1.031.431

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet

Szerző
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 550 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hazánk történetének egyik legváltozatosabb és legszínesebb periódusa a XVIII. század utolsó negyede, amely nemcsak a nemzetté fejlődés, a szervezett közoktatási rendszer kiépítése vagy a mezőgazdasági termelési kultúra tudatos fejlesztése szempontjából, hanem az állam- és jog fejlődését tekintve is korszakos jelentőségű változások megindulásának időszaka.
E változások kiindulási pontja II. József nagyszabású és sokban voluntarista reformtevékenysége. Ez nemcsak a "táblabíró Magyarország" politikai életének és werbőcziánus jogrendszerének állóvizét borzolta fel, hanem - éppen a reform-rendelkezések 1790. január 28-i visszavonása miatt - hazánk történetében először tette lehetségessé és szükségessé egy nagyszabású reformprogram kidolgozását. A reformterveket az 1791:67. tc-kel felállított országgyűlési bizottságok készítették el. E reformtevékenység átfogta a magyar feudális jogrendszer valamennyi fontos területét.
Hajdu Lajos azt vizsgálja monográfiájában, hogy e jogi munka... Tovább

Fülszöveg

Hazánk történetének egyik legváltozatosabb és legszínesebb periódusa a XVIII. század utolsó negyede, amely nemcsak a nemzetté fejlődés, a szervezett közoktatási rendszer kiépítése vagy a mezőgazdasági termelési kultúra tudatos fejlesztése szempontjából, hanem az állam- és jog fejlődését tekintve is korszakos jelentőségű változások megindulásának időszaka.
E változások kiindulási pontja II. József nagyszabású és sokban voluntarista reformtevékenysége. Ez nemcsak a "táblabíró Magyarország" politikai életének és werbőcziánus jogrendszerének állóvizét borzolta fel, hanem - éppen a reform-rendelkezések 1790. január 28-i visszavonása miatt - hazánk történetében először tette lehetségessé és szükségessé egy nagyszabású reformprogram kidolgozását. A reformterveket az 1791:67. tc-kel felállított országgyűlési bizottságok készítették el. E reformtevékenység átfogta a magyar feudális jogrendszer valamennyi fontos területét.
Hajdu Lajos azt vizsgálja monográfiájában, hogy e jogi munka mennyiben érintette a büntetőjogot: kialakultak-e erre az időszakra hazánkban a büntetőjogi kodifikáció objektív és szubjektív feltételei? Tarthatatlanok voltak-e a régi jogintézmények, szükségszerű volt-e ezek egy részének eltörlése, más részének hozzáigazítása az "új idők" megváltozott körülményeihez? A kódex-tervezet kidolgozói munkájuk során progresszív reformok bevezetésére vagy csak a régi állapotok és intézmények konzerválására törekedtek-e? A kodifikátorok a hazai valóság marasztaló talaján állottak-e, avagy doktrinér módon - a gazdasági és társadalmi realitásokat mellőzve - másutt már bevezetett, de nálunk akkor még megvalósíthatatlan elvek és intézmények átplántálásáról álmodoztak-e? Egyáltalán: e reformtevékenység különböző szakaszaiban milyen célokat akartak megvalósítani az eltérő osztály-, illetve rétegérdekek eléréséért küzdő politikai erők?
Olyan kérdések ezek, amelyeket eddig sem történet-, sem jogtörténet-tudományunk nem válaszolt meg kellőképpen.
Hajdu Lajos könyve ezekre a kérdésekre ad választ. Gazdag - és eddig kellőképpen fel nem tárt - levéltári adatanyagra támaszkodva elemzi, hogy miképpen változott a büntetőjogi normaalkotás, a jogalkalmazás a XVIII. század utolsó évtizedeiben. Miként törekedett a felvilágosodott udvar - a "vivum aerarium" megóvása érdekében - a földesúri túlkapások, valamint az igazgatási és igazságszolgáltatási önkény felszámolására; érveket keresve és találva a korszak ideológiai arzenáljában, a felvilágosodásban.
A szerző nemcsak a kódex-tervezet megalkotásának fázisait mutatja be, hanem az alapvető kérdésekben (melyek körül a legszenvedélyesebb politikai harc dúlt) elemzi az eltérő koncepciók lényegét, érveit, indítékait, összeveti ezeket a felvilágosodás követeléseivel, a jozefinista jogi szabályozással és a feudális magyar jog intézményeivel. Ily módon teszi szembetűnővé a kodifikációs munka retrográd és progresszív elemeit.
Hajdu Lajos monográfiája árnyaltabbá teszi azt a képet is, amely eddig a jozefinizmus, az első reformtevékenység és a Martinovics-mozgalom korszakáról történettudományunkban és közönségünkben élt. Számos adalékot nyújt az egyes szereplők tevékenységének reálisabb megítéléséhez. A szerző csatolja munkájához az 1795-ös büntetőkódex-tervezet magyar fordítását, így segítve elő, hogy az élő jog művelői is tanulmányozhassák a 175 évvel ezelőtt kidolgozott és sok szempontból modern, a ma problémáira is választ kereső javaslat megoldásait.
A mű a társadalomtudomány művelői, valamint a nemzeti kultúránk fejlődése iránt fogékony nagyközönség érdeklődésére egyaránt számot tart. Vissza

Tartalom

Előszó11
Jelzetek és rövidítések15
Az 1795-ös büntetőkódex-tervezet kidolgozásának előzményei és történelmi körülményei
A magyar büntetőjogi kodifikáció történetének tudományos irodalma21
A bizottsági reformmunkák elhatározásának történelmi előzményei29
A magyar büntetőjog és büntető-igazságszolgáltatás helyzete 1780 előtt29
II. József reformjai34
II. Lipót toscanai büntetőtörvénykönyve48
A nemesség és az udvar büntetőjogi törekvései 1790 tavaszán, valamint az 1790/91-es Diétán56
A Regnicolaris Deputatio-k létrehozása, munkájuk megszervezésének értékelése75
A Deputatio Juridica tevékenységének megszervezése90
Az országgyűlési bizottságok munkájának irányítása, koordinálása108
A magyar feudális uralkodóosztály büntetőjogfelfogása a bizottsági munkálatokhoz beküldött javaslatok tükrében118
Az 1795-ös tervezet alapelvei (különös tekintettel a felvilágosodás büntetőpolitikai követeléseire)
A felvilágosodás büntetőjogi nézetei141
A feudális büntetőjog kritikája141
A felvilágosodás büntetőjogi alapelvei147
Filangieri bűntett- és büntetéstana161
A kódex-tervezet princípiumai168
Az Alapelvek kialakításának fázisai és körülményei169
A hatálybaléptető törvénycikk-tervezet, valamint az Előszó értékelése172
A bűncselekmény meghatározása, valamint a deliktum objektív és szubjektív súlyának megítélésére vonatkozó elméleti tételek178
A büntetés céljára, követelményeire, valamint a büntetési rendszerre vonatkozó alapelvek184
Az egyes büntetésnemek alkalmazására vonatkozó alapelvek191
Az Alapelvek egyéb rendelkezései. Az 1795-ös kódex-tervezet általános tételeket tartalmazó részeinek végső értékelése201
Az 1795-ös kódex-tervezet eljárási szabályai (a javaslat I. része)
A felvilágosodás büntető-eljárásjogi követelései205
Az 1795-ös tervezet általános eljárási rendelkezései216
A büntetőeljárásban résztvevő hatósági szervek és személyek230
A büntetőeljárás megindítása. Az eljárás során foganatosítható kényszerintézkedések238
A bizonyítékok248
A tárgyalás, a bírói mérlegelés szabályai256
Az ítélet. Perorvoslatok. Kegyelem. Az ítélet végrehajtása. Elévülés267
Az 1795-ös tervezet anyagi jogi rendelkezései
A javaslat II. Részének általános jellemzése275
A II. Rész rendszere. A legiszlációs feladat megoldásának módszere276
A bűntett és a büntetés közötti raány283
A közbiztonságot sértő (veszélyeztető) bűntettek290
A felvilágosodás álláspontja290
A tervezet általános rendelkezései295
Az ország külső és belső biztonságát veszélyeztető bűntettek297
Az igazgatás működését veszélyeztető bűntettek306
Az igazságszoltáltatás rendjét sértő bűntettek310
Az állam gazdasági érdekeit veszélyeztető deliktumok315
A polgárok élete és testi épsége, valamint becsülete sérelmére elkövetett bűntettek318
A polgár vagyonát, javait és szabadságát veszélyeztető bűntettek332
Az erkölcsök megrontására irányuló bűntettek345
A kódex-tervezet további sorsa, jelentősége
Az 1795-ös büntetőjavaslat további sorsa359
Végső következtetések371
Milyen társadalmi-politikai törekvések eredményeképpen került kidolgozásra az 1795-ös tervezet?372
Milyen tényezők befolyásolták a büntetőjogi kodifikációs munka végrehajtását?376
A tervezet tartalmi (társadalmi-politikai) és jogi jellegzetességei, értékei378
Az 1795-ös javaslat jelentősége, helye a magyar büntetőjog történetében382
Függelék
Kódex a bűntettekről és azok büntetéséről
A hatálybaléptető törvénycikk tervezete389
Előszó390
Alapelvek391
I. rész
Az eljárás szabályairól
Az elfogás előzményeiről401
Az elfogásról (captura) és annak akadályairól402
A helyi hatóság kötelezettségéről az elfogatás alkalmával405
Annak a hatósági személynek kötelességéről, aki átveszi a vádlottat407
Azon közigazgatási hatóság kötelességéről, amelynek az elfogottat átadják409
Az őrizetről és arról a bánásmódról, amelyet a vádlottal szemben a végső ítélet előtt alkalmazni kell411
A bíróról és a büntető-igazságszolgáltatásról411
A vádemelésről413
A bírói vizsgálatról413
A bizonyítékokról416
Az ítélkezés követelményeiről417
Azokról a körülményekről, amelyek a bűntett felróhatóságát megakadályozzák, illetve, amelyek a bűntettet enyhítik430
A súlyosbító körülményekről433
Az ítéletről434
A fellebbezésről438
A perújításról440
Az ítélet végrehajtásáról441
A megkegyelmezésről444
II. rész
A bűntettekről és azok büntetéséről
A közbiztonság elleni bűncselekmények
A hűtlenség bűntettéről445
A király és az országlakó nemesek jogai elleni bűntettekről447
A lázadásról és a zendülésről447
Az oltalomlevél megsértéséről448
A közhatalmaskodásról449
A határjel elmozdításáról, avagy a mezsgyejelek lerombolásáról450
A hatósági jogkörbe való beavatkozásról451
A közőrizet megsértéséről452
A bűnözők rejtegetéséről453
A katonaszökevények pártolásáról454
A törvényellenes hivatalvadászat bűntettéről455
Azokról, akik a rájuk bízott közhivatali állásukkal visszaélnek455
A közpénztárak hűtlen kezeléséről457
A pénzérmék és közértékpapírok készítéséről és hamisításáról458
A hamis feladásról, avagy rágalmazásról459
A hamis tanúkról, avagy a hitszegésről460
A tanúságtétel megtagadása a büntetőperekben461
Az alárendelt személyek elleni kegyetlenkedésről461
A polgárok élete és testi épsége elleni bűntettek
Az emberölésről462
A szülőgyilkosságról és egyéb, a vérségi jogokat sértő emberölésekről465
A csecsemőgyilkosságról466
Az abortus előidézéséről467
A csecsemők kitételéről468
A bérgyilkosságról469
A megétetésről470
A mérgező és ártalmas orvosságok árusításáról471
A rablógyilkosságról472
Az öngyilkosságról473
A párbajról474
Az öncsonkításról475
Az ütlegelésekről, megsebesítésekről és a csonkításról475
A szülők megveréséről477
A polgárok becsületét sértő bűntettek
A becsületsértésekről478
A polgárok javait, vagyonát és szabadságát veszélyeztető bűntettek
Az útonállásról (latorságról) és a rablásról479
Az emberrablásról481
A nőrablásról482
A nemi erőszakról483
A lopásról485
A tolvajok támogatásáról487
A csalárdságról, illetve a csalásról489
Az okiratok és a pecsétek meghamisításáról493
A levéltitok megsértéséről494
A gyújtogatásról495
Az erkölcsök megrontására irányuló bűntettek
A vallás elleni bűntettekről497
Az istenkáromlásról498
A bigámiáról és a poligámiáról499
A vérfertőzésről500
A házasságtörésről501
A kerítésről502
A bujálkodásról és a paráználkodásról503
A természetellenes fajtalankodás bűntetteiről505
A közbotrányt okozó cselekedetekről506
A csavargókról és pártfogóikról507
Az e kódexben meg nem nevezett bűntettekről508
A statáriális jogról szóló külön törvénycikk tervezete510
Név- és tárgymutató513
Inhalt540
Indice546

Hajdu Lajos

Hajdu Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hajdu Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv