Hadtörténelmi Közlemények 2018. március

Fülszöveg

E számunk tartalmából
„Zrínyi elsősorban politikájával, a hadtudomány magas szintű müvelésével szolgálta a magyar népet, de ha a haza érdeke úgy kívánta, szablyával a kezében vezette győzelemre katonáit. A szablya egyesíti magában függetlenségi küzdelmek hagyományait. Mint a hazaszeretet méltó jelképe, a kor színvonalán álló fegyverek alkalmazására való magas fokú készenlét és képesség szükségességét, a hadtudomány magasabb szintű müvelésében megszerzett ismereteket szimbolizálja
A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (később Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen) az egyetemi doktorok, majd 1995-től a doktori (PhD) fokozatosok -köztük e tanulmány két szerzője - a szablya előtt tették le doktori fogadalmukat. A szablya ma is része a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorrá avatási ceremóniájának.
Az egyetemi Zrínyi-szablya egy korszak megjelenítője, a honvédelem, a törökellenes harcok jelképe."
(Kovács S. Tibor - Négyest Lajos - Padányi József: Zrínyi-szablyák)
„Az 1848.... Tovább

Fülszöveg

E számunk tartalmából
„Zrínyi elsősorban politikájával, a hadtudomány magas szintű müvelésével szolgálta a magyar népet, de ha a haza érdeke úgy kívánta, szablyával a kezében vezette győzelemre katonáit. A szablya egyesíti magában függetlenségi küzdelmek hagyományait. Mint a hazaszeretet méltó jelképe, a kor színvonalán álló fegyverek alkalmazására való magas fokú készenlét és képesség szükségességét, a hadtudomány magasabb szintű müvelésében megszerzett ismereteket szimbolizálja
A Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (később Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen) az egyetemi doktorok, majd 1995-től a doktori (PhD) fokozatosok -köztük e tanulmány két szerzője - a szablya előtt tették le doktori fogadalmukat. A szablya ma is része a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorrá avatási ceremóniájának.
Az egyetemi Zrínyi-szablya egy korszak megjelenítője, a honvédelem, a törökellenes harcok jelképe."
(Kovács S. Tibor - Négyest Lajos - Padányi József: Zrínyi-szablyák)
„Az 1848. április 11-én hivatalba lépő Batthyány-kormánynak az első pillanattól két kérdés okozott gondot. Az egyik a március 23-án sietve kinevezett horvát bán, Jellacic magatartása, aki nem volt hajlandó felvenni a kapcsolatot a magyar kormánynyal, és nem hirdette ki az áprilisi törvényeket. A másik probléma az országban állomásozó katonaság feletti rendelkezés joga volt. Az 1848:111. te. 6. §-a egyértelműen leszögezte, hogy a magyar kormány a volt udvari Kancellária, a Helytartótanács és a magyar Kamara jogkörét vette át. Ugyanakkor a katonai főhadparancsnokságokról semmit sem szólt. A törvény szövege ugyanis csak általánosságokban beszél a kormánynak a katonai „és általában minden honvédelmi tárgyakban való" illetékességéről. Ez első megközelítésben megnyugtató szöveg, ami a március végi kemény tárgyalások eredményeként született. Olyan kompromisszum, amelyet Batthyány és kísérői - más fontos eredmények mellett - ezt az elérhető lehetséges és elfogadható eredménynek tekintették.
Az országban állomásozó katonaság feletti rendelkezés módját és mértékét tehát a gyakorlatban kellett tisztázni. Április 16-án Batthyány Lajos a minisztertanács döntése alapján kormányának „megütközéséről" értesítette Esterházy Pál külügyminisztert, mivel a bécsi hadügyminisztérium változatlanul rendelkezik az országban és kapcsolt részeiben állomásozó katonasággal."
(Urbán Aladár: A rendőrség jelentése és a kormány intézkedései az 1848. május 10-i budavári katonai vérengzést követően)
977001765400818001 Vissza