Harmadik út?

Polgárosodás a vidéki Magyarországon

Szerző

Fordító

Lektor

Fotózta

'Szelényi Iván: Harmadik út? ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	249 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 15 cm
ISBN:	963-05-6371-1
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a nyolcvanas évek közepén írt könyv az államszocializmus utolsó korszakában a vidéki Magyarországon újrainduló polgárosodás folyamataival foglalkozik a Központi Statisztikai Hivatal 1982. évi jövedelemstatisztikai és 1983. évi társadalmi mobilitás vizsgálata alapján, illetve néprajzi megfigyelésekre is támaszkodva.
A nyolcvanas évek elejére a magyar falvakban minden tizedik családból egy a vállalkozói pályára lépett, még ha a család egy vagy több tagja megőrizte is állami állását, a családi jövedelem nagyobbik része már piacra orientált, specializált mezőgazdasági kisüzemből származott.
A szerző (és munkatársai) a következő kérdésre kerestek választ: Mi magyarázza, hogy tízből egy család élt a megnyíló vállalkozói lehetőségekkel, kilenc viszont nem tette ezt?
A könyv a „megszakított polgárosodás" elméletét tekinti előfeltevésének, s néprajzi megfigyelésekkel és statisztikai adatelemzésekkel azt igyekszik bizonyítani, hogy a nyolcvanas évek elején polgárosodási pályára lépők... Tovább

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 7
Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról: 1985 8
A régi hipotézisek és a mai közép-európai társadalmi valóság 12
Előszó 21
Bevezető 27
Kutatásunk metateoretikus vonatkozásai 28
Az osztályok és az osztályképződés elmélete 29
A társadalmi formáció elmélete 36
A társadalmi változás elmélete 42
Kutatási terv és a könyv felépítése 48
1. A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban. A magyar eset 51
A szocialista országok a posztindusztriális korszakban 51
Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben 55
A mezőgazdasági árutermelés felé mutató tendenciák a családi vállalkozáson belül: a termelés koncentrálódása 61
2. A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei 65
A proletarizálódási elmélet 65
A paraszt-munkás elmélet 68
A „félbeszakadt polgárosodás" elmélete 72
3. A félbeszakadt polgárosodás elméletének újrafogalmazásai 80
Négy életcél az államszocializmus osztályszerkezet-váltásában: paraszt-munkások, proletárok, káderek és vállalkozók 80
A családi háttér polgárosodásra gyakorolt hatását az életút módosítja 83
4. A négy életcél elmélete és a háztáji gazdaságok etnográfiája 93
A vállalkozók és a paraszt-munkások megkülönböztetése 93
A vidéki káder-, illetve proletárháztartások jellemzői 107
A paraszt-munkások és a vállalkozók tipológiája 109
5. A négy életcél mérése 119
A falusi népesség megoszlása a négy életcél között 119
Mintavételi modell kidolgozása és a főbb elméleti hipotézisek tesztelése 124
6. A polgárosodás történeti kontinuitása: a családi háttér hatása 148
A vállalkozók, a paraszt-munkások és a proletárok társadalmi eredetének különbségei - hipotézis némi szociográfiával 148
A mintavételi modell továbbfejlesztése pontosított mobilitási változókkal 160
7. A családi örökségen túl: az életút jelentősége a polgárosodási folyamat magyarázatában 169
Az életutak tipológiája 169
A mintavételi modell újraalkotása a pontosított életútváltozókkal 187
8. Következtetések 201
Empirikus következtetések: a polgárosodási elmélet igazolása 201
Metateoretikus következtetések: a harmadik út ironikus felfogása 205
A függelék 229
Módszertani megjegyzések 229
B függelék 234
A modellekben használt változók jegyzéke, valamint a változók átlagai és standard szórásai 234
Irodalomjegyzék 239