Elmentem a Szent Están templomába

Fülszöveg

A szerző. Fodor Sándor Neti híres kalotaszegi prímás és id. Harangozó Imre, a szerző édesapja egy 1988-ban készült felvételen
Harangozó Imre 1965-ben született Újkígyóson. 1988-ban, a Debreceni Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói oklevelet. 2001-ben Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán hittanári oklevelet kapott. Kora ifjúságától kezdve gyűjti a hagyományos paraszti műveltség tárgyi és szellemi emlékeit. Fő érdeklődési területe a hagyományos népi világkép és hitvilág kutatása, valamint a népi vallásgyakorlat szöveges emlékei. Gyűjtőterületéhez a moldvai magyar falvak, a Mezőség települései, valamint szűkebb szülőföldjének hagyományőrző közösségei tartoznak. A tárgyi néprajz területén végzett gyűjtéseiből,fényképfelvételeiből számos kiállítást rendeztek. Az Ipolyi Arnold Népfőiskola Kulturális Egyesület alapítója és megalakulása óta elnöke. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Katolikus Újságírók Szövetségének, elnökségi tagja a Lakatos Demeter... Tovább

Fülszöveg

A szerző. Fodor Sándor Neti híres kalotaszegi prímás és id. Harangozó Imre, a szerző édesapja egy 1988-ban készült felvételen
Harangozó Imre 1965-ben született Újkígyóson. 1988-ban, a Debreceni Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói oklevelet. 2001-ben Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán hittanári oklevelet kapott. Kora ifjúságától kezdve gyűjti a hagyományos paraszti műveltség tárgyi és szellemi emlékeit. Fő érdeklődési területe a hagyományos népi világkép és hitvilág kutatása, valamint a népi vallásgyakorlat szöveges emlékei. Gyűjtőterületéhez a moldvai magyar falvak, a Mezőség települései, valamint szűkebb szülőföldjének hagyományőrző közösségei tartoznak. A tárgyi néprajz területén végzett gyűjtéseiből,fényképfelvételeiből számos kiállítást rendeztek. Az Ipolyi Arnold Népfőiskola Kulturális Egyesület alapítója és megalakulása óta elnöke. Tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Katolikus Újságírók Szövetségének, elnökségi tagja a Lakatos Demeter Egyesületnek és az Életfa Alapítványnak. Fontosabb önálló művei: „Radna fényes csillaga " (1990), „Anyám, anyám, szép Szűz Márjám " (Lükő Gábor előszavával, 1992), Adalékok a népi műveltség vizsgálatához (1995), „Krísztusz házé arangyosz " (Erdélyi Zsuzsanna előszavával, 1998). Szerkesztője az „Ott, hul éltek vala a magyarok " (2001) című kötetnek.
Induljunk el Harangozó Imrével térben és időben, induljunk el a lelkek tájain, a bennünk élő, eleinkben élt hit világában, a történelemben. Induljunk el a hagyományok útján, a megkövesedett vagy a lappangón élő múlt s a jelen gondjainak útján. Induljunk el a magunk keresésére. A népünk lelke, a szülőföld lelke keresésére. Az ősök, a szeretet, az égi és földi jóság, az isteni princípium keresésére. Ebben a szentségekkel teli világban sok a rejtély, a titokzatosság, de sok és nagy a szenvedés is. Vissza