Hajdú-Bihar

Fülszöveg

Kevés tája van hazánknak, amely oly gazdag és sokszínű lenne kulturális, művészeti, szellemi hagyományokban, mint Hajdú-Bihar megye és Debrecen városa. Adódik ez sajátos történelmi múltjából, a társadalmi és szellemi progresszió iránt tanúsított fogékonyságából, a magyarság,a magyar nyelv és a nemzeti kultúra sorskérdéseinek vállalásából. Ezt tükrözi négyszáz éves nyomdája és az ősi Kollégium is, mely sokszor volt védőbástyája és őrhelye a magyar művelődésnek. szinte jelképes, hogy 1944. december 21-én a zászlódíszbe öltözött Debrecenben ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés, s itt hangzottak el az ünnepélyes szavak: "...Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar újjászületés! Tudva tudjuk, lesz magyar felemelkedés!" Az elmúlt négy évtized során átalakult a megye társadalmi-gazdasági szerkezete. Ma az ipar foglalkoztatja a legtöbb embert, a termelési érték szerint is az ipar áll az elsőhelyen, ám a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is számottevő, magasabb színvonalú az országos átlagnál. A megye és Debrecen a főváros után következik a felső fokú szakemberképzésben, és a tudományok művelésében is a második helyet foglalja el. Még ilyen rövid ajánlásból sem hagyható ki a sok-sok természeti érték és szépség: a Hortobágy, a magas gyógyhatású fürdők és jó üdülési lehetőségek, a különleges varázsú tájvédelmi körzetek. Nem véletlen, hogy a Balaton mellett ez hazánknak a külföldi és honi turisták által leglátogatottabb és legkedveltebb tája. A kötet sokoldaú és számos információt közlő fejezetei a megyei szerzők felkészültségét és egészséges lokálpatriotizmusát dicsérik. Vissza