Havasalföld meghódítása.
XII. FEJEZET. Monasztir 651
XIII. FEJEZET. Események a tengeren, Ázsiában és a tengeren túlon 653
1. Események a tengeren. 2. Események Ázsiában. 3. Események Német-Kelet-Afrikában.
1917. A Központi hatalmak egységes védekezése a szárazföldön. Búvárhajó támadás.
I. FEJEZET. Általános politikai és gazdasági helyzet 1916. végén 656
1. Központi hatalmak. 2. Entente.
II. FEJEZET. Általános katonai helyzet 660
A) Központi hatalmak. 1. Egységes vezetés kérdése. 2. Vezetési és szervezési kérdések. 3 Helyzet a hadszíntereken és hadműveleti tervek 1917-re.
B) Entente. 1. Általános katonai kérdések. 2. Helyzet a hadszíntereken, tervek 1917-re.
III. FEJEZET. Német visszavonulás a Siegfried állásba 667
IV. fejezet. A korlátlan búvárhajó háború 668
V. FEJEZET. Események a nyugati arcvonalon 671
1. Az Arras-i csata. 2. Az Aisne-menti és Champagne-i csaták 3 Válság a francia hadseregben 1917 tavaszán. 4. A Wytschaete-l csata
VI. fejezet. A Kerenski-féle orosz forradalom 676
1. Politikai fordulat Oroszországban. 2. A Kerenski-támadás 1917 juniusban. 3, A Központi hatalmak ellentámadása, a Zalosc-i áttörés Kelet-Galicia és Bukovina felszabadítása
VII. fejezet. A Focsani-i és Ocna-i csaták. (a Marasesci-i csata) 680
VIII. fejezet. Események az Albán-Macedóniai arcvonalon 682
IX. FEJEZET. Események az olasz hadszíntéren 683
1. A 10. isonzo-i csata. 2. Csata a Hétközség fennsíkján. 3. 11. isonzo-i csata.
X. FEJEZET. Nyugah hadszíntér. A flandriai csata 1917 nyarán és őszén 687
XI. FEJEZET. Francia részlettámadások Verdun-nél és Laffaux-nál 690
XII. fejezet. A Cambrai-i tankcsata 691
XIII. FEJEZET. A 12. Isonzo-i csata, a Flitsch, Karfreit, Tolmein-i áttörés 694
1. A támadás terve. 2. Az olasz haderő helyzete. 3. A támadás lefolyása. 4. Átkelés a Tagliamento-n, előnyomulás a Piave-ig.
XIV. FEJEZET. Riga és Balti tengeri szigetek elfoglalása 702
XV. FEJEZET. Oroszország összeomlása 703
XVI. FEJEZET. A Központi hatalmak katona-politikai helyzetének átalakulása 1917 végéig 703
XVII. FEJEZET. Béketárgyalások Brest Litowsk-ban 708
XVIII. FEJEZET. Békekötés Romániával 711
XIX. FEJEZET. Események Kis-Ázsiában 713
XX. FEJEZET. Események Német-Kelet-Afrikában 713
1918. A Központi hatalmak utolsó erőfeszítése a győzelemért és összeomlásuk.
I. FEJEZET. Általános helyzet 1917/18. év fordulóján 714
1. Központi hatalmak. 2. Entente.
II. FEJEZET. Elhatározások és tervek 1918-ra 718
1. A német Legfőbb hadvezetőség elhatározása és tervei. 2. Az Entent tervei.
III. FEJEZET. A Franciaország-i nagy csaták 722
1. A „Michael" támadás. 2. Az Armentieres-i csata. 3. A német Legfelsőbb hadvezetőség elhatározása a támadás folytatására.
IV. FEJEZET. Az utolsó német támadások, a Soissons, Reims-i és Noyon-i csaták 723
V. FEJEZET. Osztrák-Magyar támadás az olaszok ellen 730
Az 1. Piave-i csata. 1. A támadás terve és előkészítése. 2. A harcok lefolyása.
VI. FEJEZET. Francia előretörés Soisson-tól délre, Villers-Cotterets 733
VII. FEJEZET. Amerikai csapatok beérkezése 734
VIII. FEJEZET. Az Entente rendszeres ellentámadása 735
1. Az ellentámadás alapgondolata és előkészítése. 2. Támadás Amiens-nél augusztus 8-án. A német haderő „fekete napja". 3. Helyzet augusztus 8. után. 4. A német arcvonal visszavétele a Wotan Siegfried-állásba. 5. A St. Mihiel-i csata.
IX. FEJEZET. A Keleti ellenállás összeroppanása 738
1. Események a Balkánon. A) Albánia. B) A Dobropolje-i csata, Bulgária összeomlása. 2. Törökország összeomlása.
X. FEJEZET. A Német Birodalom belső ellenállásának válsága 743
1. A német fegyverszünet és békeajánlat. 2. A német arcvonal fokozatos visszavétele. 3. A német fegyverszünet.
XI. FEJEZET. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó napjai 746
1. A Monarchia helyzetének alakulása az 1. Piave-i csata után. 2. Az osztrák-magyar haditengerészet utolsó haditettei. 3. A 2. Piave-i csata. 4. A Villa Giusti-i fegyverszünet.
Hadjáratok a világháború után.
I. FEJEZET. Az 1920. évi orosz-lengyel háború 752
A) Előzmények és általános helyzet. B) Orosz támadás július elején. C) A Varsó-i csata.
II. FEJEZET Az 1919/22. évi görög-török háború 757
Előzmények. A török haderő döntő támadása, az Áfium Kara hisszar-i csata.
Felhasznált művek 765
Tartalomjegyzék 769
BETŰRENDES NÉVMUTATÓ
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem