Háttal a holnapnak

Fülszöveg

CSILLAG ISTVÁN 1951-ben született, Budapesten. Jogi egyetemet végzett, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az Óbudai Egyetem Gazdasági Karán egyetemi docens. Volt pénzügyminisztériumi köztisztviselő, kutató-elemző a Pénzügykutató Részvénytársaságnál, de volt gazdasági és közlekedési miniszter, sőt az Eximbank elnöke is. 1980 és 1987 között minden jelentős gazdasági reformkísérletben részt vett, majd egyik szerkesztője volt a „Fordulat és reform" (1987) írásnak, szerkesztője és szakmai vezetője a Szabad Demokraták Szövetsége „A korszakváltás programja" című 10 éves programjának.
Könyvei:
Kettős kötés (2006) Globális Tudás Alapítvány - Mihályi Péterrel
A magyar polip (2013) Noran (Magyar Bálint szerkesztette)
Deficit: a szándékon túli eredmény (2013) Kalligram
A kötet a zsarnokság orbáni rendszeréről szól, amelyben élünk. A politikai osztálynak és a választóiknak a szándéka, nem szükségképpen arra irányul, ami végül közös cselekvésük következményeként létrejött, de tény, hogy... Tovább

Fülszöveg

CSILLAG ISTVÁN 1951-ben született, Budapesten. Jogi egyetemet végzett, a közgazdaságtudományok kandidátusa, az Óbudai Egyetem Gazdasági Karán egyetemi docens. Volt pénzügyminisztériumi köztisztviselő, kutató-elemző a Pénzügykutató Részvénytársaságnál, de volt gazdasági és közlekedési miniszter, sőt az Eximbank elnöke is. 1980 és 1987 között minden jelentős gazdasági reformkísérletben részt vett, majd egyik szerkesztője volt a „Fordulat és reform" (1987) írásnak, szerkesztője és szakmai vezetője a Szabad Demokraták Szövetsége „A korszakváltás programja" című 10 éves programjának.
Könyvei:
Kettős kötés (2006) Globális Tudás Alapítvány - Mihályi Péterrel
A magyar polip (2013) Noran (Magyar Bálint szerkesztette)
Deficit: a szándékon túli eredmény (2013) Kalligram
A kötet a zsarnokság orbáni rendszeréről szól, amelyben élünk. A politikai osztálynak és a választóiknak a szándéka, nem szükségképpen arra irányul, ami végül közös cselekvésük következményeként létrejött, de tény, hogy alig-alig van olyan kísérlet, amely ellentmondana a ma már sajátosan magyar útnak, az út-függőségnek, amire a kötet választott címe: „Háttal a hol-napnakl" utal. Amikor mi választók féltjük, hogy elveszítjük a jelent és ragaszkodunk ahhoz, amit a hatalmon levők - fenyegetéssel, ígérgetéssel kísérve - adnak, akkor lemondunk a választás szabadságáról, hogy magunk döntsünk, mi lesz velünk, mi lesz a gyerekeinkkel. Az állam urai felélik és asztalukról lehulló morzsaként feletetik velünk a lehetőségeket és javakat, amelyek - ha az állam uraitól való függőségünket feladva csupán a saját teljesítményünkre alapozva akarnánk élni - egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb jövőnek lehetnének feltételei. Az ezredfordulón kezdődött és Orbán négyszeri hatalomra jutásával hazánkban újra kiteljesedett folyamat az, amiről amit a XX. század utolsó harmadában a brezsnyevi pangásról írt a költő: „Nagyapák, akik kiisszák az unokák poharából a kakaót!" (Enzensberger: Brezsnyev születésnapjára). Orbán a rabtartója, de rabja is ennek a magyar útfüggőségnek, mégis e kötetnyi írással azt üzenem a nyájas olvasónak, hogy a magyar történelem szekerének kereke nem zökkenhet vissza újra és újra a már kitaposott keréknyomba: mindig van reményi Vissza