1.031.304

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

HangszerVilág 1994. szeptember

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hangszerészképző Iskolájának lapja - IV. évfolyam 4. szám

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Hangszerészképző Iskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 38 oldal
Sorozatcím: HangszerVilág
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
A NAGY GABLER-ORGONA A WEINGARTENI BAZILIKÁBAN
Tervezés
Amikor Martinsbergben kilenc évi építés után elkészült a barokk székesegyház és azt 1724. szeptember 10-én felszentelték, a... Tovább

Előszó

Részlet:
A NAGY GABLER-ORGONA A WEINGARTENI BAZILIKÁBAN
Tervezés
Amikor Martinsbergben kilenc évi építés után elkészült a barokk székesegyház és azt 1724. szeptember 10-én felszentelték, a kórustérben már állt egy kis orgona, amelyet Sebastian Hyller apát (1697-1730) építtetett a churi kantonbeli Baarból származó Joseph Bossart (1665-1748) és fia, Viktor Ferdinand Bossart (1699-1772) orgonaépítőkkel. A hangszer egymanuálos volt és 14 hangzó regiszterrel rendelkezett (az 1722-i szerződés szerinti); 12 a manuálműben és 2 a pedálban, összesen 990 síppal "im Chorton" hangolásban. A kórus közepén helyezkedett el, a legnagyobb sípokat fekve kellett elrendezni, hogy ne zavarják a rálátást a kórusoltárra.
Ezt a szerény hangszert csak átmeneti időre szánták. Tartósan nem elégíthette ki a kolostor gazdag zenei életének igényeit és szükségleteit. Így már a templom építésének idején (1715-1724) is voltak tervek egy, a térnek és a feladatoknak megfelelő, reprezentatív főorgonára a nyugati empórán. Több ismert orgonaépítőtől gyűjtöttek be ajánlatokat és terveket: a strasbourgi Johann Andreas Silbermanntól (1720), Georg Friedrich Schmaltól, aki az ulmi székesegyház orgonáját építette, a donauwörthi Joh. Andreas Fuxtól, végül a strasbourgi Johann Georg Rohrertől. Még Gottfried Silbermann-nal, fivérével, Andreas-szal is tárgyaltak; ő elküldte a szászországi Freiberg dómjához készült orgonájának diszpozícióját. Vissza

Tartalom


TANULMÁNY
Heinrich Hamm: A Nagy Gabler-orgona a weingarteni bazilikában 3
Mezei Bálint fordítása: Az új Kummer-Steingraeber ismétlőszerkezet 14
BESZÁMOLÓ
Sipkay Deborah:
Az én hangszerem 18
Gondolatok a Bösendorfer-gyárban 20
Őszi hangszerkiállítások 23
RIPORT
Semmelweis Tibor:
Egy világszerte ismert név: Kun József 24
Szilágyi Zoltán:
Frankfurti riport Burghardt Gézával 26
Tóth Anna:
Zeneiskolai hangszerek és hangszergondok - Hajdúböszörményben 29
TAPASZTALATCSERE
Cseke László:
Zongorák akusztikus részeinek javítása - húrozás 32

Eseménynaptár 38
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
HangszerVilág 1994. szeptember HangszerVilág 1994. szeptember HangszerVilág 1994. szeptember HangszerVilág 1994. szeptember
Állapot:
940 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba
konyv