Oktatás és Képzés 2010.

Műhelybeszélgetések 2008.

Szerző

Szerkesztő

'Szegedi Eszter: Oktatás és Képzés 2010. ' összes példány

Kiadó:	Tempus Közalapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	147 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér fotóval illusztrálva. Egy angol nyelvű cikket is tartalmaz. CD-melléklet nélkül.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Európai Unió Oktatási Minisztereinek Tanácsa - a 2000-ben elindított lisszaboni folyamat részeként - 2002-ben részletes munkaprogramot fogadott el, amely meghatározta az oktatás és képzés területén 2010-ig elérendő átfogó és közös célokat. Ezek között szerepel az oktatás minőségének javítása, az oktatáshoz való hozzáférés támogatása, az oktatás nyitása a külvilág felé a tagállamokban. A célkitűzések megvalósításáról 2004-ben közös időközi jelentést készített az Európai Bizottsággal Oktatás és képzés 2010 címmel, mely konkrét ajánlásokat is megfogalmaz a további teendőkről. Az Európai Bizottság az úgynevezett Nyitott Koordinációs Módszert alkalmazza a kitűzött célok eléréséhez, mely a részt vevő országok közös gondolkodására és önként vállalt együttes cselekvésére épít. Az elmúlt években számos olyan eszközt és munkamódszert dolgoztak ki, amely elősegíti a szereplők bevonását, valamint tevékeny részvételét a programban mind politikai, mind szakmai szinten. 2006 óta tematikus országcsoportok, ún. klaszterek segítik a tagállamok együttműködését, melyben érdeklődés és érintettség alapján vehetnek részt az egyes országok. Ezt egészítik ki a tágabb szakértői kör számára szervezett társaktól való tanulás lehetőségét biztosító programok (PLA - peer learning activities), ahol valamely tagállam szervezésében dolgoznak fel egy-egy kulcsfontosságú oktatáspolitikai témakört a tagállami jó gyakorlatok bemutatásával, eszmecserével, kutatásokkal, szakmai tanulmányutakkal. Az Európai Bizottság pályázati úton támogatja a munkaprogram tagállami szintű megvalósítását a folyamat átláthatósága és az érintettek minél szélesebb körű bevonása érdekében. Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a nemzetközi munkában, az eredmények hazai terjesztésének támogatására pedig él a Bizottság által nyújtott finanszírozási lehetőséggel. A munka szakmai koordinálását az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) végzi és társfinanszírozást biztosít az EU-s támogatáshoz. A Tempus Közalapítvány az OKM felkérésére 2008-tól kapcsolódott be a folyamatba a projekt megvalósításához szükséges feladatok koordinálására, melybe külső szakértőket is bevon. A projekt gerincét a fent említett EU-s klaszterekben folyó munka eredményeinek megismertetése és hazai kapcsolódási pontjainak, hasznosítási lehetőségeinek feltárása képezte, különös tekintettel azokra a témakörökre, amelyeket a magyar oktatáspolitika kiemelt fontosságúnak tart, és ezért hazai szakértőket delegált a nemzetközi munkacsoportokba (klaszterekbe). Vissza

Tartalom

5 BEVEZETŐ
5 Előszó
8 A nyitott koordinációs módszer és az oktatási klaszterek
10 Az európai uniós oktatási klaszterekben folyó munka hazai disszeminációja
12 A kiadványban szereplő összefoglaló írásokhoz készített szempontrendszer
13 1. FEJEZET
13 Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulcskompetenciák
13 A Kulcskompetenciák témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-k 2008. évi tevékenysége
21 Hazai tevékenységek és eredmények a Kulcskompetenciák fejlesztése témában 2008-ban
24 Az 5-6. évfolyamokon bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatásról
25 2. FEJEZET
25 Tanárok és oktatók
25 A Tanárok és oktatók témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-K 2008. évi tevékenysége
28 Hazai tevékenységek és eredmények a Tanárok és oktatók témában 2008-ban
30 Mentorképzés, mentorképző programok
32 A tanári hivatás megújulása az Egész életen át tartó tanulás program tükrében - konferencia beszámoló
36 3. FEJEZET
36 A felsőoktatás modernizációja
36 A felsőoktatás modernizációja témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-K 2008. évi tevékenysége
43 Hazai tevékenységek és eredmények A felsőoktatás modernizációja témában 2008-ban
46 A felsőoktatás modernizációja témájú műhelymunkát előkészítő interjús információgyűjtés összefoglalása
48 4. FEJEZET
48 A tanulási eredmények elismerése
48 A tanulási eredmények elismerése témájú nemzetközi klaszter és a hozzá kapcsolódó PLA-K 2008. évi
tevékenysége
54 Hazai tevékenységek és eredmények A tanulási eredmények elismerése témában 2008-ban
57 A tanulási eredmények szemlélet és az Országos Képesítési Keretrendszer
62 5. FEJEZET
62 Összegzés
62 A 2008. évi klasztermunka hatása, hazai eredmények
63 Az egész életen át tartó tanulás és a kompetenciafejlesztés
64 Merre tart a hazai felsőoktatás?
65 Mitől válik valakiből jó tanár?
66 Országos Képesítési Keretrendszer, de mikor?
67 Kapcsolódási pontok, közös gondolkodás
68 Ajánlások a munka folytatására
71 6. FEJEZET
71 Tanulmányok
71 SZABÓ MÁRIA: OKTATÁSI HÁLÓZATOKKAL AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG FEJLESZTÉSÉÉRT
71 Bevezetés
72 A hálózatok világa
73 Az oktatási hálózatok
77 Az oktatási hálózatok működtetésében rejlő lehetőségek
79 VASS VILMOS: A KREATÍV TANTERV
79 Bevezető
80 Hogyan jelenik meg a kreativitás a Nemzeti alaptantervben?
84 Milyen a kreatív tanterv?
87 MELLÉKLETEK
88 Az egész életen át tartó tanulást szolgáló kulcskompetenciák
88 A kulcskompetenciák fejlesztésének támogatása a bevezető, kezdő és alapozó szakaszban - 2008. november 3. Műhelymunka, Budapest
89 Vass Vilmos: A nemzeti alaptanterv implementációja és az 1-6. évfolyam összefüggései (Absztrakt)
90 Rapos Nóra: Fejlesztő értékelés
93 Lénárd Sándor: Raportőri összefoglaló (Rapos Nóra - Fejlesztő értékelés)
96 Tóth Mária: Raportőri összefoglaló (Szabó Mária - Az iskolavezetés szerepe a kompetencia alapú oktatás meghonosításában)
99 Kőrösné Mikis Márta: Raportőri összefoglaló (Veres Gábor - Lehet-e tantárgyak nélkül tanítani? A tudás és képességterületek szerepe a tantervekben)
101 Vágó Irén: Raportőri összefoglaló (Bognár Mária - Kompetenciafejlesztés az iskolázás első éveiben, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra)
105 Tanárok és oktatók
105 A képzés végén, a pálya kezdetén - útkeresés a közoktatás és a felsőoktatás együttműködésében - 2008. december 11., Műhelymunka)
105 A műhelymunka eredményei
109 Szakértői összefoglalók a műhelymunka eredményeiről
113 Magyar beszámoló a 2009.03.23-i klaszterülésen
115 A felsőoktatás modernizációja
115 Új utak a felsőoktatási tantervfejlesztésben - magukra hagyott tantervfejlesztők? 2008. december 15., műhelymunka
115 A raportőrök beszámolója a szekciókon folyt munkáról
119 A műhelymunka előkészítéseként végzett interjúsorozat kérdései
121 Compendium
130 A tanulási eredmények elismerése
130 Műhelymunka - 2009. január 27.
130 Összefoglalás - Halász Gábor
136 A tanulási eredmények elismerése szakmai műhely számára hasznos dokumentumok feldolgozása és közzététele
141 Hozzáférés és társadalmi befogadás az egész életen át tartó tanulás keretében
141 Összefoglaló a klaszter/munkacsoport témájáról
142 Equity in Education in Central Europe Workshop 6-7 November, 2008
143 A nyitott koordináció módszere
143 Műhelymunka - 2009. február 19.
143 A műhelymunka során feldolgozásra került kérdéskörök
145 Összefoglalás, következtetések