Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész

Fülszöveg

Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész
1933-ban született Nagykárolyban. Itt végezte elemi iskoláit a Szatmári Irgalmas Nővéreknél. Felsőbb tanulmányait a Piarista Gimnáziumban folytatta. Mindkét iskola meghatározó élmény volt számára, amely kihatott későbbi művészi tevékenységére is.
1945-ben városukat Romániához csatolták. 1948-ban megszűntetik az egyházi iskolákat. A család megtapasztalja a kisebbségi lét szomorúságát: ugyanebben az évben szülei börtönbe kerülnek.
1949-1952-ig a tanítóképző diákja. 52-ben eltiltják Románia összes iskolájától. Mégis, mint „különleges tehetség" rögtön III. évre bekerül a Művészeti Líceumba (1953-55).
Miklóssy Gábor állami díjas festőművész közbenjárására felvételizhet a Képzőművészeti Főiskolára, amelyet 1955-61 között el is végez, és diplomát szerez. A főiskolás korából számos fej- és alaktanulmány, életkép származik. Már akkor kitűnt kiváló karakterábrázolásaival. Kompozícióira jellemző a harmónia és finom színhasználat. Harmadéves korától... Tovább

Fülszöveg

Hatzack-Lukácsovits Magda festőművész
1933-ban született Nagykárolyban. Itt végezte elemi iskoláit a Szatmári Irgalmas Nővéreknél. Felsőbb tanulmányait a Piarista Gimnáziumban folytatta. Mindkét iskola meghatározó élmény volt számára, amely kihatott későbbi művészi tevékenységére is.
1945-ben városukat Romániához csatolták. 1948-ban megszűntetik az egyházi iskolákat. A család megtapasztalja a kisebbségi lét szomorúságát: ugyanebben az évben szülei börtönbe kerülnek.
1949-1952-ig a tanítóképző diákja. 52-ben eltiltják Románia összes iskolájától. Mégis, mint „különleges tehetség" rögtön III. évre bekerül a Művészeti Líceumba (1953-55).
Miklóssy Gábor állami díjas festőművész közbenjárására felvételizhet a Képzőművészeti Főiskolára, amelyet 1955-61 között el is végez, és diplomát szerez. A főiskolás korából számos fej- és alaktanulmány, életkép származik. Már akkor kitűnt kiváló karakterábrázolásaival. Kompozícióira jellemző a harmónia és finom színhasználat. Harmadéves korától foglalkozik templomok festésével, amelyet a klerikális beállítottságával együtt rossz szemmel néztek, s amelyből később is számos hátránya származott. Számos főpap portréját festette meg, melyek közül talán a legkiemelkedőbb Márton Áron püspök arcképe.
Mindig élethivatásának tekintette az erdélyi műemlékek megmentését, védelmét, mely tevékenységet Németországba költözésük után is folytatott.
1981-ben Báld Tölzben telepedtek le. Munkát egy nagy templomrestauráló cégnél kapott, ahol rendkívül sokoldalú feladatot látott el. Férje, Idmar nyugdíjazása után a család Türkheimbe költözött, s jelenleg is itt él. Vissza