Határolt forradalom, megszorított többpártrendszer, feltételes szuverenitás

Előszó

Részlet a könyvből:
Mindazok a fejtegetései, amelyekre manapság hivatkozni szoktak, önmagukban véve ugyan igen fontosak, Bibó gondolatainak belső összefüggését tekintve azonban alárendelt jelentőségűek a politikai formulákhoz képest: a javasolt megoldások történelmi és nemzetközi feltételeit világítják meg, a megvalósítás sajátos nehézségeit tárják fel, a politikai eszközökkel orvosolni kívánt társadalmi bajok diagnózisát adják, a javaslat valamely részletét dolgozzák ki. S gondolkodásának ezek az elemei nem kis részben átvételek; Erdei Ferenctől, Guglielmo Ferrerótól, Hajnal Istvántól, Németh Lászlótól és Szabó Istvántól származnak. Maguk a formulák azonban eredetiek. A politikai tudomány egészen a hatvanas évekig nem foglalkozott rendszeresen a parlamenti demokrácia és az egypártrendszerű diktatúra közti átmeneti formákkal. ...
Érdemesnek látszik tehát mai szemmel megvizsgálni Bibó 1945 után kialakított és 1956 után fölelevenített politikai elképzeléseit. Milyen nehézségekre keresi a megoldást formuláival? Mi a lényege javaslatainak? Nem volt-e mégis valami esély megvalósulásukra? S kívánatosnak tekintendő-e egyáltalán az a fejlődés, amely megvalósulásukkal elindult volna? E kérdések tisztázása nyomán talán sikerül némileg csökkenteni az életmű befogadása körüli bizonytalanságot. S azt reméljük, hogy a politikán túlmenő érvénnyel felállított magatartási minta sajátosságait is jobban megértjük,ha a politika felől közelítjük meg. Vissza