Hagyomány és újítás a pszichológiában

Tanulmányok

Szerző

Pléh Csaba

Kardos Lajos

Szerkesztő

Ruttkay Helga

Budapest

'Pléh Csaba: Hagyomány és újítás a pszichológiában ' összes példány

Kiadó:	Balassi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	462 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-506-239-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A hagyománynak legalább két, jól elhatárolható értelme van. Az egyik az oralitáson alapuló kultúrák implicit szabályokat használó s ugyanakkor kizárólagos hagyományozása. Kizárólagos abban az értelemben, hogy a tényleges tekintélyviszonyok között átadott hagyományon kívül „semmi nincsen". Nincsen olyan külső tekintély vagy objektivált tudáshordozó - az írás szava melyre hivatkozni lehetne. Nincsenek rögzített szövegek, melyek kontextustól függetlenítenék az értelmezést és irányítanák az érvelést. Szeretnénk remélni, hogy visszafordíthatatlanul meghaladtuk ezt a szintet, bár mind a politikai történet, mind életünk személyes kontextusai emlékeztetnek arra, hogy a tekintélyen alapuló szolidaritás, a közvetlenségen alapuló tudásátadás, s maga az oralitás is állandóan velünk van. Nem olyan módja ez a tudás és az emberek közti kapcsolatok szerveződésének, melyet egy lineáris haladáselvnek megfelelően levetkeznénk. Velünk van, s a tudományos fejlődésnek is fontos mozgatója. A készségek és a gondolkodásmódok átadásának kontextusa személyes és szóbeliségen alapuló a „magas kultúrában" is, éppen ez adja meg az irányzatok és tudományos iskolák nehezen tetten érhető személyes elkötelezettségeinek és preferenciáinak ízét.
Tágabb értelemben hagyomány minden explicit és rejtett szabályrendszer, mely egy sajátos „tudni hogyanként" irányítja, hogyan kell eljárnunk bizonyos helyzetekben, legyen az az uralkodónak írt kegyelmi kérvény, vagy a sejtfestés helyes módja. S ugyanakkor ebben a modernebb hagyományban, mely feltételezi a számonkérhetőséget és a rögzítést, mintegy rajtunk kívül helyezi a mércéket, mindig törekszünk arra, hogy hagyományainkat explicitté tegyük. Az írott szabályok explicitté válhatnak, s mint ilyenek irányulhatnak propozíciókra, egy „tudni mit" jellegű határozottan leírt rendszerre. Vissza

Tartalom

Előszó az elfelejtett hagyományról 7
IRÁNYZATOK ÉS KOROK
Interdiszciplináris kapcsolatok a pszichológia történetében 13
A cselekvés az észlelési és emlékezeti folyamatok modellálásában Történeti megjegyzések 29
A különbségek kultusza avagy a szelekció - Értékelő szempontok a klasszikus személyiséglélektanban 39
„Természettudomány-e a pszichológia?" - Kommentárok Garai László tanulmányához 52
MAGYAR MÚLT
Hagyomány és újítás a magyar pszichológiában - A hagyomány felejtés mint pszichológiai hagyomány 59
A magyar elméleti nyelvpszichológia kezdetei 65
Magyar hozzájárulások a modern pszichológiához A pszichológiai történetírás hagyományai 71
A pszichológia szimbolikája így slampos totalitárius rendszerben A magyar pszichológia a hatvanas években 91
NAGY EGYÉNISÉGEK ÉS MŰVEIK
Kari Bühler nyelvelmélete és a mai pszicholingvisztika 111
Egy különös könyv sorsa - F. C. Bartlett: Az emlékezés 128
A szaván fogott szó (John Austin: Tetten ért szavak) 142
Wundt időszerűsége 153
Kari Popper és a pszichológia 184
Maurice Halbwachs kollektív memóriájára emlékezve 205
Ernst Mach és Daniel Dennett: A megismerés két evolúciós modellje 214
Freud, az irracionalizmus és a pesszimizmus 228
Élmények, barátok, örömök - Interjú a 85 éves Kardos Lajossal 231
A KOGNITIVIZMUS VONZÁSÁBAN
Empirikus tudományok, filozófia és a „rendező tudomány ok": hullámzó divatok és valóságos igények 241
A megismeréstudomány: szükséglet vagy még újabb divat? 250
A szimbólumfeldolgozó gondolkodásmód és a szimbólumfogalom változatai/változásai 264
Az asszociáció reneszánsza a kognitív pszichológiában - Az asszociacionizmus ciklikus sorsa a pszichológiában 289
Szociális modellek és a megismeréskutatás - Spekulatív áttekintés 299
A „tiszta megismerés" és az érdek viszonya: Milyen viszony van a megismerés funkcionalista pszichológiája
és a tudomány önállóságának problémája között? 315
Az intencionalitás mint a kognitivizmus alapkategóriája 333
A mai iskola és a kognitív pszichológia 356
A POSZTMODERN KÍSÉRTÉS
A narratívumok mint a pszichológiai koherenciateremtés eszközei 365
Pszichológiai történetkutatás és (poszt)modern irodalom 385
Az univerzalizmus kérdései egy többcentrumú világban 390
Ezredvégi beszélgetés Pléh Csaba pszichológussal 398
A korábban megjelent tanulmányok lelőhelyei 411
Irodalom 413
Névmutató 447
Tárgymutató 457