Hajóépítéstan

Előszó

A hajóépítés egyike a legtöbb vasanyagot feldolgozó iparágnak, amely egyúttal igen sok munkáskezet foglalkoztat. Egy-egy modern egységen belül megtalálható a technika sok-sok vívmánya, aminek célja az ember életének kényelmesebbé és szebbé tétele. Éppen ezért a hajótervező mérnöktől igen sokoldalú tudást kíván meg a hajó helyes és korszerű megtervezése.
Még a legegyszerűbb dunai uszály előállítási költségeit is forintban százezres nagyságrendű számmal fejezhetjük ki - nem is beszélve egy nagyobb tengeri személyszállító hajó, vagy csatahajó százmilliókra rugó költségeiről - nyilvánvaló, hogy az építést a leggondosabb mérnöki előkészítésnek kell megelőznie. Alkalmazásra kerül műszaki ismereteinknek majd minden ága, így elsősorban: hidrosztatika, hidrodinamika, szilárdságtan, a gépészet számos területe, elektrotechnika és a többi.
A megszokott földi létesítményekkel szemben újszerű követelmény az építési súly csökkentésére irányuló törekvés, mely itt nem csak a költségek leszorítását, hanem a hordképesség növelését is eredményezi. Ezt a célt természetesen a rendelkezésünkre álló és felhasználható anyagok, valamint a tér leggazdaságosabb kihasználásával érhetjük el.
A különböző úszójárművekkel szemben támasztott követelmények alapján két fő csoportba oszthatjuk a hajókat: tengeri és belvizi hajókra. Az utóbbi csoportba tartoznak a dunai hajók, melyeknek kifejlesztésében igen nagy szerepet játszottak a magyar hajógyárak. A legújabb időkben sikerrel vállaltuk és vállaljuk ma is Duna-tengerjáró és tengerjáró hajók építését is. Így nem csak hagyományok, hanem pillanatnyi szükségszerűség is köteleznek bennünket arra, hogy hajóépítő mérnökök képzését biztosítsuk.

Budapest, 1950. szeptember hó Vissza