| Előszó | 13 |
| Bevezetés az Unixba | 15 |
| A Unix nyelv | 16 |
| Amit feltételezünk ebben a könyvben | 17 |
| Amit nem feltételezünk ebben a könyvben | 17 |
| Hogyan használjuk ezt a könyvet? | 18 |
| Mi is a Unix? | 19 |
| Mi is valójában egy operációs rendszer? | 19 |
| A "Unix" utalhat egy adott operációs rendszerre | 20 |
| A "Unix" utalhat az operációs rendszerek családjára | 20 |
| Ingyenes Unix rendszerek | 22 |
| A "Unix" egy kultúra neve | 22 |
| Mit is jelent valójában a Unixot használni? | 23 |
| A Unix kapcsolat | 24 |
| Hostok és terminálok | 24 |
| Mi történik, amikor leütünk egy billentyűt? | 25 |
| Hogyan vannak összekapcsolva a többfelhasználós rendszerek? | 26 |
| A konzol | 27 |
| Munkaállomások | 27 |
| Hálózati kapcsolatok | 28 |
| A kliens-szerver kapcsolat | 30 |
| Nagy számítógép hálózatok | 30 |
| Telefonvonalon keresztüli hálózatelérés | 31 |
| Karakteres és grafikus terminálok | 33 |
| Kezdjük el használni a Unixot | 34 |
| Felhasználó azonosító és jelszó | 34 |
| Bejelentkezés (Elkezdünk a Unixszal dolgozni) | 35 |
| Mi történik a belépés után? | 36 |
| Kezdjünk el dolgozni: a shell prompt | 37 |
| Kilépés (munkamenet befejezése): logout, exit, login | 38 |
| Kis- és nagybetűk használata | 40 |
| Példa Unixos munkamenetre | 41 |
| A jelszavunk megváltoztatása: passwd, yppasswd, kpasswd | 43 |
| Jelszó választás | 44 |
| Annak ellenőrzése, hogy valaki használta-e a Unix témaszámunkat: last | 47 |
| Felhasználó azonosítók és felhasználók | 48 |
| A superuser felhasználó azonosítója: root | 48 |
| Szórakozás biztonságos számítástechnikával | 49 |
| A billentyűzet használata Unix alatt | 51 |
| TTY-ok: Az első terminálok | 51 |
| A Unix honnan tudja, hogy épp milyen terminált használunk? | 53 |
| Hogyan állíthatjuk be a TERM változót? | 54 |
| Mi történik, ha a TERM változó rosszul van beállítva? | 54 |
| A billentyűzetünk használatának megértése: a CTRL billentyű | 55 |
| A Unix billentyűzet kódok | 56 |
| A gépelés közben használatos speciális billentyűk: erase, werase, kill | 57 |
| Mi történik, amikor leütjük a Backspace-t vagy a Delete-et? | 58 |
| Belépés Sun számítógépekre: a misztikus H esete | 61 |
| Programok leállítása: intr | 62 |
| Programok megállításának másik módja: quit | 63 |
| A képernyő megállítása: stop, start | 63 |
| Az állomány vége kód: eof | 64 |
| A shell és az eof jel | 64 |
| A terminálunk speciális billentyűinek leellenőrzése: stty | 66 |
| Teletype vezérlő (kontroll) jelek | 68 |
| Hogyan használja a Unix a teletype kontrolljeleket: H, I, G | 69 |
| Mit csinál a Unix a sor végén: newline, return | 70 |
| A J egy fontos felhasználása: stty sane | 72 |
| Mese a programozóról és a királykisasszonyról | 72 |
| Az online Unix kézikönyv | 74 |
| Mi az online kézikönyv (manual)?: man | 74 |
| Az online kézikönyv kiíratása a terminál képernyőjére | 75 |
| Milyen az online kézikönyv felépítése? | 77 |
| A fejezet számának megadása a man parancs használatakor | 79 |
| Milyen hivatkozások vannak a kézikönyvben a kézikönyv lapjaira? | 80 |
| A kézikönyv lapok formátuma | 81 |
| Gyors módszer, hogy hogyan találjuk ki, mit is csinál egy parancs: whatis | 83 |
| Parancs keresés: apropos | 84 |
| A parancsok szintaxisa | 86 |
| A Unix parancssor | 86 |
| Opciók és paraméterek | 87 |
| Whitespace (elválasztó karakterek) | 88 |
| Egy vagy több, nulla vagy több | 89 |
| A parancsok formális leírása: a szintaxis | 90 |
| A parancsok szintaxisának elsajátítása a Unix kézikönyv alapján | 91 |
| Hogyan lehet ilyen sok opciót megjegyezni? | 92 |
| Kommunikáció más emberekkel | 94 |
| A belépett felhasználó azonosítók (userid) kiíratása: users | 94 |
| Információ a belépett felhasználó azonosítókról: who | 95 |
| Információ azon felhasználókról, akik a lokális hálózatról léptek be: rwho | 96 |
| Hogyan tudhatjuk meg, hogy a felhasználók mit csinálnak: w | 97 |
| Nyilvános információk a felhasználó azonosítókról: a Password állomány | 101 |
| Mi is van a Password állományban? | 102 |
| Nyilvános információk kiíratása egy adott felhasználó azonosítóról: finger | 104 |
| A nyilvános információk megváltoztatása: chfn | 106 |
| A finger parancs és a .plan, illetve a .project állományok | 106 |
| A levél státus kiíratása a finger-rel | 108 |
| A világ fingerelése | 109 |
| Annak ellenőrzése, hogy egy számítógép be van-e kapcsolva és jól működik: ping | 110 |
| Közvetlen beszélgetés: talk | 112 |
| A talk program helyettesítői: ntalk, ytalk | 114 |
| Közvetlen beszélgetés: write | 115 |
| Üzenetfogadás letiltása: mesg | 117 |
| Legyünk udvariasak és hagyománytisztelők talkolás közben! | 118 |
| Az univerzális címzés jelentősége | 120 |
| Pine | 121 |
| A levelezésről egy-két szóban | 121 |
| Általános alapfogalmak | 122 |
| Aláírás (signature) | 123 |
| Levélcímek | 124 |
| Másolatok küldése | 124 |
| Levél továbbítása (forward) és átirányítása (bounce) | 125 |
| File-ok kapcsolása az üzenethez (attach) | 126 |
| Hogyan tároljuk a leveleket? | 127 |
| Honnan tudjuk meg, ha levelünk érkezett? | 127 |
| A pine levelezőprogram és a pico szövegszerkesztő | 128 |
| A pine és a pico rövid története és nevük eredete | 128 |
| Levélírás | 129 |
| A levél szerkesztésekor használt általános parancsok | 132 |
| A levél szerkesztésekor használt kurzormozgató parancsok | 132 |
| A levél szerkesztésekor használt parancsok | 133 |
| További parancsok a szerkesztéshez | 135 |
| A fejléc kitöltése | 136 |
| A levél küldésével kapcsolatos parancsok | 137 |
| A pine elindítása a levelek olvasásához | 137 |
| Az Index, az aktuális mappa tartalma | 138 |
| Mozgás az Index-ben, levelek keresése, kiválasztása olvasáshoz | 139 |
| Levelek olvasása | 140 |
| Levelek törlése | 141 |
| Válaszadás a levelekre | 141 |
| Levelek továbbítása (forward) és átirányítása (bounce) | 142 |
| Mappák és file-ok | 142 |
| A címjegyzék (address book) használata | 143 |
| A pine beállításai | 144 |
| Átirányítás és csővezetékek | 147 |
| A Unix filozófia | 147 |
| A standard input és a standard output | 149 |
| A standard output átirányítása | 150 |
| Állományok felülírással szembeni védelme átirányításkor | 151 |
| Csővezetékek (Pipelines) | 154 |
| A standard input átirányítása | 155 |
| A csővezeték szétágaztatása: tee | 157 |
| Szűrők | 159 |
| Szűrők | 159 |
| A lehető legegyszerűbb szűrő: cat | 160 |
| A szűrők képességeinek növelése | 162 |
| Hasznos szűrők listája | 164 |
| Állományok összemásolása: cat | 165 |
| Oszlopok törlése az adatokból: colrm | 167 |
| A kiválasztott oszlopok kivágása: cut | 168 |
| Adatok kódolása és dekódolása: crypt | 170 |
| Adott mintát tartalmazó sorok kivágása: grep | 172 |
| Adott mintával kezdődő sorok megkeresése: look | 177 |
| Adatoszlopok összemásolása: paste | 179 |
| Karakterek sorrendjének megfordítása: rev | 182 |
| Adatok rendezése és összemásolása: sort és az ASCII kód | 182 |
| Adatok helyesírásának ellenőrzése: spell | 186 |
| Kiválasztott karakterek cseréje vagy törlése: tr | 188 |
| Ismétlődő sorok keresése: uniq | 190 |
| Sorok, szavak és karakterek számolása: wc | 192 |
| Parancs helyettesítés: tset | 195 |
| Valós életből vett példa a parancs helyettesítése | 197 |
| Reguláris kifejezések | 198 |
| Állományok kiíratása, megjelenítése | 205 |
| Egy állomány elejének kiíratása: head | 205 |
| Egy állomány végének kiíratása: tail | 206 |
| A lapozó programok | 208 |
| Kell-e cat-ot használnunk állományok kiíratására? | 209 |
| Állományok kiíratása a more paranccsal | 210 |
| Állományok kiíratása a pg paranccsal | 213 |
| Állományok kiíratása a less paranccsal | 215 |
| Környezeti változók használata a lapozó programjainak testreszabására | 220 |
| A Unix állományrendszer | 222 |
| Mi is az állomány (File)? | 222 |
| A Unix három állománytípusa | 223 |
| Szövegállományok, bináris állományok, bitek és byte-ok | 225 |
| A szöveg- és bináris állományok közti technikai különbségek | 226 |
| Könyvtárak és alkönyvtárak | 227 |
| A fa-struktúrájú állományrendszer | 228 |
| Túra a gyökérkönyvtárban | 230 |
| A /dev könyvtárban levő speciális állományok használata: tty | 231 |
| Túra a /usr könyvtárban | 233 |
| Miért vannak futtatható programok mind a /bin és /usr/bin könyvtárban? | 234 |
| Home könyvtárak | 235 |
| A Unix könyvtárszerkezet változatai | 237 |
| Műveletek könyvtárakkal | 239 |
| Elérési utak és az aktuális könyvtárunk | 239 |
| Abszolút és relatív elérési utak | 240 |
| Három hasznos elérési út rövidítés: ... | 243 |
| Mozgás a könyvtár fastruktúrában: cd, pwd | 246 |
| Új könyvtár létrehozása: mkdir | 250 |
| Könyvtárak törlése: rmdir | 252 |
| Könyvtár mozgatása, illetve átnevezése: mv | 255 |
| Könyvtár tartalmának kiíratása: ls-rCFR1 | 256 |
| A lemezterület felhasználásunk nyomonkövetése: ls-s, du. quota | 260 |
| Wildcard-ok, állománynév behelyettesítés, globbing | 262 |
| Ponttal kezdődő állománynevek (rejtett állományok): ls-a | 265 |
| Hosszú formátumú könyvtár kiíratás: ls-dgl | 267 |
| Hasznos álnevek az ls használatához | 269 |
| Műveletek állományokkal | 271 |
| Állomány létrehozása: touch | 271 |
| Az állománynév megválasztása | 273 |
| Állományok másolása: cp | 275 |
| Állományok másolása egy másik könyvtárba: cp | 276 |
| Könyvtár másolása egy másik könyvtárba: cp-r | 277 |
| Állomány mozgatása: mv | 278 |
| Állomány vagy könyvtár átnevezése: mv | 279 |
| Állományok törlése: rm | 280 |
| Hogyan kerülhetjük el, hogy véletlenül letöröljünk egy állományt: rm-if | 282 |
| Teljes részfa törlése: rm-r | 284 |
| Vissza lehet-e állítani egy letörölt állományt? | 286 |
| Tárgymutató | 287 |