| A képek, mellékletek és röviditések jegyzéke | |
| Előszó | 13 |
| Bevezető | |
| A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében | 21 |
| Az abszolút monarchia és a merkantilista gazdaságpolitika kezdetei | |
| A kereskedelem és a közlekedés fellendítésére tett intézkedések | |
| F. J. Maire mérnök tervei és gazdasági elképzelései | |
| II. József uralma és az abszolutizus hanyatlásának kezdetei | |
| A jozefinizmus válsága és vége | |
| Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért | 51 |
| A vízszabályozásról szóló törvények és normatív okmányok rövid áttekintése | |
| A hajózásról és a vízépítészeti szolgálatról szóló 1780-as rendelet | |
| A helyi szervek kötelezettségei és jogai | |
| A vízépítészeti szolgálat munkamódszeréről | |
| A földmérő szolgálat, a térképészet és a szakoktatás | |
| A Duna-Tisza-csatorna terve és tervezői | 81 |
| Kiss József és Gábor, a Duna-Tisza-csatorna megalkotói | |
| A tervezet műszaki és gazdasági jellegzetességei | |
| Az állam által támogatott részvénytársaság | |
| A csatorna építése körüli elvi ellentétek | 107 |
| Vita a tervről és a privilégiumokról | |
| Ki építi a csatornát: az állam vagy egy magán-részvénytársaság? | |
| A szakbizottságok helyszínre küldése | |
| A csatorna építését magántársaságra bízzák | |
| A Duna-Tisza-csatorna építése a magán-részvénytársaság eszközeiből | 133 |
| A szerződés megkötése előtti események | |
| Szerződés a kincstár és a tervezők között | |
| Az első viszályok és összetűzések a vidéki hatóságokkal | |
| Nézeteltérés az uralkodó és a magyar kamara között a munkaerő miatt | |
| Királyi kiváltság a csatorna megépítésére | |
| A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek | 159 |
| A közvélemény megismertetése a csatornaépítés tervével | |
| A tőkerészvény bejegyzésének módja, a részvények értéke, a bejegyzési központok | |
| A munkaerő-toborzás hálózata és a munkások bérezése | |
| Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket | 175 |
| A napóleoni háborúk | |
| Viszályok a vízimalmok miatt | |
| Javaslat a gabonakereskedelmi társaság megalakításáról | |
| Viták a javaslatról | |
| A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve | 201 |
| A Vukovár-Samac-csatorna építési terve és az építési koncesszió | |
| Javaslat a kupai hajózás szabályozására és a folyó csatornázásáról | |
| A krajnai tartományi kormány és a rijekai előljáróság álláspontja | |
| Az új projektum felülvizsgálásával megbízott bizottság határozatai és ajánlásai | |
| Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai | 247 |
| A trieszti tőzsde és a városi elöljáróság álláspontja | |
| A krajnai hatóságok és kereskedők megjegyzései | |
| Schemerl mérnök terve | |
| Privilégium a Kupa csatornázására és a tengermellékig vezető út megépítésére | |
| A tervezők audienciája II. Ferencnél | |
| Váratlan nehézségek a csatorna építésében | 269 |
| A névtelen feljelentés | |
| A szakmai vizsgáló bizottság munkája | |
| A vízimalmok miatti viszály folytatódása | |
| Kik írták a névtelen feljelentést? A vizsgáló bizottság még néhány megjegyzése | |
| Viszály a tervezők és a társaság között | 299 |
| Apponyi Antal kirobbantja a válságot | |
| A második vizsgáló bizottság | |
| A Kiss fivérek leváltása | |
| Heppe Szaniszló az építés szakmai irányítója | |
| A Kiss fivérek kudarcának okai | |
| A csatorna építése az új igazgatóság irányításával. A részvényesek 1798. évi közgyűlése | 319 |
| Az ideiglenes igazgatóság munkaerőt keres | |
| A korlátlan meghatalmazású új vezetőség | |
| A részvényesek osztályösszetétele | |
| Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása | 331 |
| Végrehajtják a részvényesek közgyűlésének határozatait | |
| A tervmódosítás és néhány létesítmény rekonstrukciója | |
| A szenttamási hajózsilip építése. Újabb bonyodalmak a Kiss fivérekkel | |
| A bejárati és torkolati műtárgyak problémái | |
| A részvényesek bizalmatlansága és más nehézségek | |
| Az építési vezetőség szabályzata | |
| Új hitel igénylése | |
| A munkaerő kényszermozgósítása | |
| A befejező munkálatok a csatornán | |
| A kincstári birtokok bérlése | 369 |
| Az új közlekedési vízi út jövedelmezőségének problémái | |
| A birtokok bérbeadásáról szóló szerződés megvitatása | |
| A társaság indítékai és a telepes falvak ellenállása | |
| Néhány elméleti megjegyzés a földjáradékról | |
| Az uralkodó elfogadja a bérleti szerződést | |
| Sikertelen kisérletek a Kupa csatornázására. A Gorski kotaron át vezető Lujza-út építése | 291 |
| A társaság privilégiumot kér a Karlovactól a tengerig vezető út megépítésére | |
| Koncesszió a Kupa csatornázására és a tengerpartig vezető út megépítésére | |
| A Kupa csatornázása kudarcának okairól | |
| Az új út építése Karlovactól a tengerpartig | |
| Állami bizottság az elkészült Duna-Tisza-csatornán. A csatorna és a kincstári birtokok kiaknázása 1826-ig | 407 |
| Az állami bizottság jelentése | |
| A Duna-Tisza-csatorna és a kincstári birtokok együttes kiaknázása | |
| Viszály a magyar kamara és a társaság között | |
| Tárgyalások a birtokok bérleti szerződésének és a Duna-Tisza-csatorna privilégiumának a meghosszabbításáról | |
| A kincstár és a társaság közötti viszály megoldása | |
| A csatorna a privilégium megszűnte után | |
| Epilógus. A csatorna megteremtőinek sorsa a társaságból való elbocsátásuk után | 437 |
| A Kiss fivérek munkásságának történelmi jelentősége | |
| A számadás | |
| Beletörődés és csendes elmúlás | |
| A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés | 453 |
| Néhány kínai és franciaországi csatornáról | |
| A hajócsatornák és más vízi utak hálózatának kialakulása Nagy-Britannában | |
| Néhány adat az európai utak építéséről | |
| A Duna-Tisza-csatorna, mint a nagyszabású Duna-Tisza-Duna vízrendszer szerves része | 475 |
| Rövid visszatekintés | |
| Nikola Mirkov mérnök elképzelése | |
| A nagyszabású új vízrendszer megépítése | |
| DTD vízrendszer egyéb jellegzetességei | |
| Névjegyzék | 527 |
| Földrajzinév-jegyék | 537 |
Folytatás Microsoft-tal