| Bevezetés | 5 |
| A hangrögzítés története | |
| Az első próbálkozások | 7 |
| Ch. Cros elméletben megoldja a hangrögzítés problémáját | |
| Th. A. Edison | |
| Megfigyelései és kísérletei, melyek a gyakorlatilag használható készülék megalkotásához vezettek | |
| Az első fonográf | |
| A készülék a nyilvánosság előtt | |
| Edison elgondolásai a fonográf jövőjéről | |
| Hogyan fogadta a közönség a fonográfot? | |
| Bell és Tainter tökéltesítik a felvételi eljárást | 15 |
| A grafofon | |
| Első próbálkozások a hangrögzítés kereskedelmi értékesítésére | |
| Az Észak-Amerikai Fonográf Társaság megalapítása | |
| Kísérletek a hangrögzítő szerkezetek diktafonként való felhasználására | |
| A fonográf szórakoztató eszközzé válik | |
| A fonográf elterjedését akadályozó nehézségek | |
| A felvételkészítés módja | |
| A felvételek műsorösszetétele | |
| A fonográf európai fogadtatása | |
| A Pathé-testvérek megalapítják az európai fonográfipart | |
| Emil Berliner kidolgozza korong alakú hanghordozóra történő hangfelvételi eljárást | 23 |
| A gramofon | |
| A hangrögzítés fejlődése tudatosan a tömegszórakoztatás gépesítésének irányába fordul | |
| Eldridge R. Johnson műszaki újításai | |
| Frank Seamon megszervezi a kereskedelmi értékesítést | |
| Megkezdődik a versengés a fonográf és a gramofon között | |
| Szabadalmi pereskedések a kétféle gép feltalálói között | |
| A zonofon | |
| Johnson tovább tökéletesíti a gramofont | |
| A jogviták kiszélesednek | |
| Johnson megalapítja a Victor Beszélőgép és Hanglemez Gyárat | |
| A viaszlemez felvételi eljárásának bevezetése | |
| A gramofon térhódítása Európában | 33 |
| A Gramofon Társaság megalakul | |
| Európában is megkezdődik a hanglemez-felvételezés | |
| Hangfelvételi stúdió a századforduló idején | |
| Megszületik a világ legismertebb védjegye, a "His Master's Voice" | |
| A Gramofon és Írógép Vállalat megalapítása | |
| A századforduló éveiben készült felvételek műsora | |
| Megindul az első művészi célkitűzésű hanglemezsorozat, a "Red Seal" | |
| Caruso első lemezszereplése | 39 |
| A technikai érdekesség zeneszerszámmá alakul | |
| A "Nemzetközi Zonofon Társaság" megalapítása | |
| A Nemzetközi Beszélőgép társaság megalakul és piacra hozza a két oldalon bejátszott "Odeon" márkájú lemezeket | |
| A gramofon külsőleg is átalakul s bútordarabbá válik | |
| A művészi énekfelvételeken a zongorakíséretet felváltja a zenekar | |
| A társasági táncdivat terjedése | 44 |
| Az eddigi akusztikus hangfelvételi eljárás elavul | 47 |
| A gépi hangközvetítés új eszköze, a rádió előtérbe hozza a hangvisszaadás minőségi javításának kérdését | |
| A rádió és a gramofon egyesítésének első formái | |
| Az elektromos hangfelvételi eljárás felé vezető első kísérletek | |
| J. P. Macfield és munkatársai kidolgozzák az elektromos hanglemezfelvételi eljárást | |
| A tökéletesebb lemezek jobb hangvisszaadású lejátszószerkezetet kívánnak | |
| Az exponenciális hangvezető tölcsérrel ellátott gramofon | |
| Az elektromos eljárást átveszi az ipar | |
| Az első kereskedelmi forgalomba került elektromos felvételű hanglemezek | |
| Az "Ortophonie victrola" | |
| A gramofon végleges győzelme a fonográf felett | |
| A Victor Társaság beolvad az RCA társaságba | |
| A gazdasági világválság visszaveti a gramofon fejlődését a rádióval szembern | |
| Az EMI megalakulása | |
| A lemezgyűjtők tevékenysége és az előfizetéses lemezsorozatok megindulása | |
| A hanglemez műtárgyjellegűvé válik | |
| Az elektromos lemezjátszó megjelenése | |
| A "High fidelity" mozgalom megindulása | |
| A rádió és gramofon új szövetségre lép | |
| A gramofonipar a II. világháború előtt és alatt | 59 |
| A miniatűr hangszedők megjelenése | |
| A hangfelvétel kifinomult technikai eljárássá fejlődik | |
| Megindul a bérharc zenészek és a gramofonipar között | |
| A J. C. Petrillo vezette gramofonsztrájk és sikeres befejezése | |
| A II. világháború után meginduló új fejlődés | 63 |
| A szocialista gramofonipar megjelenése a világpiacon | |
| A mágneses hangrögzítés története | |
| Poulsen "Telegraphon"-ja | |
| A szalag alakú hanghordozóval dolgozó mágneses hangrögzítő szerkezetek kialakulása | |
| A "Magnetophon" és szerepe a háború alatti rádiózás szolgálatában | |
| A mágneses hangrögzítés a nagyközönség számára is hozzáférhetővé válik | |
| A magnó és a gramofon versengése | 69 |
| A hosszanjátszó hanglemez megteremtésére irányuló kísérletek | |
| P. Goldmark és a mikrobarázdás hanglemez kidolgozása | |
| A hosszanjátszó lemezek piacra kerülnek | |
| A sebességháború és kiegyezéses befejezése | |
| Visszaélés a High Fidelity nyújtotta lehetőségekkel | |
| A magnó és a hanglemez közötti együttműködés | 75 |
| A térhatású hangvisszaadás igénye | |
| Az első kísérletek a sztereofonikus hangközvetítés megvalósítására | |
| Sztereofónia a magnónál és a gramofonnál | |
| A kétcsatornás hangközvetítés - a sztereo-lemez | |
| A hangrögzítés fizikája | |
| Az akusztika vázlatos fejlődése | 79 |
| A rezgésről általában | |
| Harmonikus rezgőmozgás | |
| Színuszos hang, amplitudó, frekvencia | |
| Rezgések összegeződése, lebegés, félhang vagy harmonikus zörejek | |
| Csillapodó rezgések | |
| Átmeneti állapotok be- és kirezgésnél | |
| A rezgések terjedése | |
| A fül és bonctani felépítése | 84 |
| A hangérzet keletkezése | |
| A fül hangosságérzékenysége | |
| Hallásküszöb, fájdalomküszöb | |
| Weber - Fechner törvény | |
| A decibel és phon szintek | |
| Az elfedés | |
| A fül be- és kirezgési jelenségei | |
| A hangélmény pszichológikus kialakulása | 89 |
| A sztereofon hallás | |
| Akusztikus távolságérzékelés | |
| A vízszintes síkú irányhallás (lokalizáció) | |
| A hangforrások közti távolság akusztikus becslése | |
| A hangtér határsa | 92 |
| A hang terjedése homogén térben | |
| Hangjelenség észlelése a szabadban | |
| Zárt terek hatása a hangjelenségre | |
| Az utózengés és befolyásolása | |
| Passzív és aktív hangelnyelők | |
| A hangtér diffúzítása | |
| A teremhang jelenése | |
| A hangtér szerkezetétől független befolyásoló tényezők | |
| A zaj | |
| A hangenergia átalakítása más enegiaféleséggé | 95 |
| A torzítás és fajtái: tranziens, harmonikus és kombinációs fiziológiás torzítás | |
| A hangerősítés alaptípusai: mechanikus (elektromechanikus), mágneses, foto-optikus eljárás | |
| Az elektroakusztika tárgya | 98 |
| Elektroakusztikus átalakító szerkezetek | |
| A mikrofon és fajtái | |
| Elektromos hangerősítők | |
| A hangszóró és fajtái | |
| Az elektromechanikus hangrögzítés | 104 |
| A hanghordozó szerepe | |
| A hanghordozó mozgása gramofonnál | |
| A szabványos fordulatszám és pontos betartásának jelentősége | |
| A vágófej és vágótű | |
| A hangbarázda és méretviszonyai | |
| Normál, mikro, variábilis távolságú hangbarázda | |
| A sebességamplitudó fogalma és jelentősége | |
| A barázdában rögzített hang frekvenciaviszonyai | |
| Az elektromágneses hangrögzítés elve | 111 |
| Az előmágnesezés | |
| A törlés | |
| A hanghordozó mozgása és jelentősége mágneses hangrögzítő rendszereknél | |
| A hangszalag anyaga és szerkezete | |
| Az elektroakusztikus hanghordozók tömeges sokszorosítása | 115 |
| A szalagsokszorosítás | |
| A hanglemezkészítés technológiája | |
| A felvételezés, a lemezvágás, a galvanikus másolat készítése, a lemezanyag, a lemezpréselés | |
| A mágneses hangfelvétel reprodukálása | |
| A "praeccho" | |
| A hanglemez mechanikus megszólaltatása | |
| Az elektromos hangszedő és fajtái: mágneses, dinamikus, kondenzátor, Piezoelektromos rendszerek | |
| A lemezforgató szerkezet | |
| A gramofontű régen és ma | |
| A tű- és lemezkopás alakulása | |
| A hangreprodukáló szerkezetek torzításai | 126 |
| A lemezjátszó fej és kar berezgési jelenségei | |
| A dübörgés | |
| A tűzörej és okai | |
| A barázda alakjából eredő torzítások | |
| A hangkar vezetési torzítása | |
| A hanglemez excentricitásának hatása | |
| Hangreprodukáló berendezések felépítése, a külön egységekből álló és az egybeépített berendezés | |
| Hangrögzítés és zeneművészet | |
| A hangrögzítés hatása a zeneművészetre | 133 |
| Őz ősfelvételek művészi jelentősége | |
| A századforduló "könnyűzene" igénye | |
| Szalonzenekar helyett fonográf | |
| A közönségigény változása | |
| Bettini és kezdeményezésének jelentősége | |
| A "Pathé"-gyár operazseni felvételei | |
| A művészi hangfelvétel megjelenése | 139 |
| Tamagno hanglemezszereplése | |
| Melba, Patti hangja gramofonlemezen | |
| Az operaénekes a századforduló művészi életében | |
| Az operaéneklés aranykora | |
| A zenei előadóművészek kedvező állásfoglalása | |
| Fonotípia | |
| Az első kizárólag művészi célkitűzésű hanglemezgyár alapítása | |
| A közönség ízlésváltozása | |
| Az első teljes operafelvételek | |
| Az énekes és hangszeres felvételek aránya a századfordulón | 147 |
| A fejlődés nehézségei | |
| A felvételkészítés problémái a század első negyedében | |
| A korai zenekari felvételek és művészi jelentőségük | |
| Rövidített és torzított zeneművek a hanglemezműsorokban | |
| Az első csonkítatlen lemezfelvételek | |
| Kétféle, komoly és konnyűzenei hanglemezvásárlóközönség eltérő műsorigényének problémái | 152 |
| A tánczene tömegszükségleti cikké válik | |
| A jazzfelvételek megjelenése | |
| A passzív zenehallgatóból aktív zenélő válik | |
| A hanglemez szerepe az egységes tánczenei világnyelv kialakulásában | |
| A partitúrahű hangfelvételek sikere | 157 |
| Üzleti és művészi szempontok ütközése a hanglemezműsorok kialakításában | |
| Az operaénekes helyét a karmester foglalja el | |
| Az első negyedszázad nagy karmestervirtuózainak lemezfelvétele | |
| A lemezvásárló zeneértő szakközönséggé fejlődik | |
| A stúdiókarmester: újfajta művészi feladat | |
| Toscanini és Strokowski művészete hanglemezen | |
| A hanglemez önálló zeneközlési formává válik | 165 |
| Hanglemezszereplés régen és ma | |
| A lemezszereplés és a nyilvános hangversenyfellépés különbségei | |
| A tökéletes előadás veszlyei | |
| Reprodukció vagy önálló zeneközlési forma-e a hanglemez? | |
| Az elektronikus zene kapcsolata a hangrögzítéssel | |
| Hangrögzítés a tudomány és a tanítás szolgálatában | |
| Vikár Béla kezdeményezése: a hangrögzítés alkalmazása tudományos kutatásban | 172 |
| A hangfeljegyés szerepe a zenefolklór születésében | |
| A hangrögzítés jelentősége az akusztikai kutatásban | |
| Az akusztikai dimenzió-áttétel s két fontos folyománya: az ismételhetőség és a tempóváltoztatás | |
| Zenetörténeti kutatás és hangfeljegyzés | |
| Hangrögzítés és nyelvészeti kutatás | |
| A művészi és a tudományos célkitűzésű hangfelvétel ellentétes szempontjai | 178 |
| A hangdokumentum | |
| A hangmúzeum | |
| Hangarchivum rádiótársaságok tulajdonában | |
| A hangfeljegyzés alkalmazása az iskolai nyelvtanításban | 182 |
| Felhasználásának két csoportja: alapvető jelentőségű és kiegészítő jellegű | |
| Jelentősége idegen nyelvek tanításánál | |
| Hanglemez az anyanyelv és az irodalom oktatásában | |
| A verslemez | |
| Hangrögzítés egyéb gyakorlati alkalmazása | |
| Hangfelvétel szerepe a rádió műsorszerkezstésében | |
| A rádióriport | |
| Hangos reklám | |
| Muzsikálás ismeretlen társakkal | |
| Különleges célra szolgáló hanglemez | |
| A diktafon | |
| Hanglemezgyűjtés | |
| A gyűjtőszenvedélyről általában | 189 |
| A hanggyűjtés úttörői: Bettini és Mapleson | |
| A hanggyűjtés két alaptípusa: lemezgyűjtés és hangvadászat | |
| Hogyan válik valaki lemezgyűjtővé? | 192 |
| Az alapgyűjtemény | |
| A gyűjtés első lépése: a megfelelő lemez kiválasztása | |
| A technikai és a mávészi értékelés különbsége | |
| Régebbi felvételek felújítása, értékelése | |
| A gyűjtés szempontjai | 197 |
| A műfajgyűjtés | |
| Előadógyűjtés | |
| Énekes felvételek gyűjtése | |
| Érdemes-e a régi lemezeket is gyűjteni? | |
| Hanglemezes művészbibliográfia | |
| A változatgyűjtés | |
| A "Hi-fi-fan" | |
| A hanglemezgyűjtés segédeszközei | 202 |
| A gyűjtő szakmai tájékozását szolgáló eszközök | |
| A katalógus, a szakfolyóirat, a diszkográfia | |
| A legjelentősebb diszkográfiák | |
| Milyen adatokat tartalmazzon a diszkográfia? | |
| A hanggyűjtés technikája | |
| A magnófelvétel és a hanglemez szerepe a korszerű hanggyűjtő technikában | 206 |
| A hanglemez művészi és kereskedelmi értéke | |
| Az értékelés kiindulópontja - a lemezcimke | |
| Mit tartalmaz a szabványos lemezcimke? | |
| A márka (védjegy) értékelése | |
| A katalgus (azonossági) szám jelentősége gyűjtői szempontból | |
| A BIEM (AWA-GEMA) rövidítés jelentése | |
| A mtricaszám | |
| A felvétel készítésének időpontja | |
| A próbapréselés | |
| A hangvadászat tárgyköre | 213 |
| A hangvadászat technikája: a felvételkészítés, a szalagvágás (cuttering) | |
| A hanggyűjtemény kezelése: védelem a por ellen | 217 |
| A hanglemezek heles fordulatszámának beállítása | |
| Sérült, törött hanglemezek javítása | |
| Hanglemezek, hangszalagok tárolása | |
| A gyűjtemény ktalógus, felvételnaplója | |
| Hanglemezkereskedelem | |
| A hanglemez mint különleges árucikk | 220 |
| A kereskedelem árukészletének változása | |
| A műsor bővülése | |
| Az új művek lemezrevétele és az újra-felvételezés szükségessége | |
| A hanglemez-szaküzlet jelentősége | |
| A hanglemezterjesztés egyéb formái: az előfizetéses kiadvány (Society), a lemezklub | |
| A Szovjetunió hanglemezterjesztési politikája | |
| A hanglemez-propaganda feladata | 225 |
| A lemezvásárlási kedv vizsgálata | |
| A propagandanyomtatvány: a katalógus, a lemeztasak és a csomagolás | |
| Hanglemez-propaganda a rádióműsorban | |
| A hanglemez-vetélkedő | |
| Fontosabb irodalom | 229 |
| Képek forrásjegyuéke | 231 |
| Függelék | 232 |
| Javaslat egy közepes hanglemez-alapgyűjtemény összetételére) | |