Hatvani Dániel az alföldi aranyhomok új, készülő poétája. Élményvilágát a Kiskunságból és a Jászságból hozta. Az újjáalakuló falu és kisváros jövőjét álmodja versekbe. Mindenik verse a korszerűség szellemében fogant. Az emberek hitével és reménységével táplálja magát, hogy elhitesse a hitetlenekkel is: érdemes élni a jövőért. Versei még a fiatalokra jellemző kísérletező költő arcát mutatják, de sikerültebb művei máris reményre jogosítanak: ott van a helye a tehetséges fiatalok között.