| Bevezetés | 5 |
| Szempontok a szövegösszeállítás és a jegyzetek használatához | 59 |
| A római városállam berendezkedése és a kialakuló világhatalom politikai eszméi a köztársaság idején | 61 |
| Egy városállam alaprendelkezései | |
| A XII. táblás törvények töredékei | 63 |
| Alapvető erkölcsi normák a költészetben, a feliratokon valamint a korai retorikában, történetírásban és szakirodalomban | |
| Az igazság és a kor összefüggései | 65 |
| A költők az ősi római arisztokratikus erények megszólaltatói, a bűnök elítélői | 65 |
| Naevius | |
| Töredékek | 66 |
| Ennius | |
| Az Évkönyvek töredékei | 67 |
| Lucilius | |
| A Szatírák töredékei | 69 |
| Az arisztokrata mint a közerények megtestesítője | |
| A Scipiók sírfeliratokból | 70 |
| Cato | |
| A rhodosiak érdekében mondott beszédből | 71 |
| Cato | |
| Beszédek (töredékek) | 72 |
| A hanyag állampolgárokkal szembeni szigorúság | |
| Cato | |
| Q. Minucius Thermus ellen 'A jogtalan botbüntetésekről' | 73 |
| A szövetségesek jogainak a megsértése bűn | 73 |
| Az eszményi polgár mértékletes | 72 |
| Férj és feleség vagyoni kapcsolata | 74 |
| A senatusi titoktartás | 74 |
| Az államérdek és az egyéni érdek összeütközése | 75 |
| A közvagyon megdézsmálói ellen | 76 |
| A népszerűséghajhászás ellen | 76 |
| M. Porcius Cato | |
| Részletek az Államok születése c. művéből | 76 |
| A római katona halálmegvetően bátor és agyafúrt az állam érdekében | 76 |
| A kiváló állampolgár szerény elismerése a korai Rómában | 77 |
| A római állam más államokhoz való viszonyát irányítsa a józanság és a kegyesség (clementia) | 78 |
| Az ellenségtől való félelem megfontoltságra készteti az államot | 79 |
| M. Porcius Cato | |
| A földművelésről | 79 |
| A jó parasztgazda a legjobb polgár | 79 |
| C. Cassius Hemina | |
| Évkönyvek | |
| A korai városállam és a jó királyság a nép egyetértésén alapul | 80 |
| Fabius Pictor | |
| A főpapi jog | 81 |
| A vallás a polgárok közösségének érdekét szolgálja | 81 |
| A Iuppiter papjára vonatkozó szigorú előírások | 81 |
| L. Calpurnius Piso | |
| Részlet az Évkönyvek-ből | |
| Egy alacsony származású tisztségviselőnek is kijár a nemesség elismerése | 82 |
| Q. Fabius Maximus Servilianus | |
| A római világhatalom szerény kezdetei | |
| Részlet az Évkönyvek-ből | 83 |
| Cn. Gellius | |
| Részlet az Évkönyvek-ből | |
| Az állam létének alapja: a béke és a szerencsés házasság | 84 |
| L. Coelius Antipater | |
| Részletek A második pun háború története c. műből | 84 |
| A népből választott első dictator | 84 |
| Az állam épületét is alá lehet ásni | 85 |
| Az államok szerencséje fejlődésük idejéhez kötött | 85 |
| Sempronius Asellio | |
| Részet a Történeti események-ből | 85 |
| Az igazi, oknyomozó történetírás az államérdeket szolgálja | 85 |
| Az államérdek józan és sikeres hadvezetést igényel | 86 |
| A hadvezér utasításait feltétel nélkül végre kell hajtani | 86 |
| M. Aemilius Scaurus | |
| Saját életéről ill. Beszédek | |
| A Q. Caepio elleni második tárgyalásból | |
| A haza testét ellenségek fenyegetik | 87 |
| L. Cornelius Sulla | |
| Tetteinek följegyzése | 88 |
| Saját érdemei teszik az igazi polgárt | 88 |
| Az állam halandó | 88 |
| Q. Claudius Quadrigarius | |
| Részletek az Évkönyvek-ből | 89 |
| Az erények a politikai életben bűnbe is átcsaphatnak | 89 |
| Az államot mételyező hibák | 89 |
| A római állam tisztességes eszközökkel harcol ellenségeivel szemben | 90 |
| A közállapotok változnak | 90 |
| A tisztségviselő a római nép tekintélyét testesíti meg és felette áll az atyai hatalomnak | 91 |
| L. Cornelius Sisenna | |
| Részletek a Történeti följegyzések-ből | |
| Sors - istenek - erények a politikában | 92 |
| Q. Aelius Tubero | |
| Részletek a Történeti följegyzések-ből | 93 |
| Servius Tullius reformja az életkort is figyelembe vette a polgárok beosztásában | 93 |
| Egy állam életének megvan a maga időtartama, illetve a kóros elváltozása | 93 |
| Q. Caecilius Metellus | |
| L. Caecilius Metellus temetési búcsúztatója | |
| Egy róma politikus erényei | |
| Tib. Sempronius Gracchus | |
| A köznépnek is részesülnie kell a római világbirodalom gazdagságából | 94 |
| C. Sempronius Gracchus | |
| C. Gracchusnak a lex Aufeia elleni beszédéből | 95 |
| A senatorok korruptságának leleplezése | 95 |
| Egy eszményi helytartó alakja | 96 |
| Egy világbirodalom politikai berendezkedése | 97 |
| Polübiosz | |
| "Egyetemes történet" | |
| (Részletek a VI. könyvből) | 99 |
| Róma politikai berendezkedésének köszönheti birodalmát | 99 |
| A különféle államformákról | 100 |
| Az egyes államformák a természet rendjének megfelelően fejlődnek | 101 |
| Az államok születése. A monarchia | 102 |
| Az arisztokratikus hatalom létrejötte | 104 |
| A demokrácia kibontakozása | 104 |
| Az államformák természetes körforgása | 105 |
| Lükurgosz spártai állama | 105 |
| A tapasztalat alakította ki a rómaiak kevert államformáját | 106 |
| Róma kezdetei | 107 |
| A római állam leírása | 109 |
| A rómaiak "kevert" államformája | 109 |
| A római állam a legtökéletesebb | 113 |
| A római és más államok összehasonlítása | 113 |
| Théba politikai berendezkedése | 113 |
| Athén | 114 |
| A krétai államrend | 115 |
| Platón ideális állama a valóságban nem létezik | 116 |
| A spártai állam | 116 |
| A lakedaimóni állam belső gyengesége: a hatalomvágy és mások gazdagságának a kisajátítása | 117 |
| Csak a római állam alkalmas világhatalom kialakítására | 118 |
| Karthágó politikai berendezkedése. Virágzása megelőzte Rómát | 118 |
| A karthágói és a római állam összevetése. A római haderő ütőképesebb | 119 |
| A római polgárok kiválóbbak a punoknál, mert ébren tartják a hírnevet és a dicsőségvágyat | 119 |
| Róma a pénzügyekben is felülmúlja Karthágót | 121 |
| Róma mindenekelőtt a vallásban utasítja maga mögé a többi népet | 121 |
| Római államról folytatott értekezés végkövetkeztetése | 122 |
| A politikai rendszerek felbomlása természeti törvény. Az állam betegségei | 122 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részlet a Verres ellen intézett beszédekből | 124 |
| Az igazságszolgáltatás korruptsága megbontja az állam összhangját | 124 |
| Elsősorban a senatori rendnek kell tiszteletben tartani a törvénykezés tisztaságát | 125 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részlet a Cluentius érdekében elmondott beszédből | |
| Rang és törvény | 127 |
| M. Tullius Cicero | |
| Murena védelmében | 128 |
| A katonai és a szónoki dicsőség egyaránt a politikai tekintély forrása | 128 |
| Az erények illetve a polgári és katonai tevékenység szerepe az állami életben | 128 |
| M. Tullius Cicero | |
| A Catalina elleni beszédek | |
| Részlet a III. beszédből | |
| A politikus legfőbb elismerése: polgártársainak emlékezete és a birodalom sértetlensége | 129 |
| Negyvenedik beszéd A rendek egyetértése megmenti az államot, ha a consul is eleget tesz kötelességének | 130 |
| Részlet a Béljósok válaszáról című beszédből | |
| A római állam az ősök vallásának és az isteneknek köszönheti a nagyságát | 130 |
| Beszéd Sestius érdekében | |
| Optimaták - popularisok | 131 |
| A népakarat fórumai | 133 |
| M. Tullius Cicero | |
| Piso ellen | 133 |
| Cicero consulként megmentette az államot | 133 |
| A római birodalom és szövetségeseinek az önkormányzata | 134 |
| Beszéd Plancius érdekében | |
| Egy politikus tekintélyét a római közszereplés adja | 135 |
| Marcellus érdekében | |
| Caesarnak helyre kell állítania a polgárháborúban megrendült államot | |
| Személye az állam épségének záloga | 136 |
| Részletek a M. Antonius ellen írt II. beszéd-ből | 138 |
| Egy ember is megfertőzheti az államrendet | 138 |
| A zsarnok Caesar és consula: Antonius | 138 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részletek Az államról című dialógusból | 142 |
| Az állam a nép ügye | 142 |
| Az állam eredete az emberi természetben rejlik | 143 |
| A három alapvető államforma és mindegyik belső gyengesége | 143 |
| Az államformák változása és körforgása | |
| Az ún. kevert államforma | 145 |
| A demokrácia értékelése | 145 |
| A királyság méltatása | 146 |
| Az arisztokratikus állam érdemei | 147 |
| A három alapforma közül a királyság a legjobb | 148 |
| Az egyszerű államformák átalakulása és elfajulása | 152 |
| A kevert államforma a legjobb | 154 |
| A "kevert" államforma legtökéletesebb megvalósulása: Róma | 154 |
| Második könyv Róma mint a legjobb állam megannyi ember tehetségén alapul | |
| Történeti áttekintés | 155 |
| Az eszményi politikus feladata: az államon belüli összhang szavatolása | 163 |
| Harmadik könyv Az igazságosság kérdése | 164 |
| Hatodik könyv Az elsőszámú kötelesség a haza szolgálata | |
| Az állam megmentőire mennyei elismerés vár | 165 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részletek A törvényekről c. dialógusból | 169 |
| Első könyv A törvény alapja a természet, melyet az istenek ereje igazgat | |
| A világmindenség az istenek és az emberek közös állama | 169 |
| A természettel ellentétes törvény nem igazságos | |
| A valódi törvény: a józan értelem | 170 |
| Második könyv A római polgárság "két haza" elmélete | 171 |
| "Az első és végső törvény: az isteni szellem" | 173 |
| A római állam belső életét szabályozó alaptörvények - Cicero szerint | 175 |
| Cicero arisztokratikus jellegű "kevert" római államformája | 177 |
| M. Tullius Cicero | |
| Tusculumi beszélgetések | |
| Az egyes polgár és a közvagyon | 178 |
| M. Tullius Cicero | |
| Az öregségről | |
| Az öregek szerepe az állami életben | 178 |
| A barátságról | 180 |
| A barátságnak az államérdekhez és az erényhez kell igazodnia | 180 |
| Az igazi barátság: kölcsönös politikai segítségnyújtás, nem pedig elvtelen hízelgés | 181 |
| Mit jelen egy politikus számára a barátság? | 182 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részlet A kötelességekről c. értekezésből | 184 |
| Az emberek a természettől vezérelve, tulajdonuk védemlében hozták létre az államot | 184 |
| Az állam egészségét veszélyeztető kór: a pénzsóvárság | 185 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részlet A szónokról című dialógusból | 186 |
| Az ékesszólás és a közélet. A beszéd és az emberi társadalom | 186 |
| A történetírás és a politikai ékesszólás | 188 |
| A történetírás és a politikai oknyomozás | 189 |
| Cicero levelezése | |
| Az államügyekbe nem szólhatnak bele személyes érzések | 190 |
| Atticushoz Cicero consulsága és a korabeli római propaganda | 190 |
| Atticushoz A változás állapotában lévő, elgyengült állam | 192 |
| Atticushoz Az állam valamiféle új betegségben haldoklik | 193 |
| Curióhoz Az elvetemül erkölcsök súlyos betegségbe taszították az államot | 193 |
| Az államérdek a politikai megbékélés helyreállítását kívánja a jó polgártól | 194 |
| Cicero Varrónak Ha az állam gyógyíthatatlanul beteg, a tudományok adhatnak megnyugvást | 195 |
| Cicero Varrónak A bölcs az államelmélet tanulmányozásával hozzájárulhat a polgárháborútól elgyötört állam helyreállításához | 195 |
| Cicero Paetushoz Caesar dictatúrája idején milyen szerep vár az állam hajóján Ciceróra? | 197 |
| Cicero Atticushoz Van-e remény a fennmaradásra a fenyegető újabb polgárháborúban? | 197 |
| M. Tullius Cicero | |
| Részletek a Quintushoz szóló levelek-ből | |
| A provinciaigazgatás alapelvei | 198 |
| Q. Tullius Cicero | |
| Feljegyzés a hivatali pályázásról (részletek) | 202 |
| Milyen szempontokat vegyen figyelembe a consulságra pályázó "új ember" | 202 |
| A szónoki képesség szerepe a politikai pályán | 202 |
| Az előkelő személyek megnyerése | 203 |
| Az ellenfelek befektetítése | 203 |
| A politikai "barátok" fogalma a köztársasági Rómában | 203 |
| A népszerűség keresése | 205 |
| C. Iulius Caesar | |
| Feljegyzések a polgárháborúról - Első könyv | 206 |
| Pompeius visszaél a rendkívüli állapottal | |
| Caesar serege a fővezér hírnevét és becsületét védi | 206 |
| Harmadik könyv Caesar mint "a nép jogait tiszteletben tartó dictator" | 207 |
| Lucretius | |
| A természetről (részletek) | |
| Az emberi haladás jellemzője: az állam és a kultúra fejlődése erkölcsi hanyatlással jár | 208 |
| C. Sallustius Crispus | |
| Az állam kérdésével összefüggésben a meglett korú Iulius Caesarhoz intézett levelek | |
| Részletek az I. levélből | 210 |
| A polgárháború győztesének békével, nem pedig fegyverrel kell megerősítenie az államot | 210 |
| Csak a jóindulaton és a megbocsátáson alapuló hatalom tartós | 211 |
| Rómát csupán a belső egyetértés mentheti meg a természetes pusztulástól | 212 |
| Az egyetértés a pénz megszüntetésével állítható helyre | 213 |
| A gyógymód sikere egy emberen: Caesaron múlik | 213 |
| Részletek a II. levélből | 215 |
| Az állam természetének megismerése | 215 |
| Az állam testének felépítése | |
| Az összhang megőrzésének szükségessége | 216 |
| Az egyetértés legfőbb mételye: a pénzimádat | 216 |
| Az államok virágzásának a bölcs belátás, hanyatlásának a rossz erkölcs az oka | 217 |
| Caesar feladata: a szabadság helyreállítása, újraélesztve a haldokló Rómát | 218 |
| Részletek a Catilina összeesküvése c. műből | 219 |
| A római társadalom romlottsága | 219 |
| Egy ún. popularis politikai program | 220 |
| Egy ún. popularis megmozdulás mozgató rugói | 221 |
| A pártvezérek hatalmi harca megbontotta az állam egyensúlyát | 222 |
| Caesar állásfoglalása: az egyéni szenvedély és a közösség haszna kizárja egymást | 223 |
| Cato álláspontja: az állam és a senatus érdeke mindenekfölött áll | 225 |
| C. Sallustius Crispus | |
| Korunk története (részletek) | 228 |
| Ha megszűnik az ellenségtől való félelem, megbomlik az állam belső egysége | 228 |
| Róma kiváló személyiségének révén állt helyt a bajban | 228 |
| A római állam erkölcsi hanyatlása | 229 |
| Lepidus consul beszéde a római nép előtt | 229 |
| Egy popularis jelszó: a veszélyes szabadság többet ér a nyugalmas szolgaságnál | 229 |
| M. Terentius Varro | |
| Részletek A Mezőgazdaságról c. műből | 230 |
| Első könyv A pásztori társadalom korábbi, mint a földműves közösség | 230 |
| Második könyv Civilizációs fokozatok | 230 |
| M. Terentius Varro | |
| A római nép életéről | |
| A szilárd erkölcsi elvek és a közjó | 232 |
| A Principatus politikai eszméi | 235 |
| Imperator Caesar Augustus | |
| Az isteni Augustus tettei | 238 |
| Augustus tisztségei és kitüntetései | 238 |
| Augustusnak a római államot gyarapító intézkedései | 240 |
| T. Livius | |
| A római nép története a város alapításától (részletek) | 243 |
| Előszó A világ első népe államának hétszázéves organikus fejlődése | 243 |
| Első könyv A Rómát alapító Romulus istenné válása | |
| A város a földkerekség jele lesz | 245 |
| Numa Pompilius vallási alapokra helyezi Rómát | 245 |
| Tullus Hostilius háborúkban acélozza meg Róma erejét | 246 |
| Az ún. Servius Tullius-féle alkotmány | 247 |
| Második könyv A római állam szervezet különféle szervekkel (Menenius Agrippa meséje) | 248 |
| Negyedik könyv A fejlődés záloga: a polgárjogi nyitottság | 249 |
| A nagy egyéniségeket a nagy tisztségek formálják | 254 |
| Ötödik könyv Patrícius álláspont: a néptribunusok megbontják a rendek összhangját, gyógyíthatatlanul beteggé teszik az államot | 255 |
| Feladata teljesítéséhez az istenek jelölték ki Róma helyét (Camillus beszéde) | 257 |
| Hatodik könyv Róma megerősödve születik újjá a gall katasztrófa után | 261 |
| A népszuverenitás popularis elve (Manlius anakronisztikus beszéde) | 262 |
| Egy optimata érvelés: a patríciusok jogainak korlátozása sérti az isteneket | 263 |
| Vergilius | |
| Aeneis | 264 |
| Első ének Iuppiter jóslata: A Római Birodalom időben és térben nem ismer korlátokat | 264 |
| Hatodik ének Augustus az új aranykor megteremtője. Róma múltja és történelmi küldetése | 265 |
| Nyolcadik ének Újabb fejezetek Róma történetéből. Augustus fegyvereit diadalra viszik az istenek a Kelet erői fölött | 267 |
| Horatius | |
| Carmina (Ódák) | 270 |
| A princeps Iuppiter földi képmása - Augustus Caesarhoz | 270 |
| A római erények (Az augustusi principatus értékrendje) | 271 |
| A római nép és állam mindig új életre támad (Drusu dicsérete) | 27 |
| P. Ovidius Naso | |
| Részlet az Átváltozások c. műből | 273 |
| A világ négy korszaka | 273 |
| Sztrabón | |
| Geógraphika | 275 |
| Ötödik könyv Rómát nem fekvése, hanem polgárainak fegyverei és vitézsége tették naggyá | 275 |
| A római építkezések az urbanizációt és a birodalmat szolgálják | 276 |
| Diodorus Siculus | |
| Történeti könyvtár (részletek) | 278 |
| Miként maga az állam, a történetírás is teljességre törekvő élő szervezet | 278 |
| Az arisztokrácia és a demokrácia összeütközése a C. Gracchus korabeli Rómában | 279 |
| Dionysius Halicarnassensis | |
| Részlet a Római régiségek-ből | 280 |
| A jó államforma teremti meg a jó polgárokat. Romulus elismertetése | 280 |
| Philón | |
| Józsefről (részletek) | 282 |
| Az államformáknak és a törvényeknek a népekhez kell igazodniuk a természetnek megfelelően | |
| A politikus legyen sokoldalú | 282 |
| Az államférfinak szabadon, az igazság és a közérdek alapján kell eljárnia a benne lévő értelem révén | 283 |
| Velleius Paterculus | |
| Római történelem (részletek) | 284 |
| Az állami életen belül is érvényes a természeti törvény: a fejlődés és a hanyatlás | 284 |
| Ha megszűnik a külső ellenségtől való félelem, az erkölcsök lehanyatlanak | 286 |
| A kiemelkedő politikus különleges helyzetet élvez | 286 |
| Az első triumviratus | 286 |
| Valerius Maximus | |
| Emlékezetes tettek és mondások (részlet) | |
| A római hódítás egyik következménye: a női fényűzés elterjedése | 288 |
| Idősebb Plinius | |
| Természetkutatás | |
| A méhek természetes állama csak azt ismeri, ami közös | 289 |
| Curtius Rufus | |
| Nagy Sándor | |
| Róma virágzásának alapja a császári hatalom: egy testhez egy fő tartozik X könyv | 290 |
| Seneca | |
| Erkölcsi levelek | 291 |
| 7. levél A tömeget kerülni kell | 291 |
| 9. levél A természet egybekovácsolja az embert az emberrel | 293 |
| 31. levél Formálja magát az ember az istenhez méltóvá! | 293 |
| 71. levél A természet törvénye szerint változik az államforma is | 297 |
| L. A. Seneca | |
| A haragról | |
| A haza és a társadalom organikus egység | 297 |
| L. A. Seneca | |
| A visszavonultságról | |
| A bölcs viszonya a politikai élethez | 298 |
| A lélek nyugalmáról | 299 |
| A polgár legyen hasznára mind az egyes embernek, mind az emberiségnek: teljesítse a kötelességét | 299 |
| Az egyik legfőbb polgári erény a mértékletesség: mindenki érje be tulajdon társadalmi helyzetével | 302 |
| A polgár kötelessége, hogy alkalmazkodjék a körülményekhez | 305 |
| Seneca | |
| Vigasztalások | 307 |
| Helvia vigasztalása | |
| "A bölcsnek hazája széles e világ" | 307 |
| Seneca | |
| A kíméletességről | 309 |
| A birodalom és a nép jólétének alapja a princeps természetében rejlő kíméletesség | 309 |
| Rómát és a birodalmat az uralkodó személye tartja össze: ő az állam lelke, míg az állam a princeps teste | 311 |
| Az uralkodó fő erénye a kegyesség, ezt kell gyógymódként alkalmaznia | 312 |
| Az uralkodó a természet rendje szerint áll az állam élén | 313 |
| A princeps kegyessége szétárad a birodalom testében | 315 |
| Seneca | |
| A jótéteményekről | |
| Ha a császárról van szó, ajánlatos lakatot tennünk a szánkra | 315 |
| Seneca | |
| A természet kérdései | |
| A történelem uralkodók, és államok virágzása illetve pusztulása | 316 |
| Lucanus | |
| A polgárháború (részletek) | |
| Rómát a polgárháborúban saját súlya dönti le | 317 |
| Quintilianus | |
| A szónoki oktatásról (részlet) | |
| Az állam hajója | 321 |
| Ifjabb Plinius | |
| Traianus magasztalása (részletek) | 322 |
| Az utód kiválasztása | 322 |
| Traianus, az eszményi uralkodó | 323 |
| A principatus megengedi, hogy a jó polgárok erkölcsei jussanak érvényre | 323 |
| Az igazi uralkodó maga is engedelmeskedik a törvénynek | 324 |
| A princeps felüdülése is hasznos a közügynek | 325 |
| A jó császár barátokkal veszi körül magát | 325 |
| Egy testőrparancsnok leváltása - "baráti" érdemei elismerésével | 326 |
| Bár az uralkodó adja a tisztséget, a megbízatás egyfajta kölcsönviszony | 327 |
| A principatuson belül a szabadonbocsátottak csak helyzetüknek megfelelő szerepet kaphassanak | 327 |
| Mivel érdemelte ki Traianus a "legjobb" jelzőt? | 328 |
| Ijfabb Plinius | |
| Levelek (részletek) | |
| Kilencedik könyv A történetírás kegyetlenül leleplezi a politikát | 329 |
| Tizedik könyv A császár szerencséje az egész emberiségnek üdvös | 329 |
| Traianus véleménye: a névtelen feljelentések kivizsgálása méltatlan az államhatalomhoz | 330 |
| Tacitus | |
| Iulius Agricola élete | 331 |
| Az államok hibája, hogy nem ismerik el a személyes értékeket | 331 |
| A könyvégetés nem fojthatja el a nép szavát és a senatus szabadságát | 332 |
| Az államrend újjászületésének alapja: a principatus és a szabadság egyesítése | 332 |
| Egy eljövendő senator fő erénye: a mérték | 333 |
| A szabadság elvesztése és a nyugalom a barbárokat is megfosztja tetterejüktől | 333 |
| A frissen meghódított britannok nem viselik el az igazságtalanságot | 334 |
| A római nép a királyok segítségével teszi szolgává a barbár népeket | 334 |
| A britannok nem hajlandók eltűrni a kettős szolgaságot | 335 |
| Barbárok felkelése egy colonia, a szolgaság székhelye ellen | 335 |
| A római megtorlás | 336 |
| Egy eszményi helytartó: Agricola | 336 |
| A helytartó feladata: jóhírt szerezni a római békének | 337 |
| Az urbanizáció mint a provinciák fékentartásának eszköze | 338 |
| Calcagus beszéde: a britannok a rómaiakkal szemben a szabadságot védelmezik | 338 |
| Csak a barbárok széthúzása miatt válhatott híressé a római hadsereg | 339 |
| Agricola népszerűsége és hírneve kiváltja az uralkodó irigységét | 340 |
| Rossz uralkodók alatt is élhetnek azért nagy emberek | 340 |
| Egy kiemelkedő személyiség halotti dicsérete a principatus idején | 341 |
| Tacitus | |
| Germania | 342 |
| A germánok társadalmi és hadi szervezete | 342 |
| A germánok politikai berendezkedése | 342 |
| A germánok szigorú és tiszta erkölcsei | 343 |
| Rómát a végzet szorongatásából csak a barbárok viszálya mentheti meg | 344 |
| Tacitus | |
| Beszélgetés a szónokokról Részletek | 345 |
| A politikusnak a társadalomtól kijáró külső elismerések | 345 |
| Az ékesszólás szabadságát kellene megvalósítani | 345 |
| Az erkölcsök süllyedése okozza az ékesszólás, a műveltség hanyatlását | 345 |
| Az ékesszólás igazi táplálója: a politikai szabadság | 348 |
| Az ékesszólás idegen a jól elrendezett államtól | 349 |
| Egy jó erkölcsű államban kisebb az ékesszólás jelentősége | 349 |
| Tacitus | |
| Korunk története | 350 |
| I. könyv | |
| Az egyszemélyi hatalom okozta torzulások | 350 |
| Még a kor erényei is tragédiákhoz kapcsolódnak | 351 |
| A hatalom titkának lelepleződése: nemcsak Rómában lehet urakodót választani | 351 |
| A hajdani fegyelem elvesztette tekintélyét | 352 |
| A birodalom teste megköveteli, hogy a princeps gondoskodjék utódjáról | 352 |
| II. könyv | |
| Gyávaság pusztulni hagyni az államot | 354 |
| IV. könyv | |
| A "római béke" fenntartásának eszközei | 356 |
| Tacitus | |
| Évkönyvek | 357 |
| I. könyv | |
| A princeps a polgárháborúkban kimerült birodalmat kerítette hatalmába | 357 |
| A principatus egyik alapja a szolgaságra való készség | 358 |
| Augustus utódlásának kérdése | 358 |
| Az egyeduralommal megváltoztak az erkölcsök: Róma a szolgaságba rohan | 359 |
| A principatus rákfenéje: A felségsértési perek | 360 |
| III. könyv | |
| Erkölcsök és törvények | 360 |
| Tiberius levele az államot megfertőző fényűzésről | 362 |
| Az erkölcsök körforgásáról | 364 |
| IV. könyv | |
| A principatus rosszabra változik | 364 |
| A "kevert" államformát nehéz megvalósítani és fenntartani | 365 |
| V-VI. könyv (Töredék) | |
| A zsarnokság fokozódik | 366 |
| A századok körforgását kifejező néphagyomány: a phoenix madár | 366 |
| A tiberiusi zsarnokság álsága | 367 |
| XI. könyv | |
| A romanizáció megokolása: friss erő kell a megfáradt birodalomnak | 367 |
| XV. könyv | |
| A zsarnokgyilkos terv indoka: a princeps bűnei a birodalom, közelgő végét jelzik | 369 |
| XVI. könyv | |
| A szolgai tűrés sokak pusztulását vonja maga után | 370 |
| Suetonius | |
| A Caesarok élete | 371 |
| Hatodik könyv | |
| Nero A princepsi hatalom és a kegyelet színjátéka | 371 |
| Nyolcadik könyv | |
| Domitianus Egy zsarnok megölését követő boldogabb időszak | 372 |
| Florus | |
| Róma háborúi | 373 |
| Első könyv | |
| A hét király kora Romulus uralkodásától | |
| A római nép és életének egyes szakaszai | 373 |
| Visszapillantás a hét király korára | |
| A római nép gyermekkora | |
| Az állam korai fejlődése | |
| Az ifjúvá serdült Róma | |
| Az első pun háború | 374 |
| Visszapillantás | |
| A római állam férfikorának betegsége | 375 |
| Appianosz | |
| A római polgárháborúk | 376 |
| I. könyv | |
| A római nép és a senatus küzdelme: a hatalmi egyensúly keresése | 376 |
| A polgárháborúk kezdete | 377 |
| A Sulla-féle káros gyógymód: az önkényuralom | 377 |
| Caesar, "a nép barátja" hatalmával átmenetileg megszünteti a pártviszályt | 378 |
| A Caesar halálával feléledő pártharcok | |
| Augustus monarchiája | 379 |
| Egyeduralom és egyetértés | 379 |
| Aelius Aristides | |
| Rómára (részletek a beszédből) | 380 |
| A kitűnően szervezett és az összhangra épülő Római Birodalom örök | 380 |
| Az uralkodás művészetét a rómaiak találták fel | 380 |
| Róma hatalma az idegeneket is római polgárrá tevő hadseregen nyugszik | 382 |
| A római állam azért kiváló, mert egyesíti az egyes államformák előnyeit | 383 |
| Plutarkhosz | |
| Szókratész daimónjáról (részlet) | 384 |
| Epameinóndasz tanácsa: nem szabad polgárvérrel tenni szabaddá az államot | 384 |
| A monarchiáról, a demokráciáról és az oligarchiáról | |
| Mindig a helyzetnek leginkább megfelelő államformát kell választani | 385 |
| Plutarkhosz | |
| Politikai tanácsok (részletek) | 387 |
| A birodalom városainak vezetői tartsák tiszteletben Róma és a császár fennhatóságát | 387 |
| A politikus tegyen engedményeket, hogy biztosíthassa az összhangot | 388 |
| Epiktétosz | |
| Kézikönyvecske (részlet) | |
| Az emberi szabadság záloga: a hatalmunkban nem lévő dolgok megvetése | 389 |
| Marcus Aurelius | |
| Elmélkedései | |
| Hetedik könyv A helyes szemlélet kialakításának fontossága | 389 |
| Kilencedik könyv Az uralkodónak a természetet kell követnie | |
| Platón állama a Földön megvalósíthatatlan | 390 |
| A hírnév viszonylagos és korlátozott | 390 |
| Tizedik könyv Minden szervesen beleilleszkedik a világmindenség egészébe - ez a közjónak is az alapja | 391 |
| Tizenegyedik könyv A társadalmon belül az emberek hierarchikus kölcsönviszonyban állnak egymással - ez összhangban van a természettel | 391 |
| Milyen alapelveket tartson szem előtt az uralkodó? | 393 |
| Az ókori és a középkori Európa határán: kései antik és korai keresztény politikai gondolatok | 395 |
| Plótinosz | |
| Kilenc értekezés | 397 |
| Az államok törvényei nem egyformák | 397 |
| A szép és az igazság az Istentől ered | 397 |
| Az egységre való törekvés mindenre, tehát az államra is érvényes | 398 |
| A háborúk oka, hogy a mindenség a szellem ellentéteinek az egysége | 399 |
| A társadalomban és az államban - a drámához hasonlóan - betöltött ellentétes szerepek a szellem ellentétes részeinek egységével magyarázhatók | 402 |
| A szellem formanélküliségéről | 404 |
| Mikor marad távol a lélek a politikától? | 404 |
| Cassius Dio | |
| Római történelem | 405 |
| XLIV. könyv (részlet) | |
| A demokrácia fogyatékossága. A monarchia előnye | 405 |
| LII. könyv (részletek) | |
| Az augustusi monarchia igazolása | 406 |
| Maecenas tanácsa | 406 |
| Ulpianus | |
| Részlet a Digesta-ból ("Törvénykönyv") | |
| A császári rendeletekről | 409 |
| Philosztratosz | |
| Apollóniosz élete | |
| Az első római császárok értékelése | 410 |
| Iulianus császár | |
| Konsztantiosz vagy az uralkodásról | |
| Igazi uralkodóvá nem a származás teszi az utódot, hanem tulajdon erényei | 411 |
| Iulianus | |
| A Caesarok | |
| M. Aurelius megmagyarázza politikai tévedéseit | 413 |
| Historia Augusta | |
| A császárok története | 414 |
| Részlet egy császárportréból: Antoninus Pius | 414 |
| Carus élete (részlet) | |
| Az államot a sors igazgatja | |
| Róma történetének fordulói | 415 |
| Ammianus Marcellinus | |
| Római történeti események (részletek) | 417 |
| XIV. könyv A római állam elérte a tisztes életkort | |
| Bár betegsége nyilvánvaló, élvezi a császárok gondoskodását | 417 |
| A történelemben a növekedést és a hanyatlást a végzet irányítja | 420 |
| XV. könyv Kudarcba fullad a római állam tekintélyének elismertetése | 421 |
| XIX. könyv A népek felsorakoztak a római világ elpusztítására | 421 |
| Az udvaroncok szerint: a császár felette áll minden veszélynek | 421 |
| Az állam eltorzulására utaló csodajelek | 422 |
| XX. könyv A veszélyhelyzetben feltétlenül engedelmeskedni kellene az uralkodó akaratának | 422 |
| Uralkodjék egyetértés a császári családon belül | 422 |
| Az állam biztonságának talpköve: az uralkodók egyetértése | 423 |
| A barbárok támadásai után megújuló római állam | 423 |
| XXI. könyv A jogrend megsértése gyors és határozott ellenintézkedést követel | 423 |
| Az állam felfakadó kelevényei: a polgárháborúk és a rossz uralkodó | 424 |
| XXII. könyv Iulianus hatalomra jutása | 425 |
| A császár környezete a bűn melegágya, mely megfertőzi az államot | 428 |
| A hadsereg züllése | 429 |
| Iulianus valláspolitikája | 429 |
| Iulianus állhatatossága | 429 |
| XXIII. könyv A római állam nem szorul rá mások segítségére | 430 |
| XXV. könyv Egy államférfi nem engedhet át az ellenségnek római földet | 430 |
| Symmachus | |
| Előterjesztések a császároknak (részlet) | 432 |
| Rómát ősi vallása őrizte meg | |
| Aurelius Victor | |
| Rövid történet vagy a Caesarok élete (részletek) | 433 |
| Az igazi császár az értelmetlen hódítás érdekében nem bontja meg a békét | 433 |
| Aurelianus uralkodása is bizonyítja a történelem és a politika körforgását | 433 |
| Tertullianus | |
| Védőirat (részletek) | 435 |
| Az államok földi törvényei a körülményekhez kapcsolódnak, ezért jogosságuk korlátozott | 435 |
| Az emberi akarat függvénye, hogy az állam elismeri-e a pogány isteneket | 436 |
| A történelmi események időbeli láncolata | 436 |
| Minucius Felix | |
| Octavius (részlet) | |
| A földi monarchia az égi királyság példáját követi | 437 |
| Lactantius | |
| Az isteni tanítások (részletek) | 439 |
| A régiek nem ismerték fel a teljes igazságot, mert az csak az Isten vallása révén érhető el | 439 |
| Az Isten akarata szerint minden ember egyenlő: ez az igazság alapja | 440 |
| A római állam életének szakaszai | |
| A birodalom halála | 441 |
| Euszebiosz | |
| Egyháztörténet | |
| X. könyv Constantinus győzelméről és azokról a jótéteményekről, melyekben a római uralom alattvalóit részesítette | 442 |
| Ambrosius | |
| Levelek (részlet) | |
| Az agg Róma is legyen Isten katonája | 444 |
| Hieronymus | |
| Levelek (részlet) | |
| A római állam nagy volt kiemelkedő egyéniségekben | 445 |
| Augustinus | |
| Az Isten államáról (részletek) | 447 |
| Harmadik könyv | |
| A pogány istenek alatt Róma kegyetlen volt, csak az egyes polgárok tanúsítottak jóságot | 447 |
| Ötödik könyv Constantinus esete bizonyítja: a földi hatalom nem feltétlenül a Sátántól ered, hanem az igaz Isten is megadhatja annak, aki őt tiszteli | 449 |
| XV. könyv Az egy Isten kezében van a megmásíthatatlan igazság, s ezt az angyalok közvetítik a földi világnak | 450 |
| Az Isten állama és a földi állam | |
| Az emberek két fajtája | 451 |
| Az Isten népe, illetve állama történetének korszakai | 452 |
| XIX. könyv A szolgaság oka a bűn | 454 |
| A pogány Róma nem ismerte az igazságot, ezért állama sohasem lehetett igazi köztársaság | 455 |
| Az I/A * (212/A) levél A "De civitate Dei" elrendezéséről és tartalmáról | 457 |
| A 2* (272) levél Isten államának megvalósulásához a jók hitbeli újjászületése szükséges | 458 |
| Orosius | |
| Történelem a pogányok ellen | |
| A világtörténet és Róma korszakai | 466 |
| Boethius | |
| A filozófia vigasztalása | 469 |
| Első könyv A filozófia szerepe a kormányzásban | 469 |
| A filozófia szerint: az alattvaló számára örömet kell, hogy okozzon az engedelmesség | 470 |
| Az isteni értelem kormányozza a világot - ez adhat erőt a száműzöttnek | 471 |
| Második könyv Az erény szerez megbecsülést a tisztségnek és a hatalomnak - nem pedig fordítva | 472 |
| A tisztségek nem természettől fogva jók | 473 |
| A politikában szerzett hírnév esetleges és mulandó | 474 |
| A Római Birodalom híre korlátozott - ezért polgáraié is | 474 |
| Harmadik könyv Az állami tisztségek csak még jobban kiemelik a hitvány ember gyengeségét | 475 |
| Az uralkodói hatalom nem feltétlenül boldogít, sőt veszélyt hozhat kiszolgálójára | 476 |
| Jegyzetek | 479 |
| Jegyzetszótár | 483 |
| A kötet összeállítójának megjegyzése | 527 |
Folytatás Microsoft-tal