| Bevezetés | 5 |
| Sarajevo | 9 |
| Az első világháború kirobbanásának okai | |
| A nemzetek hadicéljai | |
| Miért harcolt a magyarság? | |
| A ferencjózsefi kor | |
| Magyarország az első világháború előtt | |
| Károlyi Mihály, az államférfi | |
| Párisi és amerikai útjának célja | |
| A sarajevói gyilkosság | |
| Ferenc Ferdinánd tervei | |
| Berlin céljai | |
| Mit veszthet Magyarország? | |
| Ki felelős a háborúért? | |
| Történelemhamisítás két évtizeden át | |
| Berlin zsarol | |
| Bács teljesíthetetlen feltételei | |
| "A német kormány egyenes bíztatására" | |
| A berlini boszorkánykonyha | |
| Német hadüzenetek | |
| Európa lángokban | |
| Az első világháború | 19 |
| Párhuzam a két világháború között | |
| Németország háborús esélyei | |
| Le lehet-e győzni Nagy-Britanniát, Amerikát, vagy a Szovjet-Uniót? | |
| Német haditerv | |
| A nyugati front a marnei csata után | |
| A Monarchia háborús veszteségei keleten | |
| A marnei csata jelentősége | |
| A magyar nép a háborúban | |
| Hadiszállítások | |
| Román követelések | |
| A horvát kérdés | |
| A lengyel megoldás | |
| Tisza és a németek | |
| Károlyi első beszéde a háború céltalanságáról | |
| Az általános választójog követelése | |
| Mik a magyar békefeltételek? | |
| A béke és a függetlenség | |
| Ferenc József halála | |
| Helyzet 1916-17 fordulóján | |
| IV. Károly és a demokratikus fejlődés | |
| Tisza István lemondása | |
| Parlamenti helyzet | |
| Az új választójogi törvény | |
| IV. Károly békekísérlete | |
| Helyzet 1918 nyarán | |
| Károlyi tárgyalásai a szlovákokkal, románokkal és délszlávokkal | |
| Széthull a Monarchia | |
| A Duna-völgye népei | |
| IV. Károly elismeri a népek önrendelkezési jogát | |
| Károlyi bejelenti, Tisza elismeri a háború elvesztését | |
| A nemzetiségek követelései | |
| Megalakul a Nemzeti Tanács | |
| A veretlen forradalom | 37 |
| Károlyi Mihály miniszterelnök | |
| Működésének mérlege | |
| Próféciája a háború során | |
| A Tisza-gyilkosság | |
| Vádak a Károlyi-kormány ellen | |
| A belgrádi fegyverszünet feltételei | |
| Jászi aradi kudarca | |
| Magyarország köztársaság | |
| Cseh, román és szerb csapatok Magyarországon | |
| A Károlyi-kormány és a wilsoni pontok | |
| A fiatal magyar demokrácia gyengesége | |
| Mackensen átvonulása | |
| A szociáldemokraták és a polgári baloldal ellentétei | |
| Károlyi köztársasági elnök | |
| Földbirtokreform tárgyalások | |
| A demarkációs vonal beljebbhelyezése | |
| Európai horizont 1919 tavaszán | |
| Károlyi lemondása és proklamációja | |
| Kísérlet | 45 |
| Magyar csalódások | |
| Elsikkadnak a wilsoni pontok | |
| A proletariátus diktatúrája bukásának okai | |
| Külpolitikai horizont | |
| Smuts tábornok Budapesten | |
| Az első román támadás | |
| A Vörös Hadsereg újjászervezése | |
| A felvidéki hadjárat | |
| Élelmiszerhelyzet a fővárosban | |
| A második román támadás | |
| Peidl Gyula kormányalakítása | |
| Román csapatok Budapesten | |
| A kísérlet bukása | |
| Zavaros évek | 55 |
| Ellenforradalmi szervezkedések Bécsben, Aradon és Szegeden | |
| Károlyi Gyula kormánya Szegeden | |
| Sikertelen tárgyalások az antant képviselőivel | |
| Horthy és Gömbös | |
| A szegedi gondolat megszületése és következményei | |
| A Peidl-kormány eltávolítása | |
| Ellenforradalmi terror | |
| A Somogyi-Bacsó-gyilkosság | |
| Antiszemitizmus | |
| Koalíciós kormány | |
| A románok kivonulása | |
| Horthy Miklós Budapesten | |
| Az első titkos választás Magyarországon | |
| A Szociáldemokrata Párt kivonul a koalícióból | |
| Horthy kormányzóvá választása | |
| Román, francia és angol tervek | |
| A numerus clausus | |
| IV. Károly első hazatérése | |
| Bethlen és kora | 66 |
| Bethlen a mérlegen | |
| Külpolitikája | |
| Károly második hazatérése | |
| A budaőrsi csata | |
| Királyság király nélkül | |
| Demokrácia népakarat nélkül | |
| A földreform | |
| "Fajvédő" egyesületek | |
| Infláció | |
| A pengő bevezetése | |
| Csillogás és nyomor | |
| Világgazdasági válság | |
| Bethlen bukásának okai | |
| Károlyi Gyula, a takarékos | |
| Gömböstől a háborúig | 76 |
| Ki volt Gömbös Gyula? | |
| 95 pont és "új ezredév" | |
| Barátai és ellenfelei | |
| Az első horogkeresztes megmozdulások | |
| Gömbös külpolitikája és utazásai | |
| Az 1935-ös választások botránya | |
| Gömbös garnitúrája | |
| Halála és kormányzásának mérlege | |
| Darányi Kálmán, a gyengekezű | |
| Náci és nyilas propaganda | |
| Az első zsidótörvény | |
| Ki a "zsidóbérenc" | |
| Szálasi feltűnése | |
| A nyilaskeresztes mozgalom terjedése | |
| A titkos választás törvénybeiktatása | |
| Imrédy útja a diktatúra felé | |
| Németellenessége | |
| Az alkotmányos ellenzék megbuktatja Imrédyt | |
| Imrédy második kormánya | |
| Viták a származás körül | |
| Imrédy pálfordulása | |
| Bukása | |
| A müncheni megegyezés hatása a magyar közvéleményre | |
| Az első bécsi döntés | |
| Teleki, a politikus | |
| A magyar önállóság | |
| Baloldali összefogás | |
| A választások | |
| Lengyel-magyar határ | |
| Teleki Lengyelország mellett | |
| Lengyel menekültek Magyarországon | |
| Nyilas árulás | |
| Francia foglyok Magyarországon | |
| Szovjet-magyar kapcsolatok | |
| A második bécsi döntés következményei | |
| A jugoszláv-magyar szerződés | |
| A külpolitikai helyzet | |
| Teleki tragédiája és végrendelete | |
| Bárdossy előlép | |
| A végzetes hinta | 96 |
| A magyarság küldetése a Dunamedencében | |
| Magyar bűnök és enyhítő körülmények | |
| A jugoszláviai kaland | |
| Hadüzenet a Szovjet-Uniónak | |
| Kik kívánták és kik ellenezték a háborút? | |
| Ellenállási mozgalom a föld felett | |
| A Történelmi Emlékbizottság | |
| Tüntetések a békéért | |
| Eckhardt amerikai kiáltványa | |
| Az újvidéki vérengzés | |
| A Horthy-család dinasztia-alapítási kísérlete | |
| Bárdossy bukása | |
| A Kállay-kettős | |
| Angolszász-magyar légügyi egyezmény | |
| A munkaszolgálatosok sorsa | |
| A nagy kommunista per | |
| A Don-parti katasztrófa | |
| Bajcsy-Zsilinszky könyve a Duna-völgyéről | |
| A délvidéki per | |
| Kállay balfelé tolódása | |
| Béketapogatódzások | |
| Megújuló orosz offenzívák | |
| 1943-44 fordulója | |
| A háborús helyzet | |
| A kormányzó ingadozása | |
| Ötödik hadoszlop Magyarországon | |
| A magyar miniszterelnökök | |
| Március 19 | 114 |
| Március Idusa 1944-ben | |
| Magyar tervek | |
| A Vörös Hadsereg a Kárpátoknál | |
| Német csapatösszevonások a magyar határon | |
| Német jegyzék | |
| Horthy kirendelése | |
| Kállay tévedése | |
| Horthy Hitlernél | |
| Német követelések | |
| Kész helyzet | |
| Német csapatok Magyarországon | |
| A tábornokok értekezlete Budapesten | |
| Munkában a Gestapo | |
| Bajcsy-Zsilinszky elhurcolása | |
| Tömeges letartóztatások | |
| Horthy hazaérkezése | |
| Horthy és Kállay beszámolója | |
| Lemond a kormány | |
| Drámai koronatanács | |
| Új világ a régi helyén | |
| Német világ Magyarországon | 124 |
| Vesenmayer, a "tanácsadó" | |
| Sztójay, a miniszterelnök | |
| Kormánya | |
| Megszűnnek a baloldali lapok | |
| Uszítás a sajtóban | |
| Ellenállási mozgalom a föld alatt | |
| A honvédség | |
| Menekülés a Gestapo és a bombák elől | |
| Hamis feljelentések | |
| Az első bombatámadás április 3-án | |
| A német propaganda hazugságai | |
| Pusztul a magyar érték | |
| Egy hiba és egy bűn | |
| Rémuralom a kiszolgáltatott országban | |
| Zsidóellenes intézkedések | |
| Antiszemitizmus és nyereségvágy | |
| Gettók vidéken | |
| A bevagonírozások | |
| Auschwitz mérlege | |
| A béke felé | 137 |
| A nemzeti ellenállás három fajtája | |
| A helyzet március 19 után | |
| A kommunista párt szerepe | |
| A Magyar Front megalakulása | |
| Első kiáltványa | |
| A kormány bizonytalan helyzete | |
| Budapest 1944 nyarán | |
| Imrédy és Szálasi párharca a hatalomért | |
| Megkezdődik az ország kirablása | |
| Az invázió | |
| Zsidó könyvek a zúzómozgalomban | |
| Balul végződött puccskísérletek | |
| Imrédyék bukása | |
| Éles jelenet a kormányzó és Sztójay között | |
| Lakatos Géza, az új miniszterelnök | |
| A jobboldali pártok feloszlatása | |
| Mit akart Horthy? | |
| A végzetes késlekedés | |
| A Vörös Hadsereg magyar földön | |
| Gyári szabotázsok | |
| Félhivatalos küldöttség Moszkvába | |
| Enyhülés a zsidókérdésben | |
| Orosz csapatok Aradon | |
| A német hadvezetés utolsó őrültsége | |
| Szálasi, a németek reménye | |
| Nyílt ellenségeskedés a magyar kormány és a németek között | |
| Az erőviszonyok | |
| Áruló tábornokok | |
| Tildy és Szakasits a kormányzónál | |
| A fegyverszünet előkészítése | |
| A pokol tornácán | 156 |
| Horthy intézkedései október 14-én | |
| A fiatal Horthy elrablása | |
| A kormányzó a koronatanácson bejelenti a fegyverszünetet | |
| A kormányzói proklamáció drámai vádirata a németek ellen | |
| A viszhang | |
| A tábornokok árulása | |
| Nyilas és német csapatok a fővárosban | |
| Szálasi a rádióban | |
| A Vár ellenáll | |
| Horthy meghátrálása | |
| Elszabadul a terror | |
| Rendeletek és visszavonások | |
| A budapesti zsidóság kálváriája | |
| Hullák az utcákon | |
| A magyar nép aktív és passzív ellenállása | |
| Az ellenállás megszervezése | |
| Vitás kérdések | |
| A katonai szervezkedés | |
| Terv a hatalom átvételére és a Vörös Hadsereggel való kapcsolat létesítésére | |
| A Felszabadítási Bizottság történelmi ülése | |
| Levelek Molotovhoz és Malinovszkijhoz | |
| A nemzeti felkelés fekete napja | |
| Honvédtisztek a bitófa alatt | |
| Bajcsy-Zsilinszky kivégzése | |
| Az ellenállás részeredményei | |
| Budapest ostroma | |
| Bomba, gránát és terror | |
| A főváros véres napjai és éjszakái | |
| A kör bezárul | 178 |
| A Vörös Hadsereg gyűrű Magyarországon | |
| "Rugalmas" német védekezés | |
| A budapesti csata előzményei | |
| Az utolsó védővonal | |
| A németek végső kísérlete a háború megnyerésére | |
| A parlamenterek meggyilkolása | |
| Pest ostroma és felszabadulása | |
| A budapesti csata vége és következményei | |
| Április 8. | |
| Magyarországon nincs többé német katona | |
| Összefoglalás a romok felett | |
| Az ideiglenes nemzetgyűlés első törvényei | |
| A magyar nép a szabadságszerető népek oldalán | |
| Lezárul a három fekete évtized | |