Olvasótábor Bakonyoszlopon

Előszó

A2 1972-ben megjelenő Magyar Értelmező Kéziszótárban olvasótábor jelentése még csak ez: "Valamely sajtótermek v. iró olvasóközönsége". Az "olvasó"- kezdetű szóösszetételek között a szótárban még nem szereplő olvasótábornak két előzménye is olvasható, egy régebbi: az olvasókor /=tagjait olvasnivalóval ellátó közművelődési egyesület/, és egy közvetlen, szerves előzmény: az olvasómozgalom /=értékes müvek olvasását népszerűsítő mozgalom/. A meghatározások nem adják vissza a két előzmény történelmi zamatát. Nem érezzük az olvasókörök politikai jelentőségétr az olvasás=politizálás képletet, nem érezzük a különböző kampánvmo2qalmak és az Olvasó Népért mozgalom közötti minőségi különbséget sem. "Nagy jövőt jósolok az olvasótáboroknak" - jelentette ki Darvas József 1973-ban, az Olvasó Népért mozgalom első országos tanácskozásán, és néhány mondattal később megadja az olvasótábor másik jelentésének a meghatározását: "Ezekben hátrányos helyzetű munkás- és parasztgyerekeket gyűjtenek össze néhány hétre: a fiatal irók együtt élnek, együtt játszanak a gyerekekkel, és ami a legfontosabb, a könyv és az olvasás szeretetére nevelik őket." 1976-ban már rendhagyó olvasótáborokról olvashatunk beszámolókat. /A Könyvtáros 6. számában Nagy Attila egy ismétlődő*müvelődési tábor" munkáját ismerteti./ A rendhagyó táborok megjelenése egyszerre jelenti a mozgalom kiszélesedését, kifáradását és megujulását. Azt az olvasótábort, amelyet 1976 nyarán Bakonyoszlopon a megye állami, társadalmi és politikai szerveinek a támogatásával a Megyei Könyvtár szervezett, már csupán azért is rendhagyónak lehetne nevezni, mert a tábor csoportvezetői a Könyvtártudományi és Módszertani Központ olvasáskutatással foglalkozó munkatársai voltak c tehát irók helyett olvasáskutatók. Ha ehhez hozzávesszük, hogy iró-olvasó találkozók sem voltak, előre kiadott olvasmányok és intenziv helybenolvasás sem, ez már bőven elég lenne ahhoz, hogy ez az olvasótábor is megkapja a "rendhagyó" jelzőt. Pedig nem akart ez az olvasótábor külön módon rendhagyó lenni. Tervezői két dolgot tartottak szem előtt: azt, hogy az olvasás jelentését legjobban kifejező rokonértelmü fogalom az értelmezés /ez pedig annyit jelent, hogy az ember társadalmi gyakorlata szerint, társadalmi gyakorlatához kapcsolódva olvas/, és azt, hogy az olvasótábor résztvevői legfeljebb csak rokonszerveznek avval, amit kulturának szoktunk nevezni, de még nem használják rendeltetésszerüen, még nem élnek vele, még nem egyenrangu beszélgetőtársai az íróknak. Vissza