Három nemzedék és ami utána következik

Szerző

'Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1940
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	514 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Hatodik kiadás. Nyomtatta K. M. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Három Nemzedéknek 1920-ban megjelent első és az 1922-i második kiadása után ez a kiadás is teljes egészében, változatlanul adja a Három Nemzedék eredeti szövegét. Ahol a lapszéli jegyzetekben... Tovább

Tartalom

Előszó a jelen kiadáshoz	3
Az első kiadás előszava	5
Széchenyi István konzervatív reformrendszere	9
Széchenyi alakja a liberális hagyományban	11
A liberális korszak felfogása Széchenyiről: Zichy Antal és Beöthy Ákos nézetei
A harmadik nemzedék kevésbbé őszinte állásfoglalása
A Széchenyi-kultusz meddőségének oka
A Nagy Parlag és a nemzeti bűnök	18
Széchenyi politikai rendszere lelki konstitúciójából fakad
Ő a leghívebb magyar
Magyar talajon áll, a Magyar Parlagon
A magyar bűnök: hiúság, önáltatás; szalmatűzi lelkesedés; közrestség; irígység és pártviszály
Ezek kiirtandók
A nemzeti Erény politikája	26
A Parlag kiművelése, nemzeti bűnök kirtása a cél, erény és honszeretet, elsősorban önismeret által
A lelki függetlenek és kevés számuk
A magyarok zsarnokai
Szó és tett
Praktikus eredmények
A közjogi kérdés Széchenyi rendszerében	33
Alkotmányreform szüksége
Jobbágy felszabadítandó, hogy emberi méltóságra emelkedhessen
Politikai lépései e cél érdekében
A közjogi kérdést nem érinti, nehogy a nemzeti szenvedélyek lángralobbanjanak
A de facto és az ex principio magyar
A kuruc és labanc közti mélység betöltendő
A nemzetiségi kérdés Széchenyi rendszerében	44
Nemzetiség és nyelv erkölcsi felfogása
A magyarosítás kérdése
Akadémiai beszéde a nyelvterjesztés külsőleges eszközei: közigazgatás és iskola ellen
Magyarul csevegés
A lehető veszedelem
Kereszténység és romantizmus	50
Elvei: lépcsőzetes haladás nemzeti talajon; liberális intézményektől idegenkedik
Szabadságkultusz ellensége
Konzervatív pártoktól: magyar-, porosz-, franciától különbözik; ő konzervatív reformer: vallásos kedélye, kereszténysége romantikussá teszi
Ő az egyetlen keresztény-magyar államférfiú
Az első liberális nemzedék	59
Romantikus előzmények	61
A változás szükségét a romantikusok ismerik fel: Berzsenyi és Kölcsey történetfilozófiája, ennek magyar és keresztény elemei
Kölcsey Himnusza és Vörösmarty művei
Széchenyi és e romantikusok
Az új irodalom elfordul úgy Széchenyitől, mint a romantikus történetfelfogástól, erkölcsi postulatumtól
A magyar tiers état: a középnemesség	68
A forradalom és liberalizmus hordozója a tiers état
Nálunk polgárság nincs
Városi lakosság őstermelő, részben idegen
Kereskedő, iparos, hivatalnok kevés és gyönge
Nemesség nagy száma, magyarsága és szegénysége
A gazdag nemesség: a középbirtokosok, mint az új kor emberei
A nyugati liberalizmus alapelvei	79
Eredet: francia forradalom, felvilágosodás, racionalizmus és rousseaui elméletek
Észtisztelet, a természeti jóság elve, optimizmus Ész és Szabadság hatalmát illetőleg
A francia liberalizmus szabadságelmélete Szabadság és nemzetiség; liberalizmus és nacionalizmus összefüggése
Papirosalkotmányok; a tekintély tagadása, ellentét a kereszténységgel; gazdasági formalizmus; szükségszerű átalakulás radikalizmussá; az angol liberalizmus
Liberális közhangulat	92
A köznemesség franciás műveltsége; a 30-as évek országgyűlési ifjúsága; forradalomtisztelet; Lamennais, Canning; Welcker és Rotteck; az augsburgi Zeitung hatása
A mult megvetése; Szalay László, Bajza József
Ellentét a korábbi romantikusokkal
Bajza tekintélyrombolása
A "haladás"
Liberalizmus másodkézből a vármegyékben
Jelszavak, tömegmozgalom
Szabadelvű divat
Széchenyi iránya népszerűtlen lesz
Nemzetiség és liberalizmus	108
A liberalizmus a magyar nemzetiség mellett dönt
Nemzetiség és liberalizmus konfliktusában a magyar nemzetiség győz
A horvát-kérdés
Kossuth Lajos a históriai jog mellett
Közigazgatás és közoktatás nyelve
Nyilt ellentét Széchenyi nézeteivel
Wesselényi felfogása
A liberális optimizmus, hit az Ész és Szabadság erejében
Deák Ferenc különvéleménye nem hat
Bajza és a közfelfogás illúziói
Pozitív eredmények
Oppozíció és közjogi radikalizmus	124
A liberalizmus de jure álláspontja
Elvi ellenzékiség és ennek következményei
Bécs és Metternich felfogása
A konzervatív magyarok, a megegyezését elvi liberalizmus akadályozza
Forradalmi ideológia, Kossuth dogmái
Széchenyi bukása
Liberalizmus és vármegye
Liberalizmus és vámkérdés
Radikalizmus: érzelem, népszerűség
Deák Ferenc a negyvenes évek liberalizmusában	141
Dunántúli és tiszai magyarok
Deák nem hisz illúziókban
Kötelességtudása és passzivizmusa
Védegyletet illető állásfoglalása
Nézetei a nemzeti bűnökről
Deák és a magyar jövő
A 48-as törvényhozás	147
Az április alkotmány liberális és nemzeti vívmányai
Ausztria és a nem-magyar nemzetiségek
A magyar kulturális túlsúly megalapozása
Ami nem rendeztetett: a radikális földbirtokreform; a pragmatica sanctióból folyó közjogi viszony: kül-, hadügy-, államadósság
A 48-as kormány mindebben elismer bizonyos kötelezettségeket
Batthyány Lajos elébe áll a radikalizmusnak
A debreceniek forradalmi republikanizmusa
Liberalizmus és zsidó-kérdés	156
A zsidó bevándorlás
Galíciának Ausztriához csatolása és ennek hatása
Belső térfoglalás a magyar nagybirtokosok segélyével
A terjeszkedés gazdasági alapjai: vásárok és uradalmi székhelyek
Példa: Tolna, Fejér, Veszprém megye zsidó telepei
A konzervatív álláspont: Kölcsey Széchenyi, Dessewffy Aurél, Fényes Elek, Vörösmarty; a bevándorlási törvény követelése, Kossuth elutasítja
A második nemzedék	165
Társadalmi változások	167
Az öregek és az új generáció
Az új birtokos parasztosztály; munkája, életmódja
Anyagi műveltség és politikai érettség hiánya
A városi polgárság az abszolút korszakban; magyarosodása
Alárendeli magát a nemesség vezetésének
A 48-as birtokreform következései, az abszolutizmus intézkedései: a köznemesség elszegényedése
Úri életmód, szellemi hanyatlás
De övé a vezetés továbbra is
Negyvenkilenc tanulságai	179
Elfordulás a radikalizmustól
Kemény Zsigmond a forradalmi ideákról, a nemzetiség terjesztéséről és közjogi megegyezésről
Visszatérés Széchenyihez
Mocsáry Lajos, Eötvös József tapasztalatai
Vajda János, mint Széchenyi-utód
A közjogi kiegyezés	189
Közjogi viszonyunk Ausztriához 1526 óta
Államterületünk állandóan csonka, állami függetlenségünk hiányos; bécsi központi szervek befolyása
Változtatás keleti vagy nyugati orientációval
Kossuthnak az előbbi nem sikerült
Deák ez utóbbit csinálja
67:XII. törvénycikk alapeszméi és rendelkezései 67 előnyei 48-cal szemben
Andrássy Gyula és Horváth Mihály nézetei
A kiegyezés, mint alaptörvény, változatlan
A nemzetiségi kiegyezés	203
Kossuth nézetváltozása, annak pszichológiai és politikai okai
Kiutahiai alkotmánytervezete; szerb és oláh tárgyalásai
A dunai konföderáció terve: liberális és megvalósíthatatlan
A nemzetiségi kiegyezés Deák és Eötvös szerint, az 1868:44. törvénycikk
Deák a szerb Nemezti Színház ügyében
Bartal György
A nemzetiségi képviselők magatartása
A kiegyezés meghiusul
A közjogi ellenzék kialakulása	214
Kossuth Kasszandra-levele
67 ellenébe 48-at állítja
Korábbi nézetei 48 és 49 eltéréséről
Vitája Klapkával
A tömegek felfogása 48-ról
A 48-as párt
Tisza Kálmán balközéppártja és programmja
A közjogi szakadás teljes lesz
A megyei nemesség
Kossuth hatása
A hetvenhetes kormánypárt	224
Deák népszerűségének okai
A Deák-párt szervezetlensége, programmhiánya, liberalizmusa
Ellenzéki iniciatíva
Koronázási ajándék ügye
A váci levél következései
Harc a közösség ellen
A Deák-párt tehetetlen védekezése; összetétele
A korrupciós-rendszer kifejlődése; Lónyay-féle választások
Az ellenzék szerepe, a balközép bűnei
Schwarcz Gyula figyelmeztetése
A fúzió
A Tisza-rendszer kifejlődése
Konzervatív töredékek: Sennyey-párt
A személyes uralom látható következményei, zavartalan parlamenti kormányzás, külpolitika
A kapitalizmus kezdetei és a zsidóság szerepe	204
Helyzetünk a kifejlődött nyugati kapitalizmussal szemben
Kapitalizmus és liberalizmus összefüggése, a nyugati fejlődés irányai
Ausztria hátráltató befolyása
Az új korszakban Ausztria adja a pénzt; gyarmati helyzetünk történeti okai
A magyarság vétkes tartózkodása
A zsidóság befolyása
A kapitalizmus hatása a zsidóság geográfiai eloszlására
A városokbeli zsidó elem
Állandó szaporodás bevándorlási törvény híján
A liberális emancipáció
Deák nézete
A második nemzedék szellemi műveltsége	254
A népoktatás liberális kiépítése; Eötvös 68:38. törvénycikke
Hatása
A magyar kultúra válsága
Kemény Zsigmond nézetei
A nemesség európai műveltségű tagjai
Az olvasóközönség
Keleti Károly számvetése
Klasszikusaink a második nemzedéktől idegenek
Utódaik: Gyulai Pál és társai szűkkörű hatása
Nyárspolgári liberalizmus, materializmus, elterjedésének okai
A katholicizmus népszerűtlen
Jelszavak uralma, hírlapműveltség
Irodalmi hagyományok kimerülése
Budapest központtá lesz, német és zsidó eredetű írók, összefüggésük a hírlapokkal
A végkifejlés felé	267
Forma és tartalom a harmadik nemzedékben	269
A második nemzedéktől változatlanul átvett formák; államiság, közjogi viszonyok; nemzetállam, liberalizmus, kapitalizmus
Tartalomban az előbbi korához képest egy fokkal hanyatlás: közjogi harc; a nemzetállam elleneinek megerősödése; államiság kultusza, központosítás, Budapest hatalma
A közjogi viszály	276
Fellángolásának okai
Ausztria magatartása a német liberálisok tönkremenése óta
Taaffe rendszere; az új antidualisztikus erők és vezetőik, a cseh feudálisok
A bécsi magyarellenes propaganda
A nemzet hangulata
Parlamenti korrupció
A nmezeti párt, a dualizmus fejlesztése
A 48-as gondolat átalakulása
A közélet teljes megromlása; parlamenti tekintélyek
Az 1903-4-es véderővita, mint illusztráció
Ami utána jött
Állami és nemzeti illúziók	295
A nemzeti önáltatás közjogi gyökerei
Politizáló nemzet
A közjogi államfogalom; a nemzeti szükségletek háttérbe szorulása
Grünwald Béla felfogása
Kossuth Lajos az iskolai magyarosítás ellen
Illúzióink közigazgatás és közoktatás hatalma felől; mulasztások
Tényleges eredmények, s belőlük származó elbizakodottság
Nagy- és kisnépek imperializmusa
A mienk gyönge, gyermekes és hibás
Külpolitikai tehetetlenség
Társadalmi osztályok és mulasztások	312
Főúri osztály: nagybirtok és politikai működés
Középbirtokos osztály: szegényedése
Hivatalnoknemesség, életmódja, nemzeti tulajdonai; liberalizmusa
Ellensége agrárvédelmi politikának
A gentry- eredete, különbözik az angoltól, illúziói, osztályöntudata
Az értelmiségi osztályok számbeli gyarapodása és értelmi alacsony színvonala
Az olvasóközönség
Az ipari munkásosztály számbeli gyarapodása; a kapitalizmus hatása; nagyüzemek fejlődése
A munkásságnak fle nem magyar eredetű
A parasztság anyagi műveltsége
Ésszerű földmívelés hiányai
Kivándorlás; parasztnevelés bajai
A zsidóság szerepe és Budapest kultúrája	332
A zsidó diaspora hatása Német- és Magyarországra és Ausztriára
A magyar bevándorlás, a magyar illúzióktól nyujtott könnyítések
A bevándorlás veszélyei a magyar zsidóságra
Térfoglalás értelmiségi pályákon
Budapest vegyes kultúrája
Budapesti kapitalizmus és szellemi kultúra: hírlapirodalom, üzleti szellem
Közjogi harc és nemzeti illúziók táplálása
A hírlap a magyar kultúra kizárólagos tényezője lesz
Belrin, Bécs és Budapest műveltsége: középeurópai zsidónagyvárosi műveltség, ennek eltérései
A budapesti irodalom pótolja a nemzetit; meghódítja az országot
Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések	349
Idegen Budapest és Magyar Parlag összefüggése: közbeeső típusok
A tradíciók hordozói gyengék ezzel szemben: Akadémia, tudományágak, történetírás nem töltik be feladatukat
Jobboldali törekvések: Istóczy-féle antiszemita párt; gróf Zichy Nándor és a néppárt: ennek konzervatív talajból nőtt programmja, eltévedése közjogi harc terére; elszigetelt egyesek: Arany László, Vargha Gyula, gróf Zselénszki Róbert
Baloldai törekvések: szocializmus; idegenből átültetett marxizmus; a magyar vezető osztályok közönye és hibái; a szocialista vezetők szerepe
A polgári radikalizmus: doktrinér liberalizmusa és nemztietlen felfogása; az újabb zsidó intelligencia
Két magyar sors a hanyatló korban	360
A hanyatlás hatása az egyénekre
Tisza István és Ady Endre
Ady forradalmisága
Nemesi öntudata; szülőföldszeretete
Ellentéte a közfelfogással; az illúziókban nem hisz
Összefüggése az illúziók korábbi támadóival
A magyar sors az ő felfogásában: nemzeti hibák
Gyürkőzz János
Faji öntudata, politikai tévelygése, erkölcshiánya
Tisza István erkölcsisége
Politikai elvei: közjogi álláspont
Harca az illúziók ellen és méltatlan sorsa
Miért nem lesz reformátor?
Örökölt illúzió: politikai központosítás, parlamentarizmus túlbecsülése; liberalizmusa akadályozza a Széchenyies lelki reformban
Trianon óta	383
Előszó helyett
Állam és nemzet	388
A megcsonkított Magyarország, terület és népesség; a magyarság állásfoglalása a feldarabolás tényével szemben; optimista felfogása, ennek következése a leszakadt magyarság és a nem-magyar kisebbségek dolgában; a nemzetiség külsőleges felfogása, a névmagyarosítás
Az államforma, legitimizmus és királyválasztás zavart ideái a tömegekben; Széchenyi szellemének hiánya
A neobarokk-társadalom	400
Kísérletek a társadalom szervezésére
Megmerevedés és formalizmus, külsőleges antiliberalizmus
A neobarokk, az úri gondolkodás, szelekció és a tekintély elve, külsőségek uralma, konzerválás reform nélkül
Feszültségek	422
A Nemezti Egységet akadályozó antinomiák
1. A föld kérdése: törekvések a földreformra, a Vitézi Szék kötött birtokai; a földreform hatása kis- és nagybirtokra; törpebirtokosok és mezőgazdasági munkások helyzete; változások szüksége, a mezőgazdasági munkásbiztosítás kérdése, földreform nehézségei és szüksége, a fiatalok felfogása, az Állam feladata, az Egyház utasításai
2. A felekezeti kérdés: a történetileg kifejlődött két felfogás nem tagadható le, összeütközések kerülésének szüksége
A katholicizmus erősödése, vallásos öntudatosulás
Prohászka szerepe, a pozitív vallásosság terjedése a protestánsoknál, a felekezeti béke kérdése, függése a terjedő vallásosságtól
3. Zsidóság és kapitalizmus: a budapesti kultúra, ellenforradalmi kísérletek annak megváltoztatására, további gyarapodása zsurnalizmus stb. terén, - a zsidóság szerepe a kapitalizmusban a főiskolai numerus clausus bevezetése óta; az antiszemitizmus kapcsolata a gazdasági jelenségekkel; a bevándorlás kérdése, a cionizmus
4. A nemzedékprobléma: a szakadás a neobarokk és az ifjúság között, az ifjúság korosztályai, a harmincévesek, kapcsolatuk a harmadik nemzedékkel és a neobarokkal, a népi gondolat, szociális gondolkodás
Ady és Szabó Dezső mint az ifjúsági gondolkodás kialakítói; a húszévesek: műveltség és spiritualizmus kédése, gyökeres eltérésük a neobarokktól, a debreceni káté
5. A leszakadt magyarság: a trianoni magyarság érzelmi reakciója az elnyomásra, cselekvéshiánya; a leszakadt magyarságnak a neobarokktól eltérő fejlődése, ifjúsági kisebbségi mozgalmak, a transzilvanizmus, mint az erdélyi magyarság önfenntartási eszköze, erdélyi irodalom, kisebbségi magyar politikusok
Magyarabb magyarság felé	472
A felemelkedés útja a trianoni mélyponttól, Bethlen István kormányzatának anyagi eredményei, a világkrízis hatása gazdasági téren, az új nacionalizmusok veszedelmei a amgyarságra, a diktatúrák demokratikus jellege, a nemzeti kollektivitások korlátlan önzése, kis népek súlyos helyzete; nemzeti öntudatosulás
1. A kismagyar út: külsőleges megoldások; a magyarság számát leszállító megoldások: a fajbiológiai felfogás, német hatás, ellenmondások; a turanizmus, fejlődése, hatástalansága rokonainkra, ázsiai fantáziák, turáni történetfilozófia, a keresztény vallás és magyar történet felfogása turáni szempontból, a 48-as történetszemlélet maradványai
2. A nagy magyar út: a nmezetiség szélesbítése és mélyítése, reformkonzervativizmus, a válszatójog mint nevelőeszköz, a szegény nép és középosztály nemzeti öntudatosításának anyagi feltételei; a nemzeti szellem, kétféle epigonizmus; nép- és hagyománytörténet szintézise: a zenében, Bartók és Kodály; az irodalomban: Horváth János, magyar kollektivitás, önelvű magyar szellemi fejlődés, tudományok és művészetek terén modern kísérletek, a neobarokk közeg ellenállása, remény az ifjúságban
Tartalomjegyzék	507