Három párbeszéd Hylas és Philonous közt/Értekezés a látásnak egy uj elméletéről/A cinikusok

Előszó

Berkeley:

"Bár úgy látszik, hogy az emberek általános véleménye, nemkülönben a természet és gondviselés szándéka oda irányul, hogy az elméletek célja a gyakorlat, vagyis életünk és tetteink javítása és szabályozása legyen, mégis azok, akik egészen az elméleti tudásnak szentelték magukat, látszólag másként vélekednek. És valóban, ha tekintetbe vesszük mindazt a fáradságot, amit az emberek a legvilágosabb dolgok összebonyolítására fordítottak, az érzékekben való bizalmatlanságot, a kétségeket és aggodalmakat, abstrakciókat és finomításokat, amelyek a tudományoknak már küszöbénél fordulnak elő, nem fog különösnek tetszeni, hogy kiváncsi és kevéssé elfoglalt emberek az élet gyakorlati rétegeibe, vagy tudomást szereznének az ismeretek szükségesebb és fontosabb elemeiről.
A filozofusok közönséges elve szerint a dolgok létéről nem győz meg az észrevevés. Arra tanítanak bennünket, hogy a dolgok valódi természetét különböztessük meg attól, ami érzékeink alá esik. Innét erednek a szkepszis és az ellenmondások. Nem elég, hogy látunk, érzünk, tapintunk, szagolunk valamit; igazi természete, abszolut, külső mivolta még titok előttünk. Mert ámbár az saját agyunk csalódása, azt tehetségeink számára hozzáférhetetlenné tettük. Az érzékek csalfák, az értelem tökéletlen. Azzal töltjük életünket, hogy olyan dolgokban kételkedünk, miket más ember világosan ismer, s olyan dolgokban hiszünk, miket azok kinevetnek és lenéznek." Vissza