1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Országos felmérés

Egyetemi tankönyv

Szerző
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 345 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó3
Az országos felmérés
Az Országos Felmérés célja és feladata5
A magyar Országos Felmérés kifejlődése és mai szervezete5
A magyar Országos Felmérésnél alkalmazott vetületi rendszerek, mértékegységek és méretarányok8
Vetületi rendszerek8
Mértékegységek10
A térképek méretaránya11
A magyar felmérési szelvényhálózatok11
A szelvényhálózat célja11
Az ölrendszerű szelvényhálózatok11
A sztereografikus és a hengervetületi méretrendszerű szelvényhálózatok13
A Gauss-Krüger-vetületi szelvényhálózatok14
A földmérési utasítások és hibahatárok15
Vízszintesértelmű alappontok meghatározása
A felsőrendű háromszögelés végrehajtása17
Az országos háromszögelés feladata és tagozódása17
Magyarország régi háromszögelési hálózatáról17
A felsőrendű háromszögelési hálózat kifejlesztése19
Az országos alapvonalak és alapvonal-fejlesztő hálózatok70
A földrajzi helymeghatározás eredményeinek felhasználása az elsőrendű háromszögelésnél77
A felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséről78
A háromszögelési hálózatok csatlakoztatásáról és a baráti államoknak az általánostól eltérő hálózat-kifejlesztéséről 82
A negyedrendű háromszögelés végrehajtása82
A negyedrendű háromszögelés munkaszakaszai82
A negyedrendű háromszögelési pontok megjelölésére szolgáló ideiglenes pontjelölések83
A negyedrendű háromszögelés előkészítő munkálatai86
Az új negyedrendű háromszögelési pontok meghatározásának elvei89
Az új negyedrendű háromszögelési hálózat mérése93
A negyedrendű hálózat számítása101
A negyedrendű háromszögelési hálózat zárómunkálatai 109
A háromszögelést pótló hosszúoldalas sokszögelésről 110
Az alappontsűrítés112
Az alappontsűrítésről általában112
Az ötödrendű háromszögelés113
A sokszögelés119
A keretpontok meghatározása134
Magassági alappontok meghatározása
Az országos szintezés feladata, tagozódása és számozási rendszere138
A magyarországi szintezés alapfeltétele130
A magasságjegyek140
A tervezés és szemlélés141
Az építés (a magasságjegyek elhelyezése)142
A mérés (észlelés)142
Az alkalmazott szintezőműszerek és szintezőlécek145
A szintezőlécek komparálása143
A szintezési szakasz előkészítése az észleléshez146
A mérés (észlelés) végrehajtása147
Szintezés szélesebb vízfolyáson keresztül150
Irodai feldolgozás151
A szintezési vonalak mérési eredményeinek összeállítása és az ortométeres magasságkülönbségek számítása151
A szintezési vonal a posteriori kilométeres középhibájának számítása151
A szintezési hálózat kiegyenlítése152
A felsőrendű magasságjegyek nyilvántartása154
A negyedrendű szintezésről154
Vízszintesértelmű részletes felmérés
A vízszintesértelmű részletes felmérésről általában155
A vízszintesértelmű részletes felmérés feladata155
A művelési ágak és a művelés alól kivett területek155
A földmérési és a kataszteri térkép156
A táblák és a táblaszámozás157
A földrészletek és a helyrajzi számozás157
A földrészletek és a tereptárgyak felvételre vonatkozó főbb szabályok159
A földrészletek tulajdonosának és használójának feltüntetése 165
A részletes felmérés előkészítő munkálatai167
A községelhatárolás167
A dűlőjegyzék173
A birtokelhatárolásról174
A bemérés végrehajtása175
A részletpontok és a kisalappontok175
A mérési jegyzet és a mérési vázlat178
Az oriogonális koordinátamérés végrehajtása181
A poláris koordinátamérés és a tahiméteres felvétel végrehajtása186
A busszolás felvétel végrehajtása189
A térképezés193
A keretvonal és a koordinátákkal meghatározott pontok felrakása193
A részletek térképezése194
A térkép kidolgozásáról195
A községenként készült térkép lapjainak számozása196
A táblaszámozás és a helyrajzi számozás végrehajtása197
A területmeghatározás198
A területmeghatározásnak a magyar Országos Felmérésnél alkalmazott módszereiről198
A község területmeghatározásának rendszere207
A község területmeghatározásának végrehajtása208
A műszaki zárómunkálatok221
Az azonosítás221
A birtokvázlat221
Átnézeti térképek készítése222
A régebbi részletes felmérések munkarészei222
A földnyilvántartás munkája az új felméréssel kapcsolatban222
A földnyilvántartás feladata222
A kataszteri tisztajövedelem223
A földnyilvántartás munkarészei226
A földnyilvántartási munkálatok közszemlére tétele227
A régebbi földnyilvántartási munkarészek227
A felmérés eredményeinek átvétele a telekkönyvi betétekbe228
A változások nyilvántartása
A nyilvántartás feladata230
A műszaki nyilvántartás általános szabályai230
A táblaszám változásának rendszere230
A helyrajzi szám változásának rendszere231
Nyilvántartási (összehasonlító) jegyzék készítése a földrészletek változásáról233
Nyilvántartási (összehasonlító) jegyzék készítése a táblák változásáról234
A térképlap méretváltozásának figyelembevétele235
A változások átvezetése237
A műszaki nyilvántartás különböző időszakai237
A változások átvezetésének különböző módjai238
A változások átvezetése vázrajz alapján238
A változások átvezetése helyszíni bemérés alapján242
A községi határvonal változásai244
A községi határvonal változásának okai244
A határátcsatolásról245
Önálló község alakulásáról245
A községek egyesítéséről245
A kisajátítás geodéziai munkálatairól245
Előmunkálatok245
A helyszíni munkálatok247
Az irodai munkálatok247
A kisajátítás átvezetése a műszaki nyilvántartásban249
A csereingatlanokról249
A nagyobb kiterjedésű felosztásokról és egyéb földrendezésekről249
Előkészítés, az elhatároló vonal kijelölése és az új állapot feltüntetése249
Földkönyv készítése251
Egyéb változások nyilvántartása252
Felmérési és területmeghatározási hibák helyesbítése252
A községi utak rendezéséről253
A változások feltüntetése a földnyilvántartás munkarészeiben253
A kataszteri térképek helyesbítése253
A térképhelyesbítés célja és végrehajtásának elve253
A földmérési térképre kerülő pontok azonosítása254
A földrészletek és az alrészletek ellenőrzése, illetve új bemérése260
A táblaszámozás és a helyrajzi számozás261
A földnyilvántartás munkálata a térképhelyesbítés során261
A síkrajzi térkép kiegészítése magassági adatokkal
A magassági kiegészítés pontossági követelményei262
A vízszintesértelmű előkészítő munkálatok263
A magasságmérés végrehajtása263
A négyzethálózatos terepbevétel263
Hossz- és keresztszelvények felvétele268
A tahiméteres felvételről271
A szintvonalak kirajzolása272
Szabatos felmérések
Önálló háromszögelési alaphálózat kifejlesztése273
Az önálló hálózat szükségessége273
Az alaphálózat kialakítása273
Az alaphálózat pontjainak végleges megjelölése276
Az alaphálózat mérése277
Az alaphálózat számítása és bekapcsolása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatba278
Az alaphálózat kialakítása és meghatározása az országos felsőrendű háromszögelési hálózatból282
Az alsórendű háromszögelés végrehajtása283
Az alsórendű háromszögelés elvei és osztályozása283
Az alsórendű háromszögelési pontok megjelölése284
Az alsórendű hálózat mérése285
Az alsórendű háromszögelési pontok számítása286
Transzformációs számítások az alaphálózati és az országos rendszer között287
Az önálló alaphálózat és az országos hálózat összefüggésének vizsgálata287
Az országos felsőrendű hálózatból meghatározott alaphálózat transzformálása290
Vízszintesértelmű részletes felmérés291
A sokszögelés291
Az elhatárolási munkálatok204
A részletmérés206
A térképezés és a területszámítás209
Önálló szintezési hálózat kifejlesztése301
A hálózat kialakítása301
A hálózat mérése301
A hálózat kiegyenlítése301
A magassági részletmérés303
A magassági alappontok sűrítése303
A magassági részletpontok felvétele304
A magassági térképezés305
Alaptérkép a nagyobb üzemek létesítéséhez306
A sztatikai koordináta-kiegyenlítés
A sztatikai koordináta-kiegyenlítés alapelve307
A koordináta-kiegyenlítés különféle feladatainak megoldása308
Az előmetszés kiegyenlítése308
A hátrametszés kiegyenlítése309
Kiegyenlítés külső és belső irányokkal310
Két pont együttes kiegyenlítése310
Kiegyenlítés hosszmérések alapján312
Kiegyenlítés kényszerfeltételekkel315
A középhibaszámítás316
Példák a sztatikai koordináta-kiegyenlítésre317
Irodalom331
Tárgymutató333

Hazay István

Hazay István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hazay István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv