Hajdúszoboszló-gyógyfürdő orvosi javallatai/A hajdúszoboszlói hőforrások országos jelentősége

Előszó

Betegségeknek gyógyvizekkel való gyógyítása visszanyúlik az ősidők homályába. A tapasztalat vitte rá az embert a fakadó gyógyforrások vizének használatára. Bárhogyan vélekedett is a tudomány a gyógyforrásokról, a nép mindig kitartott mellettük, mert használatuk eredményei nem kerülhették el figyelmét.
A tudományos balneologia a XVII. században indult meg és azóta már naggyá fejlődött. Vizsgáló módszereink tökéletesedésével mind több és több tapasztalati tény nyert exact kísérletek útján beigazolást. A fizikai és kémiai tudományok rohamos fejlődése lendítőleg hatott a balneologiára is. Még messze vagyunk attól, hogy gyógyvizeink hatásmechanizmusát csak nagyvonalakban is ismerjük, pedig szerte a világon a tudományos kutató intézetek egész serege foglalkozik e kérdéssel. Termékeny működésük már eddig is új szemléletekkel gazdagította az orvosi gondolkodásmódot és mindinkább előtérbe kerül az a felfogás, hogy a környezeti hatások fontosságát mind a gyógyítás, mind pedig a betegség megelőzés szempontjából nagyra kell értékelni. Mi magyarok büszkén vallhatjuk, hogy a magyar balneologia, amely oly kiváló kutatókkal rendelkezett, mint amilyen Dalmady Győző és Bélák Sándor voltak, messze földön elismerést vívott ki maga és nemzete számára. Az a tudományos iskola pedig, amely nyomdokaikon halad, már eddig is sokat és maradandót alkotott. A budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság Rheuma és Fürdökutató Intézetének nem kis része van abban, hogy Budapest fürdőváros gyógyértékeit a külföld kellően ismeri és nagyra tartja. Az egyes világfürdök kialakulásánál a természeti adottságokon kívül döntő szerepe volt a fürdők mellett kifejlődött tudományos kutató intézetek tevékenységének is. Belső idegen-forgalmat lehet egy fürdő részére reklámozással is teremteni, de komoly külföldi látogatottsága csak annak a fürdőnek lesz, ahová orvosa küldi az idegent. Vissza