1.034.226

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt

Szerző

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 454 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatta az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkám tárgya a középkori magyar igazságszolgáltatás, a büntetőnek kirekesztésével, középkori jogéletünk e legfontosabb és egyszersmind legkifejlettebb ága.
Régibb perjogunkat, mely hazai jogunk... Tovább

Előszó

Munkám tárgya a középkori magyar igazságszolgáltatás, a büntetőnek kirekesztésével, középkori jogéletünk e legfontosabb és egyszersmind legkifejlettebb ága.
Régibb perjogunkat, mely hazai jogunk rendszeres kézikönyveit korban megelőzte, irodalmunkban eddig kiválóan két munka ismerteti, u. m. Verbőczy István Hármaskönyve és Kosztaniczai Kitonich János: »Directio methodica processus judiciarii juris consvetudinarii Inclyti Regni Hungariae« czimű, a magyar törvénytár függelékei közé is felvett, munkája. Ez utóbbi a tizenhetedik század elején (1619.) készülvén, a magyar perjogot csak késői, középkori sajátságaiból már nagyrészt kivetkőzött alakjában tárgyalja; és a Hármaskönyv is, eltekintve attól, hogy a perjogot nem tárgyalja egészében, idevágó tanaival nem nyúlik régibb múltba vissza Mátyás király uralkodásánál. Tulajdonképi középkori igazságszolgáltatásunk tehát saját korában jogkönyvi feljegyzést nem ért és tudományos feldolgozásban később sem részesült. Munkám tehát, mely e hiány némi pótlására készült, nem támaszkodhatott, mint a külföldi jogtörténeti irodalom hasontartalmú művei, jogkönyvbe már rendszeresen összefoglalt perjogi anyagra, mint például a német perjogtörténet a szász tükörre, vagy a franczia Du Breuil Stylus-ára, az angol Glanvilla és Bractonra, hanem középkori perjogunk rendszerét és tanait közvetlenül a törvényekből és a korunkra jutott okmányok nagy tömegéből kellett előállítania. Vissza

Tartalom

Előszó..................... ..................... ............................................................III
I. Rész: A bírósági szervezet ....................................... 1 - 144
I. Fejezet. A bírósági szervezet kifejlődésének áttekintése.
1. §. A legrégibb időktől a XIII. század elejéig. 2. §. A későbbi
Árpád-korszakban. 3. §. A vegyes házakbeli királyok korszakában .................................... ..................... 1-29
II. Fejezet. A királyi kuria és bíróságai,
1. §. Bevezetés. 2. §. A királyi különös jelenlét bíróságai. Országbíró és főkanczellár. 3. §. A királyi személyes jelenlét bírósága. Titkos kanczellár. Személynök. 4. §. A király legszemélyesebb bíráskodása. 5. §. Az ország rendes bírái és közegeik.
6. §. A királyi tábla és a királyi tanács. 7. §. A kisebb
királyi kanczellária. 8. §. A királyi kúria lovagi becsületbirósága................................. ......................................................29 - 65
III. Fejezet. A nemesség vidéki bíróságai.
1. §. Nádor. 2. §. Megye..................... ................................................66-84
IV. Fejezet. A polgárság bíróságai.
1. §. Városi bíróságok. 2. §. Tárnokszék és személynöki szék. 84 - 96
V. Fejezet. A jobbágyság és a kiváltságolt népelemek bíróságai. Szentszékek.
1. §. Földesúri biráskodás. 2. §. Kiváltságolt népelemek bíróságai.
3. §. Szentszékek bíráskodása világi ügyekben ......... 97 - 119
VI. Fejezet. Erdély-, Dalmát-, Horvát- és Tótországok és a végvidéki
bánságok.
1. §. Bevezetés. Erdély. 2. §. Dalmát-, Horvát- és Szlavonországok
és a végvidéki bánságok....................................... 119 -114
II. Rész: A per alkatelemei és a perfolyam a bizonyítási
szakig ............ ......... .................... ... ... .......... 145 - 245
7. Fejezet. Bírósági személyek.
1. §. Biró. 2. §. Birótársak. 3. §. A biró segédei és közegei 147-164
II. Fejezet. Per személyek.
1. §. Bevezetés. Felperes és alperes. 2. §. Harmadik személyek a
perben. Avatkozó és szavatos. 3. §. Képviselet a perben.
Prókátorok. 4. §. Királyi prókátorok. Királyi ügyek igazgatója.................. ... .......................................... 164-185
III. Fejezet. Idézések. Határnapok.
1. §. Bevezetés. A pecséttel való idézés. 2. §. A perbehivás általános szabályai. 3. §. A perbehivás kapcsolatban más perbeli
cselekvényekkel. 4. §. A perbehivás ismétlése és a három
vásáron való kikiáltás. 5. §. Az értesítő és a rövid időre
szóló perbehivások. 6. §. A perbehivás pótlása és annak
egynémely sajátos nemei. 7. §. Idézés az alsóbb bíróságok
elé. 8. §. Bírósági határnapok.................................. 185 - 214
IV. Fejezet. A perfolyam a bizonyítási szakig.
1. §. Az árpádkori perfolyam és annak átalakulása a vegyesházi
királyok korszakában. 2. §. A perfolyam a királyi kúriában.
3. §. A perfolyam a megyén ............ ..................... 214-239
V. Fejezet. Perhalasztás ................................................ 239-.245
III. Rész. A bizonyítás a középkori magyar perjogban...... 249-384
I. Fejezet. Bevezetés. Istenitéletek.
í. Bevezetés. 2. §. Próbák. 3. §. Baj ...........................249-276
II. Fejezet. Az eskü és az azt megelőző tanubizonyítás.
1. §. Bevezetés. A tanubizonyítás és az eskü az árpádkori perjogban. 2. §. Az anyagi tanubizonyítás meghonosodása és annak
jelentősége. 3. §. Az egyszerű tudományvéteL 4. §. Köztudomány.
5. §. Tudományvétel bírósági közgyűléseken. 7. §. A köztudomány reformja Mátyás és a Jagellók korában. 8. §. A szoros
értelemben vett tanubizonyítás a vegyes házakból való királyok korszakában. 9. §. Az eskü megítélése tudomány alapján
és a nélkül. 10. §. Eskütársak. 11.§. Az eskük részletes meghatározása. 12. §. Az eskü letevésének szabályai ...... 276 - 341
III. Fejezet. Oklevelek.
1. §. Az okirati bizonyítás kifejlődése. 2. §. Az oklevelek nemei és
azok bizonyító ereje. 3. §. Az okmányok valódisága és érvé-
nyessége. 4. §. A perhez szükséges okiratok megszerzése.
5. §. Az eljárás az okmánybizonyítás esetében ......... 341-377
IV. Fejezet. A bizonyítás odaítélése ..............:.................. 378 - 384
IV. Rész : A per egyéb alkatrészei................................. 385 - 450
I. Fejezet. ítélet és végrehajtás.
1. §. Az itélet nemei. 2. §. Az itélet meghozatala és az itéletlevél
kiadása. 3. §. Végrehajtás ........................ ............ 387-406
II. Fejezet. Peregyesség. Fogott bírák................................ 406-411
III. Fejezet. Perorvoslatok.
1. Bevezetés. Perletétel. 2. §. Az ügyvédszó visszavonása. 3. §. Tiltakozás a perben. 4. §. Felebbezés. 5. §. Elűzés. 6. §. Perújítás........................................................... 411-437
IV. Fejezet. Perbeli vétségek ............... ... ... ...... ............... 437-441
V. Fejezet. Perbeli bírságok. Bírói kilenczed és tized............ 442-450
A munkában előforduló perjogi latin műszavak...451 -454

Hajnik Imre

Hajnik Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hajnik Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv