Műszaki tudomány, mérnöki ethosz

Kézirat/Nehézipari Műszaki Egyetem

Szerző

'Hársing László: Műszaki tudomány, mérnöki ethosz ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	155 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 240 példányban. Tankönyvi szám: J 14-1676. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tudományelmélet a filozófiának egy viszonylag fiatal ága. Először pusztán a szaktudományok logikai elemzését tekintette feladatának. Később a vizsgálódás ismeretelméleti kérdésekre is kiterjedt. Napjainkban - főleg a marxizmus hatására - a lételméleti problémák is helyet követelnek maguknak a tudományelméleti elemzésekben. A tudományelméleti megközelítés bővülése nem csekély mértékben annak a következménye, hogy megalkotóinak egyoldalú (pozitivista) filozófiai felfogása kevéssé alkalmas olyan kérdések megválaszolására, mint "Mikor nevezünk valamely ismeretet tudományosnak?", "Hogyan igazolhatók a törvénykijelentések mint a tudományos ismeretek legfontosabb hordozói a valóságról szerzett tapasztalati vagy ténykijelentésekkel?", "Hogyan épül fel a tudományos elmélet mint ismeretrendszer a törvény- és ténykijelentésekből?", "Milyen tényezők vezetnek a tudományos elképzelések megváltozásához?", "Beszélhetünk-e tudományos fejlődésről (haladásról)?" stb. A tudományelméleti problémakör gazdagodására tekintsünk egy példát! A modern tudományelmélet megalkotói (H. Reiehenbach, R. Carnap, M. Schlick, C.G. Hempel stb., akiket'mint a Bécsi Kör tagjait szoktunk emlegetni) először arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen logikai szerkezete van a tudományos törvényeknek. Legyen az adott törvény a következő: "Minden fém a felmelegítés hatására kiterjed." A modern logika ismeretében e törvény így formulázható: "Minden olyan dolog, amely eleme (tagja) a fémek osztályának, ha felmelegítjük, akkor kiterjed." Világossá vált, hogy a törvények a logikai szempontból általánosan feltételes (ha..., akkor...) alakú kijelentések. A következő lépésben arra tettek kísérletet, hogy ezt az általánosan feltételes kijelentést a megfigyelési (egyedi tényekről szóló) kijelentésekre visszavezessék. Be kellett azonban látniok, hogy ez lehetetlen, hiszen a törvény, mint általánosan érvényes kijelentés nemcsak a már ténylegesen megvizsgált fémmintákról szól, hanem azokról a fémmintákról is, amelyeket még ki sem olvasztottak az ércekből. Ezt az eredménytelen próbálkozást nevezték az igazolási elv (a verifikációs elv) kudarcának. Ez a megismerési tévút ráterelte a figyelmet az ismeretelméleti kérdésekre, amelyek a tudomány és a valóság viszonyának tisztázása kapcsán merültek fel. Vissza

Tartalom

Bevezetés 5
0.1 A műszaki tudományok tudományelméleti megközelítésben 5
0.2 A tudományosság általános ismérvei 7
1. A műszaki tudományok jellemzése 13
1.1 A műszaki tudományok tárgya, feladata és tartalma 13
1.2 A műszaki tudományok főbb osztályai 15
1.3 A tapasztalati, az elméleti és a stratégiai összetevők a műszaki tudományokban 17
2. Problémák a műszaki tudományokban 23
2.1 A problémák főbb jellemzői 23
2.2 A műszaki fejlesztés során felmerülő problématípusok 24
2.3 Az alapkutatások főbb problématípusai a műszaki tudományokban 28
3. A kutatás mint alkotótevékenység 33
3.1 A tudás gyarapítása és megújítása 33
3.2 A felfedezés és a feltalálás 35
3.3 Az új eszmék létrejötte 38
4. A matematikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a műszaki tudományokban 41
4.1 A matematikai objektumok és módszerek természete 41
4.2 A műszaki tudományok matematizálhatóságának feltételei 46
4.3 A matematizáltság haszna és korlátai 48
5. Tudományos törvények, műszaki előírások 53
5.1 A törvények szerkezete és főbb típusai 53
5.2 A törvények és az előírások kapcsolata 55
5.3 A társadalmi feltételek és törekvések hatása a műszaki tudományokra 58
6. A műszaki tudományos elmélet 63
6.1 A tudományos elmélet szerepe a megismerési folyamatban 63
6.2 Kognitív és operatív elméletek 68
6.3 A műszaki elmélet megalapozása és értékelése 72
6.4 A műszaki elméletek főbb típusai és szerkezeti felépítése 74
7. A tudományos tapasztalat 79
7.1 A megfigyelés 79
7.2 A mérés 81
7.3 A kísérlet 86
7.4 A kísérleti módszer szerepe és szerkezete a műszaki tudományokban 89
8. A mérnöki ethosz 95
8.1 A mérnök mint a homo faber kiteljesülése 95
8.2 Beszélhetünk-e sajátos mérnöki ethoszról és etikáról? 98
Szemelvények a mérnöketika irodalmából 104
A Vegyészmérnökök Amerikai Intézetének etikai kódexe... 123
A Nemzetközi Geofizikai Társulat erkölcskódexe 126
A Magyar Építőművészek Szövetsége etikai és szakmagyakorlási kódexe 128
Függelék 141
Irodalomjegyzék 153

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem