A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Bevezetés a politikatudományba

Szerző
Lektor

Kiadó: Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 299 oldal
Sorozatcím: Villányi úti könyvek-Politikatudományi sorozat
Kötetszám: 18-14
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-7580-24-7
Megjegyzés: Második, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mi a politika?
Platón Az államférfi című dialógusában megemlít egy mítoszt, amely az emberiség történetében kronoszi és a zeuszi korszakot különböztet meg. A mítosz szerint a kronoszi korszakot... Tovább

Előszó

Mi a politika?
Platón Az államférfi című dialógusában megemlít egy mítoszt, amely az emberiség történetében kronoszi és a zeuszi korszakot különböztet meg. A mítosz szerint a kronoszi korszakot az istenek közvetlen gondoskodása jellemezte, Zeusz idején viszont az istenek gondoskodása „ elhagyta az embereket, s így maguknak kellett életük irányítását és az önmagukról való gondoskodást kezükbe venniük, amint ez lett az egész világ sorsa is, melyet utánozva és követve, az idő egész folyamán egyszer így, másszor pedig úgy élünk és születünk. Aligha találhatnánk termékenyebb gondolatot az ókori politikai irodalomban a politika világának megközelítéséhez. A politika - hasonlóan az emberi élet más területeihez - az emberi öntevékenység területe; mégpedig olyan területe, amely életviszonyaink és kapcsolataink általános kereteit és tartalmait határozza meg. A közösségben élés szabályainak és tartalmának a meghatározása azonban korántsem magától értetődő. Másként és másként érinti a társadalom különböző csoportjait és azok tagjait. A különböző embercsoportoknak kezdettől szembe kellett nézniük a javak megszerzésének és elosztásának nehézségeivel. A szükségletek keletkezésének és a szükségletek kielégítésének a módját kezdettől a „sok az eszkimó, kevés a fóka" paradigmatikus és egyúttal „egyetemesnek" nevezhető szituációja jellemezte. A javak megszerzésének lehetőségét determinálták a természeti körülmények és a mindenkor rendelkezésre álló eszközök, de determinálták egy adott közösség belső viszonyai és a környezet más emberi közösségei is. A megélhetésért vívott küzdelem, a termelés szükségessége ily módon nemcsak a természet és az ember közötti harc, hanem az emberek közötti viszonyok hierarchikus alakításának, a hatalomnak és az uralomnak a kérdése is volt. Vissza

Tartalom

I. BEVEZETÉS 7
Mi a politika? 7
A normatív ontológiai megközelítés 11
Az empirikus-analitikus megközelítés 12
A funkcionalista (rendszerelméleti) megközelítés 13
A kritikai-dialektikus megközelítés 14
A racionális döntés (piaci) elmélete 14
II. A POLITIKA TÁRSADALMI MEGBÍZATÁSA 17
A politika strukturálódása és tagoltsága 30
III. A POLITIKA MODERN FORMÁINAK ÉS
TARTALMAINAK KIALAKULÁSA 35
A hatalmi intézmények kialakulása 35
A modern politika általános jellemzői 43
A modern politika intézményesülése, az érdektranszformáció 49
Az érdekek artikularizálódásának társadalmi alapjai 55
A modern politika intézményesülése: az állam 60
IV. A POLITIKAI RENDSZER 73
A politikai rendszer belső funkciója: a politikai döntés 74
A politikai rendszer működésének közege 85
Politikai értékek és ideológiák 86
Politikai magatartás 92
Politikai kultúra 94
Politikai szocializáció 99
Nyilvánosság és közvélemény 102
Civil társadalom 106
Tömegkommunikáció 109
Média és tömegkommunikáció 110
Tömegkommunikáció és társadalom 113
A politikai rendszer legitimitása 116
V. POLITIKAI ESZMEÁRAMLATOK 122
A liberalizmus 123
A konzervativizmus 130
A szocializmus 135
Egyéb ideológiák és világmagyarázatok 144
Nacionalizmus 144
Populizmus 151
Anarchizmus 154
VI. A POLITIKAI PÁRTOK 156
A politikai pártok kialakulása 156
A politikai pártok típusai 167
Párttipológiák, pártrendszerek 174
Az egydimenziós felosztás: a baloldal és a jobboldal politikai családja 174
A többdimenziós felosztás 177
VII. A POLITIKAI RENDSZEREK TÍPUSAI 186
A nem demokratikus rendszerek 186
Mai „tradicionális" politikai rendszerek 187
Statikus oligarchiák 187
Modernizáló oligarchiák 188
Pretoriánus rendszerek 190
Mobilizáló rendszerek 191
Gyámkodó demokráciák 192
Fasiszta rendszerek 193
Kommunista rendszerek 194
A demokráciák 199
VIII. A DEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYRENDSZER 213
Alapelvek 213
A demokratikus politikai rendszer intézményei 216
A parlament 216
A parlamentarizmus 224
Az elnöki rendszer 227
A félelnöki rendszer 229
Az államfő intézménye 231
A parlamenti többség és a kormányzás kérdése 233
A kormányok parlamenti felügyelete és ellenőrzése 235
Az ellenzék 238
A választási rendszerek 241
A választási rendszerek és a parlamenti többség
kérdései 246
A képviselők jogai és kötelességei 249
A modern politikai rendszer: újítás és folytonosság 251
IX. A NEMZETKÖZI POLITIKA FŐ SAJÁTOSSÁGAI 257
A nemzetközi kapcsolatok 257
A vesztfáliai rendszer szereplői és intézményei 261
A nemzetközi rendszer világrendszerré válása 265
Az új világrend a II. világháború után 268
A bipolaritás 269
Európa a II. világháború után 271
A nemzetközi rendszer a bipolaritás felbomlása után 274
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA 277
NÉVMUTATÓ 291
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv