Modern fizikai kisenciklopédia

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Hargittai Csaba: Modern fizikai kisenciklopédia ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1971
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	749 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Korábban közkeletű meghatározás szerint: a fizika az élettelen természet olyan megnyilvánulásaival foglalkozik, amelyek nem járnak az anyagi minőség megváltozásával. Hogy valójában mi a fizika és hogy miben különbözik a rokon tudományoktól, arról az említett definíció modernizálása sem adhat számot. "A rokontudományokkal, így a csillagászattal, kémiával, ásványtannal a fizika mindig szoros kapcsolatban állt. A köztük meghúzott határokat jórészt külsőleges különbségek - mindenekelőtt a készülékek különbözőségei - jelzik, éppen ezért e határok nagyon gyakran elmosódottak." (M. Laue: A fizika története, Gondolat, 1960. 8. old.) Néhány mondatba tömörített jellemzés már ezért sem pótolhatja azt, amit e tudomány egészének kifejtése nyújt. A mégis megkívánt előzetes tájékoztatás legjobban akkor éri el célját, ha általánosan jellemzi azoknak az alapelveknek az összességét, amelyek segítségével a fizika tárgykörébe eső jelenségeket egységes rendszer részeiként tudjuk szemlélni. Mivel a fizika az anyagi világ legalapvetőbb megnyilvánulásaival foglalkozik, tárgyát illetően a legegyszerűbb és - tudományos rendszerét tekintve - a legfejlettebb természettudomány. Ez utóbbi szinte szükségszerű, hiszen minél kevésbé összetett a vizsgált tárgy, annál több lehetősége van az egzakt elmélyülésnek. Egyúttal ennek köszönhetjük, hogy az a nézőpont, amelynek alapján az anyagi világ bizonyos általános érvényű törvényeit a fizika részeként tartjuk számon, problémamentesen adott.
A fizika tárgya az anyag. Az anyag öntevékeny szubsztancia: változásainak oka önmagában van. A fizika e szubsztanciának azokkal az attribútumaival foglalkozik, amelyek az öntevékenység lehetőségeit és korlátait egyaránt megszabják. Az anyag úgynevezett megmaradó tulajdonságait bizonyára az attribútumok közé sorolhatjuk. Ezek közül egyesek az anyag minden megjelenési formájában megtalálhatók. E megmaradási tételekben jut egyaránt kifejezésre mind az anyag megmaradása, mind pedig a soha meg nem szűnő dinamizmus is. A dinamizmus konkrét okaként a kölcsönhatást tekintjük, amit ugyancsak - kölcsönhatási típusonként más és más - megmaradási illetve meg nem maradási tételek jellemeznek. A speciális fizikai rendszereknek a többitől való egzakt megkülönböztetésére (jobb szó híján) állapothatározók és állapotegyenletek szolgálnak. Vissza

Tartalom

Előszó	5
A FIZIKA ELVI ALAPJAI
A fizikai mennyiség (Fényes Imre)	17
A fizikai mennyiségek fogalmi meghatározása, skálatörvények, mérés	17
A fizikai mennyiségek függése a vonatkoztatási rendszertől (I.)	19
A fizikai mennyiségek függése a vonatkoztatási rendszertől (II.)	27
A fizikai egyenletek homogenitása, egységek, fizikai dimenziók. Extenzív és intezív mennyiségek	30
Fizikai szimmetria és ahsonlóság. Megmaradási tételek és modellek	34
A klasszikus és a relativisztikus fizika alapjai (Fényes Imre)	37
Tér, idő, mozgás. A Galilei- és Lorentz-transzformáció	37
Az euklidészi tér és a Minkowski-világ	41
Kinematika	44
Dinamikai alapfogalmak	49
Kiterjedt (összefüggő) anyagi rendszerek (A klasszikus térelmélet alapjai)	51
Mechanika (Fényes Imre)	60
PONTMECHANIKA	60
Az impulzustétel és a Newton-féle axiómák	60
Az energiatétel	62
Az impulzusmomentum tétele. Erőnyomaték	66
A tömegközéppont tétele. a mozgásegyenletek tíz integrálja	68
Gyorsuló koordinátarendszerek. Tehetetlenségi erők	70
Kényszerfeltételek. Kényszererők	74
A mechanika formális elvei. Kanonikus formalizmus	5
A MEREV TEST MECHANIKÁJA	80
KONTINUUMOK MECHANIKÁJA	85
Kontinuumok mechanikai deformációjának általános jellemzése	85
Szilárd testek mechanikai deformációja	92
Anizotrop kontinuumok (kristályok) szimmetriatulajdonságai	97
Az anyag kristályos és amorf állapota	97
A kristály projeciói	99
Szimmetriaoperációk	100
Kristályrendszerek és osztályok	107
A rugalmassági modulusoknak a kristályosztálytól függő tulajdonságai	108
Hullámmozgás. Az akusztika elvi alapjai	112
Folyadékok és gázok áramlása. Belső súrlódás és közegellenállás	116
Az ideális áramlás	121
Az elektromágneses tér (Fényes Imre)	128
Az elektromágneses tér általános jellemzése	128
Mérlegegyenletek, megmaradási tételek	132
Az elektromágneses tér jellemzése a Maxwell-egyenletekkel	138
Az elektrosztatikus és a magnetosztatikus tér	141
A stacionárius elektromágneses tér	145
A kvázistacionárius áram	148
A tetszőleges változású elektromágneses tér. Az elektromágneses sugárzás	152
Az elektrodinamika relativisztikus formája	157
A gravitációs tér (Fényes Imre)	163
A tömegvonzás Newton-féle elmélete. A sztatikus gravitációs tér	163
A bolygómozgás törvényei	165
A Föld nehézségi erőtere. A súlyerő	168
Az általános relativitás elmélete	171
Kvantumelmélet (Fényes Imre, Székely Sándor, Erdélyi Sándor, Nagy Tibor)	178
A KVANTUMELMÉLET ALAPJAI	178
A klasszikus fizika és a kvantumelmélet viszonya	178
Eseményalgebra. Klasszikus és kvantumlogika	180
A klasszikus és a kvantumfizika közös matematikai modellje	189
A kvantumelmélet teljes matematikai modellje: az absztrakt Hilbert-tér	193
Az állapot és a fizikai mennyiség jellemzése a kvantumelméletben. A kvantumelmélet valószínűségi jelentése	204
A felcserélési reláció	211
Kvantumfizikai rendszerek egyesítése és részekre bontása	218
Összefoglalás	221
KVANTUMMECHANIKA	221
Pontmechanikai mennyiségek operátorai	221
Dobozba zárt részecske. Szabad részecske	230
Téglatest doboz. Heisenberg-féle határozatlansági reláció. "Impulzus" doboz	230
A gömb-doboz. Az impulzusmomentum	236
A harmonikus lineáris oszcillátor	240
Mozgás centrális erőtérben. A hidrogén-atom	248
A mérési és a spontán folyamat viszonya. A dinamikai egyenlet	252
A "szemléletes" kvantummechanika	255
Közelítő számítási módszerek	263
TEREK ÉS ELEMI RÉSZEK KVANTUMELMÉLETE	268
A térmennysigéek operátor-reprezentációja	268
Kvantumelektrodinamika	269
Fok-reprezentáció, második kvantálás. Többtestprobléma	273
A Dirac-egyenlet; az elektrontér kvantálása	278
Heisenberg nem-lineáris elmélete	285
Az elemi részek	288
Az elemi részek szimmetriái és a kvarkok	300
Az SU(2)-szimmetria	301
Az SU(3)-szimmetria. A Sakata-modell és a "nyolcas út"	303
Kvarkok	306
Gyenge kölcsönhatások	309
Az atommagok Béta-bomlása. A neutrino és az antineutrino	309
Paritássértés	313
A müon bomlása és a kétféle neutrino. A nü-befogás	316
A hadronok leptonos bomlásai. Megmaradó vektoráram	318
A hadronok nemleptonos bomlásai. CP-sértés	323
Termodinamika (Fényes Imre)	328
FENOMENOLOGIKUS ELMÉLET	328
A termodinamika problémaköre	328
Az energetikai kölcsönhatások és jellemző extenzív mennyiségeik	329
A nulladik főtétel. A kölcsönhatásokat jellemző intenzív mennyiségek	332
A termodinamika első főtétele	335
A termodinamika második főtétele	337
Az entrópia	338
Empirikus és abszolút skálák	341
Homogén testek állapotváltozásainak energia és entrópia mérlege	344
A termodinamika fundamentális függvényei	347
Fázisjellemző (állapot-) mennyiségek	352
Az abszolút hőmérsékleti skála nullapontja. A III. főtétel. Negatív abszolút hőmérésklet	359
Az entrópiamaximum tétele, egyéb szélsőértéktételek. Alfa-paraméterek és általános erők	363
Homogén testek nem kompenzált kölcsönhatásai. Irreverzibilitás	375
Termodinamikai folyamatok az egyensúlyi állapot közelében	378
A dinamikai egyenletek integrációja az egyensúlyi állapot közelében	383
Konvektív és konduktív áramok kontinuumokban	387
Hatáfok, exergia	391
A TERMODINAMIKA KVANTUMELMÉLETI (STATISZTIKUS) MEGALAPOZÁSA	398
A termodinamika és a kvantumelmélet kapcsolata	398
A statisztikus operátor. Tiszta és keverék sokaság. Rejtett paraméterek	399
A belső energia és a jellemző extenzív mennyiségek operátora	402
A kvantummechanikai mérés és a termodinamika nulladik főtétele	404
A statisztikus tárgyalásmód formái. Statisztikus sokaságok	405
Az entrópia operátora és várható értéke	408
Az alapvető statisztikus sokaságok részletes jellemzése	411
Feltételes és keverési entrópia	413
Független molekulákból álló mikrokanonikus sokaság	414
Ingadozásjelenségek. Extenzív mennyiségek szórása	419
Az irreverzibilis folyamatok és a kvantumelmélet	421
A véletlen folyamatok irreverzibilitása	422
Variációszámítás, variációs elvek, szimmetriák (Erdélyi Sándor)	425
A variációs probléma megfogalmazása	426
A síkbeli, nem paraméteres probléma. A variációszámítás alaptétele	428
A Lagrange-módszer általánosabb esetekben	430
Variációs problémák mellékfeltételekkel	434
A variációszámítás direkt módszerei; a Ritz-féle módszer	436
A függő és független változók egyidejű variációja. Kanonikusan konjugált mennyiségpárok	437
Variációs probléma egy független és több függő változóval	437
Variációs probléma egy független és több függő változóval	441
Variációs probléma n független és k függő változó esetén	442
A Noether-tétel véges folytonos transzformáció-csoportokra. Klasszikus mechanikai n-test esetén	447
A Noether-tétel végtelen folytonos transzformáció-csoportokra	452
A fizika egyes fejezeteinek variációs elvei	454
Klasszikus pontmechanika	454
Relativisztikus pontmechanika	456
Klasszikus termodinamika	457
Potenciálos áramlás	458
Az elektromágneses tér	459
A gravitációs tér	460
Kvantummechanika	461
Kvantumtérelmélet	462
Irreverzibilis termodinamika	467
Szimmetriák és megmaradási tételek	468
A geometriai szimmetriacsoport	469
A dinamikai invarianciák	471
AZ ANYAG SZERKEZETE
Az atom (Fényes Imre)	477
A H-atom és a H-szerű elektronállapot	477
A periódusos rendszer és az atom héjmodellje	483
Az atomszínkép, ionizációs energia	490
Elektroncsoportok kvantumállapotai	494
A molekula (Fényes Imre)	498
Az atom héjszerkezete és a vegyérték. Ionos és kovalens kötés	498
A molekulák elektronszerkezete.	502
A vegyértékelmélet korlátai. Mezoméria	508
Az atommag (Fényes Imre)	511
Az atommag jellemző adatai	511
A radioaktivitás és a stabilitás	512
Kötési energia, tömegdefektus	514
Hasadás és fúzió	517
A héjmodell	519
A magerők	524
Ideális gázok (Székely Sándor)	529
Bevezetés	529
A makrokanonikus sokaság statisztikus operátora	529
Fermi-Dirac és Bose-Einstein statisztikák. Bose-kondenzáció	531
Fluktuációk ideális kvantumgázokban	534
Maxwell-boltzmann statisztika	536
Kvantumfolyadékok (Szépfalusi Péter)	540
Bevezetés	540
A He II folyadék energiaspektruma és a szuperfolyékonyság	541
A kétfolyadék hidrodinamika. Az első és a második hang	544
Bose-Einstein kondenzáció	546
A He3 folyadék. A kvázirészecskék eloszlásfüggvénye és energiája	549
A He3 folyadék állapotmennyiségei	551
Transzport tulajdonságok és kollektív gerjesztések	552
Plazmák (Erdélyi Sándor)	554
A plazma állapot	554
A magnetohidrodinamika alapegyenletei. Megmaradási tételek	558
Az ideális plazma. A mágneses tér "befagyása". Mágneses nyomás	562
A kisamplitúdójú magnetohidrodinamikai hullámok	565
A Pinch-effektus. Instabilitások	569
Kristályrácsok szimmetriatulajdonságai (Vasvári Ferenc)	572
A szimmetriatulajdonságok jelentősége	572
A tércsoport és az ábrázolás-elmélet alapfogalmai	572
A tércsoport irreducibilis előállításai, a Bloch-függvények	576
A tércsoport irreducibilis előálíltásai és a k vektor csoportja	578
Szimmetrizált hullámfüggvények a Brillouin-zóna szimmetriapontjaiban	581
Elektronok energiaspektruma szilárd testekben. A Fermi-felület (Vasvári Ferenc)	584
A soktestprobléma közelítő modelljei; az egyrészecske közelítés	584
Elektronállapotok szilárd testekben. A szabad elektron közelítés	585
A periodikus potenciáltér hatása	587
Az egyszerű pszeudopotenciálos közelítés	589
Modell Hamilton operátorok	593
Szilárd anyagok mágneses tulajdonságai (Zawadowsky Alfréd)	595
A mágneses polarizáció típusai	595
Paramágnesség	596
Diamágnesség	597
Mágnesesen rendeződő anyagok	599
Domének	600
Molekuláris-tér elmélet	602
A kicserélődési kölcsönhatás	604
Spinhullámok	607
Rácsdinamika (Székely Sándor)	608
Adiabatikus közelítés	608
A harmonikus közelítés	609
Periodikus határfeltétel	612
Normál-koordináták. Fononok	614
A szilárd testek fajhőjének Debye-féle elmélete	616
Vezetési elektronok dinamikája és a transzport jelenségek (Vasvári Ferenc)	618
Szabad elektronok külső elektromos és mágneses erőtérben	618
Periodikus potenciltérben mozgó elektronok dinamikája	621
A Boltzmann-egyenlet	623
Elektronpályák reális fémekben	624
Szupravezetés (Zawadowsky Alfréd)	629
Normális és szupravezetők	629
A London-egyenletek	631
A rácsrezgések szerepe a szupravezetés elméletében	632
A BCS-elmélet	633
A szupravezetők elektromágneses tulajdonságai	638
A Ginzburg-Landau elmélet	639
Különböző szupravezető mechanizmusok	642
A Josephson-effektus és a makroszkopikus fázis a szupravezetőkben	644
Félvezetők (Pataki György, Beleznai Ferenc)	645
A félvezetők sávszerkezete. Eneriganívók	645
A klasszikus transzportjelenségek	647
Egyéb folyamatok	648
Optikai tulajdonságok	650
Felületi jelenségek, kristályhibák	651
A félvezető-fém átalakulás	653
Elméleti modellek a félvezető-fém átalakulásra	653
A korreláció szerepe	653
A sávszerkezet tulajdonságain alapuló elméletek	654
Kísérletek félvezető-fém átmenetekkel	657
Kvantumelektronika (Pataki György)	660
Lézerek, mézerek	660
Szilárdtest-lézerek	661
Gáz-lézerek	662
Folyadék-lézerek	663
Szilárdtest plazmák (Pataki György)	665
Gáz- és szilárdtest plazmák	665
Plazmonok	666
Hullámok terjedése	667
Instabilitások	668
Fázisegyensúlyok, fázisátalakulások (Fényes Imre, Hargittai Csaba)	671
FENOMENOLOGIKUS MODELLEK	671
Bevezetés	671
Gázok	671
Fázisok egységes szempontú jellemzése	678
Kémiai anyag elektromágneses térben	679
A hőmérsékleti sugárzás	682
FÁZISEGYENSÚLYOK ÉS ÁTALAKULÁSOK ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEI	685
Kémiai és fázisátalakulások. Az átalakulási hő, affinitás	685
A kémiai és a fázisegyensúly	689
A fázisátalakulások rendűsége. Osztályozási szempontok	689
A Clapeyron- és az Ehrenfest-egyenlet	691
KRITIKUS JELENSÉGEK	693
A kritikus pont	693
Egyszerű példák a kritikus pontra	696
A folyadék-gáz fázisátalakulás kritikus pontja	696
A ferromágneses anyag Curie-pontja	698
A Landau-elmélet	699
A rendparaméter	699
Termodinamikai mennyiségek viselkedése a kritikus pont közelében	700
A fluktuációk kiszámítása a Landau-elméletben	702
A Landau-elmélet és az Ising-modell	705
A kritikus pont közelében való viselkedés leírására szolgáló elméletek konzisztenciájának kritériumai	709
A Landau-elmélet érvényességi köre	709
Összefüggések a kritikus exponensek között. Termodinamikai egyenlőtlenségek	710
Próbálkozások általános érvényű elmélet kiépítésére	711
A termodinamikai potenciál (fundamentális függvény) homogenitásának hipotézisa	711
A skálatörvények	714
Tárgymutató	718