Előszó
A XV. század vége és a XVI. század eleje a világtörténelem egyik legnagyobb jelentőségű fordulópontja. A fordulópont mélyreható, gyökeres változást hozott az akkor ismert világ minden térségének gazdasági életében, a nemzetközi gazdasági munkamegosztásban és kereskedelemben. Ez a korszak a modern világgazdaság születésének fordulópontja.
A formálódó világgazdaságnak és világkereskedelemnek 3 pólusa, 3 nagy térsége van: Nyugat-Európa, Közép-Kelet-Európa és a nemrég felfedezett és meghódított új földrészek, a kialakuló gyarmati világ.
A gazdasági élet világméretű és forradalmi jellegű átalakulása természetesen nem azonos változásokat hozott a világ előbb említett három térségében.
Nyugat-Európa gazdasági élete mutatja a legdinamikusabb képletet. E térség - bár nem egészen egységes minőséget foglal magába - alapvető jellemzője, hogy a feudalizmus termelési rendjét rohamos léptekkel kezdi felváltani mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a tőkés jellegű árutermelés. A növekvő mennyiségben előállított - elsősorban ipari - tömegfogyasztási és egyéb árukkal a másik két térséget lassan és törvényszerűen felvevő piacává teszi és gazdaságilag alárendelt helyzetbe sodorja.
A termelés, a gazdaság modernizálódása, a feudalizmus politikai rendszerét is gyorsan átalakítja, majd a korszak végén fel is számolja. Nyugat-Európában e korszakban alakulnak ki a többé-kevésbé nemzeti jellegű abszolút monarchiák, melyek egyúttal gyarmattartó világpolitikai hatalommá is válnak. Az ipar fejlődése és a tőkés polgári réteg megerősödése, a mezőgazdasági termelés másodlagos szerepkörbe szorulása és a feudális uralkodó osztály ezzel összefüggő meggyengülése előbb Németalföldön, majd Angliában, korszakunk végén Franciaországban győzelemre segíti a polgári forradalmat.
A gazdaság és politika eme lázas változásaival egyidőben a tudomány, a kultúra és művészet világában is lenyűgöző teljesítmények születtek. Megszületik a modern, a klasszikus természettudomány. Egyéniségei óriások: Kopernikus, Galilei, Kepler, Descartes, Huygens, Newton, Leibnitz, stb. Nem kisebbek a művészet különböző ágainak reprezentánsai sem. A képzőművészetben Cranach, Michelangelo, Brueghel, Rembrandt, a zenében Palestrina, Lasso, Vivaldi, Bach és Mozart és az irodalomban Cervantes, Lope de Vega, Shakespeare, Moliére.
Vissza 
