Fülszöveg
Ebből a könyvből (Rapcsányi László: A világ Bibliája) tudtam meg, hogy míg az ókori irodalom általában az uralkodó osztályok ideológiáját őrzi, a Biblia kivétel, mert - különösen a próféták könyveiben - a kor plebejus gondolkodását is ránk hagyományozta,
hogy Izraelben nem volt görög-római típusú örökös rabszolgaság, csak meghatározott időre szóló "adósrabszolgaság" volt,
hogy az egyistenhit késői képződmény az ókori zsidó vallásban, s hosszú ideig program inkább, mint valóság, mert a népi vallásosság sokáig őrzi a démonhitet, amelyet a Jahve-kultusz is csak úgy tud legyőzni, hogy magába olvasztja,
hogy a Jézus-hit visszatérés volt a népi gyökerű prófétai hithez (mint ahogy később is minden vallásreform a visszatérés jelszavával indult): Jézus lazábban értelmezte a kultuszi törvényeket, és szigorúbban az etikaiakat, ezért mondtam, hogy nem jött "eltörölni a törvényt és a prófétákat", hanem "betölteni" jött,
hogy egyenes az út az ókori Kelet népeinek dallamaitól a magyar...
Tovább
Fülszöveg
Ebből a könyvből (Rapcsányi László: A világ Bibliája) tudtam meg, hogy míg az ókori irodalom általában az uralkodó osztályok ideológiáját őrzi, a Biblia kivétel, mert - különösen a próféták könyveiben - a kor plebejus gondolkodását is ránk hagyományozta,
hogy Izraelben nem volt görög-római típusú örökös rabszolgaság, csak meghatározott időre szóló "adósrabszolgaság" volt,
hogy az egyistenhit késői képződmény az ókori zsidó vallásban, s hosszú ideig program inkább, mint valóság, mert a népi vallásosság sokáig őrzi a démonhitet, amelyet a Jahve-kultusz is csak úgy tud legyőzni, hogy magába olvasztja,
hogy a Jézus-hit visszatérés volt a népi gyökerű prófétai hithez (mint ahogy később is minden vallásreform a visszatérés jelszavával indult): Jézus lazábban értelmezte a kultuszi törvényeket, és szigorúbban az etikaiakat, ezért mondtam, hogy nem jött "eltörölni a törvényt és a prófétákat", hanem "betölteni" jött,
hogy egyenes az út az ókori Kelet népeinek dallamaitól a magyar népdalig, hiszen a bibliai zsoltárdallamok átmentek a gregoriánba, a gregorián pedig megtermékenyítette az európai népdalt, tehát a magyart is...
És hogy a Biblia... nemcsak történelmünk szerves része és gondolkodásunk egykori befolyásolója, hanem kiapadhatatlan forrása új meg új, megfejtésre váró ismereteknek, és afféle Noé-bárkája (ahogy Komoróczy Géza mondta: még mindig nem tudjuk pontosan, mi mindent mentett át számunkra a történelem özönvizéből...
(A Bibliáról) Scheiber Sándor ezt a szép minősítést adta: "Vannak emberek, akik hosszú árnyékot vetnek a történelemben. Mint az asztronauták a Holdon. Vannak ilyen könyvek is. A Biblia közéjük sorolandó." (Faragó Vilmos: A világ Bibliája. A Mi újság? c. esszégyűjteményéből.)
Hajdók János zsoltárfordításait nagyszabású és jelentős teljesítménynek tartom. a közkedvelt, hagyományos nyugat-európai versformát, a rímtelen jambikus versmértéket használja, még a hangulatos természeti leírásokban is. Ez a verselés a maga lebegésével, pattogásával, sor végi félütemű szüneteivel különös hangulatot ád.
Fordítása nyelvben színes, leleményes, egyéni; sok elemet fölvesz a magyar népnyelvből, ill. fölújít elavult szavakat, így becsületesen szolgálja nyelvi kultúránkat. Szókincse gazdag, olykor szándékosan archaikus. Tolmácsolása könnyed, "elegáns"; ugyanakkor mértéktartó szigorában is hű a magyar hangsúlyozáshoz... korszerű magyar munkát tartunk a kezünkben.
Vissza