Hajdú-Bihari kéziratos térképek

Előszó

Komoróczy György
A kéziratos térképek forrásértékének fontosságára az utóbbi években elsősorban a társadalmi-gazdasági kérdések, a nép életének közelebbi megismerése indított helytörténeti kutatások kibontakozása során derült fény. Bebizonyosodott, hogy sok olyan adatot és részletet tartalmaznak, melyek máshonnan nem nyerhetők és sok olyat, melyek a forrásainkból előkerülő adatokat rögzítik, bemutatják, helyére teszik. A térkép kiválóan szemléltet és összefoglal, nélküle egy-egy helység adattömegéből csak kusza kép marad a késői szemlélőben.
Az előttünk fekvő kiadvány ezt a felismerést kívánja továbbfejleszteni, amikor arra mutat rá, hogy napjainkban mind erőteljesebben előtérbe lép a honismereti munka és az ezzel összefüggő történeti kutatás. A honismeret egyre inkább fejlődő és valójában csak a jövőben kibontakozó tudományos kutatói tevékenység, amelynek eredményeit a politikai gyakorlat éppenúgy hasznosítja, mint a történeti múlt megismerésére irányuló törekvés.
A honismereti tevékenység elválaszthatatlan a helytörténeti anyaggyűjtő és a társadalom életét ismertető tevékenységtől, s mindezeknek egyik eszköze a településnek, a földrajzi tájat átalakító ember társadalmi, gazdasági munkájának múltbeli alakulása. Az a körülmény, hogy a tájban élő ember hogyan hatott környezetére és a mindenkori társadalom milyen eszközökkel, módszerekkel erőszakolta rá a természetre a saját akaratát, hogyan hasznosította a földrajzi adottságokat, az a történettudomány feladatának egy részét is feltétlenül megszabja.
E térképkiadványunk éppen azt tűzte ki célul, hogy a tájban jelentkező emberi tevékenység vizsgálatán keresztül jusson el a történeti folyamatosság megismeréséhez, aminek segítségével mindenki ismereteket szerezhet arról, hogy egy szűk környezetben, vagy a megyék egymáshoz fonódó közigazgatási szervezetében mit tett az ember a település kiszélesítésére, a földrajzi kép kialakítására, változtatására és általában hogyan telepítette be az adott vidéket.
A térképek jelentőségéről már hosszú idők óta különböző tanulmányok születtek, és a térképeken olvasható adatok egy részét többen felhasználták mind a gyakorlati munka során, mind pedig a tudományos kutatások céljaira. Viszont tagadhatatlan, hogy a térképeknek történeti hasznosítása, és egyáltalán a történeti fejlődés folyamatának megismerése szempontjából való értékesítése már kevésbé számottevő.
Általánosan jellemző az a tény, hogy a térképeknek elsősorban kartográfiai értékelése állott előtérben, miközben a kutatók azt vizsgálták, hogyan alakult ki a térképiéi vétel rendszere, milyen volt a térképtervezés, vagy térképrajzolás módszere, milyen kartográfiai munka húzódik meg egy-egy fontosabb térkép mögött. E nézőpontok mellett kevesen tartották feladatuknak a térképben rejlő társadalomtörténeti forrásérték felismerését, és ha ilyenre mégis felfigyeltek, akkor elsősorban a településföldrajzi vonatkozásokat tartották szemük előtt; ilyen kapcsolatban már eddig is valóban hasznos kézikönyvek és tájékoztatók születtek meg. Vissza