Házassági köteléki perek az egyházi bíráskodásban

Előszó

Mikor ezt a könyvet a saját munkájának gyarlóságát átérző ember szerénységével, sőt félénkségével nyilvánosságra hozom, ezt abban a tudatban teszem, hogy lapjai telve vannak sok tökéletlenséggel. Ezért a tárgyilagos bírálat minden megjegyzését, jóindulatú tanácsát, figyelmeztetését előre is hálásan köszönöm. Csak egy bíráló megjegyzésnek szeretnék bizonyos magyarázattal elébevágni. Lehet, hogy valaki e munka látszólagos rendszertelenségét fogja szememre vetni s arra mutat rá, hogy a házasságjognak számos érdekes kérdéséről említést sem teszek, másokat pedig túlságosan terjengősen adok elő. Ezzel szemben az volna tisztelettel teljes megjegyzésem, hogy nem rendszeres házasságjogot akartam nyújtani, mert hiszen erre nem is volt szüksége a magyar szakirodalomnak, miután Schermann Egyed és Sipos István már az Egyházi Törvénykönyv megjelenése óta olyan rendszeres házasságjogi könyvekkel gazdagították irodalmunkat, hogy ezek mellett egy újabb, kevésbbé hivatott szerző tollából kikerülő könyvre pillanatnyilag igazán nincs szükség.
Az én szemem előtt gyakorlati cél lebegett. Arra gondoltam, - s ezen gondolatom megvalósításához több oldalról nyertem bíztatást - hogy ügyvédek, bírák, plébánosok, gyóntatók és általában egyházjoggal foglalkozóknak kezébe olyan könyvet adjak, mely kimerítően tájékoztat a házassági köteléki perek megindításának lehetőségéről és esélyeiről. Ez volt az a szempont, mely e munka megírásánál egyedül vezetett. Ezért nem is adtam a munkának olyan címet, mely rendszeres házasságjogra engedne következtetni. Átmentem tulajdonképen az egész házasságjogon, de azokat az elméleti kérdéseket, melyek a fenti szempontból nem bírtak jelentőséggel, nem dolgoztam fel, viszont nem egy olyan részt, mely még a legterjedelmesebb házasságjogi könyvekben is aránylag csekélyebb méltatásban részesül, részletesebben kidolgoztam, mert köteléki perek szempontjából gyakorlati jelentőségűnek tartottam. Vissza