Gázok műszeres elemzése

Szerző

Lektor

'Hargittay Emil: Gázok műszeres elemzése ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	222 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-10-2183-1
Megjegyzés:	147 fekete-fehér fotóval illusztrálva. Tankönyvi szám: 31250.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Hasonlóan a közel húsz évvel ezelőtt megjelent első magyar nyelvű könyvhöz, amely önállóan foglalkozik a gázelemző műszerekkel, ebben a könyvben is a kémiai analitikai módszereken alapuló, valamint a fizikai elven működő műszereket ismertetjük. Nem foglalkozunk azokkal, amelyeket ma már nem vagy csak kis mennyiségben gyártanak és alkalmazásuk a hazai gyakorlatban egyre ritkább, hiszen az utóbbi időben mind több, érdeklődésre számot tartó, újfajta műszer jelenik meg a piacon.
Az egyes műszereket bemutató leírás nem egyformán részletes. A most használatos vagy elterjedő műszereket nagyobb, a régebbieket és a jövőben várhatóan elterjedőket kisebb terjedelemben ismertetjük.
Utóbbiak említésével felhívjuk a figyelmet az új eszközök alkalmazására. Nem foglalkozunk azokkal az új műszerekkel és aljárásokkal, amelyek kidolgozása még csak most van folyamatban (pl. Raman-lézer gázelemző spektrométerek) vagy amelyek elterjedése a várakozás ellenére sem aktuális (pl.radioaktív sugárzással való kölcsönhatás alapján működő gázelemzők). Nem törekedtünk teljességre azonos gázelemzőtípusok különféle gyártmányainak ismertetésében sem.
Az egyes műszereknél feltüntettük a gyártó szocialista ország, a gyártó vállalat nevét. Hogy ezeket az utalásokat használhatóvá tegyük, a Függelékben közöltük a gyártók címét is.
Az adott célra alkalmas gázelemző kiválasztása (l. V. fejezet) - éppen a nagy választék miatt nem egyszerű. Ezért a Függelék táblázatában a vizsgálandó gázfajta adatai között feltüntettük, hogy elemzésüket ma leginkább milyen típusú műszerekkel végzik.
A gázelemzők rendszerezéséhez - tekintettel a sokfajta készülékre - szükségszerűen új alapot kellett választanunk (l. I. B) fejezet.
A könyvben a nemzetközi mértékegységrendszert (SI, System International) alkalmaztuk. A ma még jobbára szokatlan egységeknek a kihalóban levőkkel való összefüggéseit a Függelékben ismertetjük. Az erő ma még a gyakorlatban alig használatos új mértékegységét, a newtont (N) súly megjelöléséhez nem használtuk fel; helyette - az átmeneti időre való tekintettel - mindenütt a gramm (kilogramm) mértékegységben kifejezett tömeg nagyságát jellemző szám értékét tüntettük fel. Ez közelítően megegyezik a régi pondban (kilopondban) kifejezett számértékkel. A vízoszlop- és higanyoszlop-miliméter helyett pascalt (Pa) a légköri nyomáshoz képest vett túlnyomás értelmezésében, az atmoszféra (légkör) mértékegység helyett a bart (bar) az abszolút nyomás értelmezésében használtuk.
A könyv terjedelme nem tette lehetővé, hogy bizonyos témákal - különösen pl. a kalibrálási módszerekkel - egyes megoldások igazolásával stb. részletesen foglalkozzunk. Ezekre a bővebben érdeklődi kívánó olvasónak az irodalomjegyzékbe foglalt munkák tanulmányozását javasoljuk.
Ennek a könyvnek az anyagával foglalkoznak még a nálunk könnyebben hozzáférhető magyar (1), angol (2), orosz (3), és német nyelvű (4) könyvek is.
1977. január
A szerző Vissza

Tartalom

Előszó	7
Bevezetés
A gázelemzésről általában	11
A gázelemző műszerek rendelkezései	14
Gázelemző műszerek
Gázelemzés a gázalkotók kémiai átalakítása során létrejövő jelenségek vizsgálatával	17
A gázminta vagy a reagens elfogyásának vizsgálata	17
A gázminta térfogatcsökkenésének vizsgálata	17
A gázminta nyomáscsökkenésének vizsgálata	24
A reagált gázminta vizsgálata titrálássasl	25
A reakció során keletkezett hőmennyiség vizsgálata	25
A reakció katalitikus gégés	26
Gázáramlás katalizátorral töltött kamrán át	26
A katalizátor villamos fűtésű huzal	27
A katalizátor pellisztor	30
Kvantitatív exoterm reakciók egyéb vizsgálati módjai	32
A reakció sroán keletkezett mechanikai energia érzékelése	33
A reakció során létrejövő elektromágneses sugárzás vizsgálata: kemilumineszcenciás elemzők	33
Gázelemzés a gáznak termikus és mechanikai energiával való kölcsönhatása alapján	39
A termikus energiával való kölcsönhatáson alapuló műszerek	39
A gázok hővezető tulajdonsága alapján működő gázelemzők	39
A frakcionált desztillálás elvén működő gázelemzők	46
Gázkromatográfia	47
A mechanikai energiával való kölcsönhatáson alapuló műszerek	52
A gázok sűrűségének különbözősége alapján működő műszerek	52
A hangrezgés jellemzőinek változásain alapuló műszerek	53
A hang terjedési sebességének mérése alapján működő műszerek	53
Akusztikus rezonátor elhangolódásán alapuló műszerek	54
Gázelemzés a gáznak, ill. reakciótermékének villamos és mágneses térrel, valamint elektromágneses sugarakkal való kölcsönhatása vizsgálatával	55
Kölcsönhatás villamos és mágneses térrel	55
Gázelemzés a gázalkotót abszorbeáló és adszorbeáló közeg villamos vezetőképességnek vizsgálatával	55
Az abszorbeáló közeg folyadék	55
Az adszorbeáló közeg félvezető	60
Gázelemzés az alkotók villamos vezetőképességének vizsgálatával	62
Gázelemzés az ionos vezetés vizsgálata alapján	62
Gázelemzés az elektronvezetés vizsgálata alapján	60
Az oxigén mágneses tulajdonsága alapján működő gázelemzők	66
Paraméteres oxigénelemzők	67
Termomágneses elemzők	72
Elektrokémiai gázelemző műszerek	81
Elektrokémiai gázelemzők a feszültségmérés elve alapján	81
Elektrokémiai gázelemzők az árammérés elve alapján	88
Tömegspektroszkópia	105
Kölcsönhatás elektromágneses sugárzással	109
A kibocsátott sugárzás vizsgálata	109
Hőenergiával gerjesztett sugárzás vizsgálata	109
Elektromágneses sugarakkal való gerjesztés alapján működő gázelemzők	111
Gázelemzők visszavert, ill. átbocsátott elektromágneses sugárzás vizsgálata alapján	112
Kolorimetriás gázelemző módszerek és műszerek	112
Gázelemzés az infravörös sugárzás gyengülése alapján	118
Gázelemzők a látható fény elnyelése alapján	131
Gázelemzők az ultraibolya sugárzás elnyelése alapján	135
Gázelemzés a gázok törésmutatójának vizsgálata alapján. Gázelemző refraktométerek és interferométerek	137
Az automatikus gázelemzés méréstechnikája
Gázmintavétel	143
Mintavétel	144
A mintavétel helyének kiválasztása	144
A mintavevő cső és a gáz nyomása	145
A gázminta megtisztítása	146
Megtisztítás a portól	146
A gáz nedvességtartalmának leválasztása	147
A mérést zavaró gázalkotók eltávolítása	148
A gázminta szállítása	148
"Integrált" gázmintavevő rendszerek	150
A gázelemzés hibái	155
A gázmintavétel helyének és idejének kiválasztásából eredő hibák	155
A gázminta jellemzőinek változásai a mintavétel során	155
A műszer működésében (a mérés eredményében) külső hatások miatt létrejövő hibák	156
A műszer belső zavaraiból keletkező hibák	157
A megbízható műszer belső adottságaiból létrejövő hibák	157
A gázelemző műszerek kalibrálása	159
Statikus módszerek	160
Dinamikus módszerek	161
Gázelemző készülékkel és mérőállomások kivitele, elrendezése
Állandó állomások	169
Mozgó állomások	170
A gázelemző műszerek kiválasztása
A műszer működésének elvének kiválasztása	175
A műszer kivitele	176
A műszer adatainak felhasználása	177
Folyamatszabályozó gázkromatográf vegyipari üzemben	178
Központosított levegőszennyezés-vizsgáló rendszer	178
A műszer gazdaságossága	179
Gyártmánykiválasztás	179
Függelék	183
Irodalomjegyzék	211