Előszó
Nem könnyű dolog már visszaemlékezni azokra az évekre, amik fiatal korunk sok-sok élményeivel és még több impressioival zsúfolták tele lényünket - fejünket és szívünket. Haranghy Jenőt én nemcsak tiszteltem, de nagyon szerettem is, mert közel tudott férkőzni a növendékeihez. Engem úgy érzem, hogy rendkívüli figyelemmel kísért, bíztatott és Őneki köszönhettem, hogy színpadtechnikával foglalkoztam. Azt mondta egyszer egy tervemre, ami grafikának készült, hogy ez egy díszlet. Maga színházat játszik mindig. Kicsit sértőnek vettem, de behívott az irodájába és Németh Antalt mutatta be nekem! (Akkor Németh Antal Szegeden volt rendező). Németh megbízott színpadtervek elkészítésével egy szegedi színpad képek kiállítására. Boldog voltam és ezt is Haranghynak köszönhettem! Azt is, hogy ma Párizsba és a Foliés-ba vagyok Neki! Ő inspirált, bíztatott. Ez egyik kis epizód, amire emlékszem. Van több is Vele kapcsolatban! Ha érdekli Önt, folytatom!! Barátsággal üdvözli: Michel Gyarmathy."1
A rövid emlék két ember életének közös részletét villantja fel: a világhírű párizsi mulató művészeti igazgatója és a gyakorlatilag feledésre ítélt „tanár úr" - az előbbi számára feltétlenül sorsdöntő találkozása. Egy olyan művész-pedagógusnak, mint Haranghy, már az is elégtételül szolgálhatna, ha tanítványai százait sorra vesszük, akik 1945-ig tartó három évtizedes működése alatt megfordultak az Iparművészeti Iskola falai között. Voltak tényleges tanítványai, akik grafikai hagyatékát fejlesztették tovább, mint a bélyeg- és pénztervező" Horváth Endre2, míg mások segítő", orientáló egyéniségére emlékeztek, függetlenül attól, hogy később művészeti elképzeléseik különböztek egymástól. A vidékről Pestre került Szántó Piroskát - Muhits Sándor javaslatára - már első" évben meghívta az állatrajz-órákra, s a szegénysorsú növendéknek maga vette meg a villamosbérletet.3 Életrajzának megírásához többen hozzáfogtak, de a politikai helyzet és valószínűleg a nagyon sokrétű életmű időigényes feldolgozása miatt e kezdeményezések nagy része nem valósult meg. Németh Aladár, az egykori Britannia (ma Béke) Szálló tulajdonosa gyűjtötte a Haranghyra vonatkozó adatokat - tudjuk meg egy debreceni magánlevélből, amelyben „Haranghy Jenő életrajzának megírásához sok sikert kívánva" búcsúzik a Kossuth utcai református templom lelkipásztora 1969-ben.4 Debrecenben unokatestvére, Haranghy György László folytatott kiterjedt levelezést a 80-as években a még élő tanítványokkal (így Michel Gyarmathyval, Márk Tivadar díszlettervezővel, Reich Károly grafikussal stb.); emellett debreceni levéltári kutatásokat is végzett, a vonatkozó utalásokat, újságcikkeket kijegyzetelte, összegépelte. Sajnos halála megakadályozta, hogy az életrajz megírásra kerüljön.5 Egy rövid kiadvány mégis napvilágot látott, hiszen a művész tanítványa és pártfogoltja, Komjáthy Kálmán 1984-ben jelentette meg Körmenden Haranghy életét és munkásságát bemutató gazdagon illusztrált füzetét. Komjáthy kisgyermekként segített a Körmendi Kórházi Kápolna kifestésében, s ez a kapcsolat egy életre szóló elhivatottságot eredményezett. Komjáthy a Haranghy-életmű ápolását és életben tartását tűzte ki céljául. Kiállításokat rendezett, s nevéhez fűződik több alkotás megmentése is.
Vissza 
