Harta néprajza

Előszó

F. Graebner azt kivánja az ethnologiai (és így az ethnographiai) kutatóktól, hogy vizsgálódásaik területe sohase szorítkozzék egy bizonyos körülhatárolt pontra; így a mi monographiánk is tulajdonképen a Frobenius által polygraphianak nevezett munka lesz. Polygraphia, mely Harta község tárgyi és szellemi javainak leirásánál vizsgálni kivánja, szélesebb körben a magyar és német nép idevonatkozó tárgyi és szellemi javait, szükebben pedig Harta, Dunapataj, Solt és Délnyugat-Németország ilyen irányú kultúráját és annak fejlődését. Vizsgálódásainknál különös tekintettel kell lennünk arra, hogy Harta község 200 évvel ezelőtt idekerült lakósainak, kik különböző vidékekről, különböző időben Magyarországra jött, tehát nem egységes, ezért változásnak könnyen kitett kultúrájú németek, legelőször is az itt talált talaj, éghajlat és a kettő adta lehetőségekhez kellett formálódniouk. Ezen formálódásnak gyökeresnek kellett lennie és legnagyobb részében nem történhetett ösztönösen, azaz a magukkal hozott szellem szerint, hanem az itt talált élet nyomán. Az egyszerre gyökerestől megváltozott viszonyok először hirtelen megakadást, majd az otthonitól eltérő és az új körülményekhez alkalmazkodó fejlődést eredményeztek. Figyelembe kell vennünk, hogy Harta magyar faluk által közrefogott kis német nyelvsziget, mely szorosabb összeköttetést semmiféle németajkú lakossággal nem tartott és nem is tart fenn. Bármilyen zárt és látszólag nehezen hozzáférhető egységgé lett is Harta, az új viszonyokhoz való alkalmazkodás, az első időknek a nyelvszigeteken csaknem mindenütt fellelhető nyomora és a különböző tájakról kicsi foltra összeszorult lakosság egymáshoz való igazodása után kezdetét vehette Hartán is az a folyamat, melyet a különböző népi rétegek egymáshoz való igazodásának nevezünk. Ebben a folyamatban az átadó réteget a két szomszédos helység, Dunapataj község és Solt város lakossága, az átvevő réteget maguk a hartaiak képviselik. Vissza