Vigasztaljátok népemet (dedikált példány)

Fülszöveg

Ősi református papi család sarja dr. Havadtőy Sándor nyugalmazott egyetemi tanár, a Fairfield-i Magyar Református Egyház lelkipásztora. Nagyapja, Havadtőy Gerő a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium első vallástanára volt. Édesapja, Havadtőy Sándor a háromszéki Kovásznán református lelkész, az egész Székelyföldön megbecsült közéleti vezető személyiség, egy időben országgyűlési képviselő, lapok, folyóiratok cikkírója.
Kötetünk szerzője 1924-ben született Kovásznán. A kolozsvári református teológián kezdte el tanulmányait, majd Svájcban fejezte be, a világhírű Barth Károly bázeli professzor tanítványaként. 1951-ben doktorált Bázelben, németül megírt disszertációjával. A kiváló képzettségű fiatal lelkész előtt azonban a világesemények, a Vasfüggöny, a pártdiktatúra hatalomba lépése eltorlaszolta az utat haza, szülőföldjére. A magyar emigránsok keserves sorsát vállalva, előbb Kanadában, majd az Egyesült Államokban kezdett hozzá lelkipásztori munkásságához. Szülőföldjét... Tovább

Fülszöveg

Ősi református papi család sarja dr. Havadtőy Sándor nyugalmazott egyetemi tanár, a Fairfield-i Magyar Református Egyház lelkipásztora. Nagyapja, Havadtőy Gerő a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium első vallástanára volt. Édesapja, Havadtőy Sándor a háromszéki Kovásznán református lelkész, az egész Székelyföldön megbecsült közéleti vezető személyiség, egy időben országgyűlési képviselő, lapok, folyóiratok cikkírója.
Kötetünk szerzője 1924-ben született Kovásznán. A kolozsvári református teológián kezdte el tanulmányait, majd Svájcban fejezte be, a világhírű Barth Károly bázeli professzor tanítványaként. 1951-ben doktorált Bázelben, németül megírt disszertációjával. A kiváló képzettségű fiatal lelkész előtt azonban a világesemények, a Vasfüggöny, a pártdiktatúra hatalomba lépése eltorlaszolta az utat haza, szülőföldjére. A magyar emigránsok keserves sorsát vállalva, előbb Kanadában, majd az Egyesült Államokban kezdett hozzá lelkipásztori munkásságához. Szülőföldjét azonban egy pillanatig sem felejtette el, igyekezett minden erejével szolgálni Erdélyt, a székelységet. Az igehirdetés mellett állandó gondja volt az itthoniak megsegítése, mind anyagiakkal, mind lelkiekkel. Huszonöt éven át, 1967-től 1992-ig hirdette az Evangéliumot a Szabad Európa Rádió protestáns félórái keretében. Mindenkor úgy szólt „láthatatlan" híveihez, a világ magyarságához, hogy a krisztusi tanítások erőt adjanak a nehéz sors, a lelki gyötrések és nemzeti kiszolgáltatottság elviseléséhez.
Rádiós prédikációinak foglalata ez a kötet: hazaküldött szavak immár nyomtatott levelekben. Vissza