kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 525 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 258 fekete-fehér és színes ábrával illusztrált. |
| Előszó | 5 |
| Az állati test kémiai alkotórészei | |
| Szervetlen vegyületek | 8 |
| Víz | 8 |
| Az élet és az életfolyamatok szempontjából fontosabb elemek | 10 |
| Az ásványaianyag-forgalom szabályozása | 12 |
| Szerves vegyületek | 14 |
| Szénhidrátok | 14 |
| Monoszahharidok | 15 |
| Diszahharidok | 16 |
| Poliszahharidok | 16 |
| Zsírok és zsírszerű anyagok (lipidek) | 18 |
| Egyszerű zsírok | 18 |
| Összetett zsírok (lipoidok) | 21 |
| Fehérjék | 24 |
| Aminosavak | 25 |
| A fehérjék belső szerkezete, alakja, molekulasúlya | 27 |
| A fehérjék izoelektromos pontja | 29 |
| A fehérjék csoportosítása | 30 |
| Nukleinsavak | 32 |
| A fehérjék bioszintézise | 35 |
| Szabad nukeotidok | 41 |
| A sejt funkcionális anatómiája | |
| Sejt (cellula) | 43 |
| A sejt alkotórészei | 43 |
| A citoplazma | 44 |
| Sejthártya | 44 |
| Sejtszervecskék (organellumok) | 45 |
| Sejtmag (nucleus) | 46 |
| Enzimek | 46 |
| Aktiválási energia | 47 |
| Az enzim specifitása és kémiai szerkezete | 47 |
| Az enzimek aktiválását befolyásoló tényezők | 48 |
| Az enzimek csoportosítása | 49 |
| A sejt anyag- és energiaforgalma | 50 |
| Az anyagcsere fogalma | 50 |
| A sejtek táplálkozása | 51 |
| Disszimilációs folyamatok a sejtben | 52 |
| Glikolízis | 53 |
| A pirosszőlősav további sorsa a sejtben | 55 |
| Terminális oxidáció | 57 |
| Oxiadatív foszforilálás | 58 |
| A zsírok lebontása | 59 |
| A glicerin lebontása | 59 |
| A zsírsavak lebontása | 59 |
| A fehérjék lebontása | 60 |
| Oxidatív dezaminálás | 60 |
| Transzaminálás | 61 |
| Dekarboxilezés | 61 |
| Az ammónia közömbösítése | 61 |
| Az N-mentes szénlánc további sorsa | 62 |
| Asszimilációs folyamatok a sejtekben | 62 |
| A zsírok bioszintézise | 62 |
| Az intermedier anyagcsere egysége | 63 |
| A sejt el- és kiválasztó tevékenysége | 64 |
| A sejtek növekedése és differenciálódása | 64 |
| A sejt életfolyamatai | 65 |
| Ingerlékenység | 65 |
| A sejtek mozgása | 65 |
| Szaporodás | 66 |
| Alkalmazkodás (adaptáció) | 67 |
| A sejt egyensúlyi helyzetének általános feltételei | 67 |
| A szövetek funkcionális anatómiája | |
| Hámszövet (tela epithelialis) | 68 |
| Fedőhám | 69 |
| Mirigyhám | 69 |
| Érzékhám | 71 |
| Retikuláris hám | 72 |
| Különleges hámok | 72 |
| Kötő- és támasztószövet (tela connectiva) | 72 |
| Kötőszövet (tel conjunkctiva) | 73 |
| Embrionális kötőszövet | 73 |
| Retikuláris kötőszövet | 73 |
| Zsírszövet | 73 |
| Rostos kötőszövet | 74 |
| Támasztószervek | 74 |
| Porcszövet (tela cartilaginea) | 75 |
| Csontszövet (tela ossea) | 75 |
| Izomszövet (tela muscularis) | 75 |
| Idegszövet (tela nervea) | 76 |
| Idegsejt | 76 |
| Neuroglia | 78 |
| A szervezet fogalma | |
| A szervek felosztása | 79 |
| Anatómiai nómenklatúra | 80 |
| Henle-féle irányszavak | 80 |
| Az állati test részei és tájékai | 82 |
| A fej részei és tájékai | 83 |
| A törzs tájékai | 84 |
| A végtagok részei és tájékai | 85 |
| A mozgás szervei | |
| A mozgás passzív szervei | 86 |
| Általános csonttan | 86 |
| A csontok alakja | 86 |
| A csontok vegyi és fizikai tulajdonságai | 88 |
| A csont szerkezete | 88 |
| A csontok járulékos szervei | 90 |
| A csontok kapcsolódási formái | 91 |
| Megszakított csontösszeköttetés vagy ízület | 93 |
| Az ízületek felosztása | 94 |
| Részletes csonttan | 97 |
| A törzs csontjai (ossa trunci) | 97 |
| A gerincoszlop csontjai (ossa columnae vertebralis) | 98 |
| A csigolyák összeköttetései | 105 |
| A mellkas (thorax) csontjai | 106 |
| A mellkas szalagjai és ízületei | 107 |
| A végtagok csontos váza | 108 |
| Az elülső (mellső) végtag csontjai (ossa extremitatis thoracicae) és összeköttetései | 109 |
| Az elülső szabad végtag csontjai | 110 |
| A hátulsó végtag csontjai | 116 |
| A hátulsó szabad végtag csontjai | 120 |
| A fej csontjai | 125 |
| Az agykoponya | 126 |
| Az arckoponya csontjai | 134 |
| A fej fontosabb üregei | 141 |
| A házimadarak csontos váza | 141 |
| A mozgás aktív szervei (izomrendszer) | 146 |
| Általános izomtan | 146 |
| A harántcsíkos izmok (Vázizmok) alakja és felosztása | 146 |
| Az izmok járulékos, segítő szervei | 149 |
| Az izomszövet szerkezete és mechanikai tulajdonságai | 149 |
| Az izmok kémiai összetétele | 149 |
| A hús | 151 |
| Részletes izomtan | 152 |
| Az elülső végtag izmai | 152 |
| A hátulsó végtag izmai | 162 |
| A törzs izmai | 168 |
| A gerincoszlop izmai | 168 |
| A mellkas izmai | 169 |
| A has izmai | 171 |
| A fej izmai | 173 |
| A madár izomrendszere | 174 |
| Az izomműködés élettani alapjai | 176 |
| Az izomműködés jelenségei | 176 |
| Az izomműködés elektromos jelenségei | 178 |
| Az izomösszehúzódás biokémiája | 178 |
| Az izom összehúzódásra képes állományának változásai | 181 |
| A harántcsíkos izomzat működése a szervezetben | 182 |
| Az izomtónus | 182 |
| A sima izmok működése | 184 |
| Általános mozgásélettan (mozgástan) | 184 |
| Az állat testének statikája és dinamikája | 185 |
| A test statikája | 186 |
| A törzs és a fej statikája | 186 |
| Az elülső és a hátulsó végtag statikája | 188 |
| A test dinamikája | 189 |
| A lábak mozgása | 191 |
| Természetes járásmódok | 193 |
| A zsigerek rendszere | |
| Nagy testüregek (savós testüregek) | 204 |
| Mellüreg | 204 |
| Hasüreg | 204 |
| Medenceüreg | 205 |
| Emésztés és felszívódás | 205 |
| Emésztőkészülék | 206 |
| Előbél | 206 |
| Szájüreg | 206 |
| Nyelv | 208 |
| Fogak | 210 |
| Mandulák | 213 |
| A száj mirigyei | 213 |
| Garat | 213 |
| Nyelőcső | 213 |
| Gyomor | 215 |
| Közép- és utóbél | 221 |
| Közép- (vékony-)bél | 223 |
| Utó- vagy vastagbél | 225 |
| A középbél járulékos mirigyei | 227 |
| A madár emésztőkészüléke | 230 |
| Előbél (fejbél) | 230 |
| Középbél | 231 |
| Utóbél | 232 |
| A középbél járulékos mirigyei | 232 |
| Az emésztés | 233 |
| Az éhség, az étvágy és a jóllakottság érzetének keletkezése | 233 |
| Szomjúságérzés | 234 |
| A szilárd és a folyékony táplálék felvétele | 234 |
| Rágás | 234 |
| Nyál | 235 |
| Nyelés | 237 |
| A gyomor szerepe az emésztésben | 237 |
| Az együregű gyomor élettani sajátosságai | 238 |
| Hányás | 239 |
| Emésztés az együregű, összetett gyomorban | 240 |
| Az együregű gyomor kiürülése | 244 |
| A kérődzők gyomrainak emésztőtevékenysége | 244 |
| Kérődzés | 245 |
| A kérődzők gyomrainak mozgása | 246 |
| A nyelőcsővályú élettani jelentősége | 246 |
| Mechanikai és kémiai folyamatok az előgyomrokban | 247 |
| A protozoák szerepe a bendőben | 247 |
| A baktériumok tevékenysége a bendőben | 248 |
| A bendő szerepe a kérődzők N-forgalmában | 250 |
| Az oltógyomor működése | 251 |
| Az előgyomrok és az oltó kiürülése | 252 |
| A közép- és utóbél szerepe az emésztésben | 252 |
| A közép- és utóbél mozgásai | 252 |
| A hasnyál és az epe szerepe az emésztésben | 253 |
| A hasnyál élettani jelentősége | 253 |
| Az epe és szerepe az emésztésben | 255 |
| A bélnedv emésztőtevékenysége | 257 |
| Vegyi folyamatok az utóbélben | 257 |
| A bélsár és a bélsárürítés | 258 |
| A madár emésztőkészülékének működése | 260 |
| Takarmányfelvétel és ivás | 260 |
| Emésztés a madár előbelében | 260 |
| Emésztés a madár közép- és utóbelében | 261 |
| Felszívódás | 262 |
| Felszívódás az emésztőcső különböző szakaszaiban | 262 |
| A víz és a vízben oldott sók felszívódása | 263 |
| A fehérjék (aminosavak) felszívódása | 264 |
| A szénhidrátok felszívódása | 265 |
| A zsírok felszívódása | 266 |
| A légzőszervek rendszere (légzőkészülék) | |
| Légzés | 267 |
| Légutak | 267 |
| Orr | 267 |
| Gége | 269 |
| Gégecső | 273 |
| Tüdő | 273 |
| A madár légzőkészüléke | 276 |
| Orrüreg | 277 |
| Gége és gégecső | 277 |
| Tüdő | 277 |
| Légzsákok | 278 |
| A légzés és a gázcsere | 278 |
| A légutak élettani szerepe | 278 |
| A légzés mechanizmusa | 279 |
| A légvételek szaporasága (frekvenciája) és mélysége | 281 |
| Gázcsere a tüdőben | 281 |
| A vér szerepe a gázok szállításában és a gázcserében | 284 |
| A vér O2-szállító és -megkötő képessége | 284 |
| A vér CO2-megkötő és -szállító képessége | 285 |
| Alkálitartalék | 286 |
| A vér kémhatásának szabályozása | 287 |
| A légzés idegi és kémiai szabályozása | 288 |
| Idegi szabályozás | 288 |
| Kémiai szabályozás | 288 |
| A légzést befolyásoló egyéb tényezők | 289 |
| A magzat gázcseréje | 289 |
| A madár gázcseréje | 290 |
| Húgy- és nemi készülék | |
| Húgyszervek | 292 |
| Vese | 292 |
| Vesemedence | 292 |
| Húgyvezető | 295 |
| Húgyhólyag | 295 |
| Húgycső | 295 |
| Nemi szervek | 296 |
| Hím nemi szervek | 296 |
| Herezacskó | 296 |
| Here | 297 |
| Ondóvezető | 298 |
| Ondózsinór | 298 |
| Járulékos nemi mirigyek | 299 |
| A hím állatok húgycsöve | 300 |
| Hímvessző | 301 |
| Makk | 302 |
| Tasak | 302 |
| Női nemi szervek | 302 |
| Petefészek | 302 |
| Petevezető | 305 |
| Méh | 305 |
| Hüvely | 308 |
| Péra, szeméremtest | 309 |
| Magzatburok | 309 |
| A madár húgy- és nemi készüléke | 300 |
| Húgyszervek | 300 |
| A madár nemi szervei | 310 |
| Kiválasztás | 312 |
| A vizelet és a vizeletkiválasztás | 312 |
| Vizelet | 312 |
| A vese működése | 313 |
| Küszöb- és nem küszöbanyagok | 316 |
| A veseműködés idegi és kémiai szabályozása | 316 |
| A vizelet kiürülése | 318 |
| Verejték és a verejték kiválasztása | 318 |
| A faggyúmirigyek tevékenysége | 319 |
| A szív és a keringési rendszer | |
| Vérérrendszer | 320 |
| Szív | 322 |
| A szív ingerképző és -vezető rendszere | 324 |
| A szív vér- és idegellátása | 324 |
| Nagy vérkör | 324 |
| Artériák | 324 |
| Vénák | 327 |
| Kis vérkör | 328 |
| A magzati vérkeringés | 328 |
| Az artériák és a vénák szerkezete | 329 |
| Nyirokérrendszer | 330 |
| A madár vérérrendszerének sajátosságai | 331 |
| A vérképzés szervei | 332 |
| Lép | 332 |
| Vörös csontvelő | 333 |
| Vér | 333 |
| A vér jelentősége | 333 |
| A vér összetétele | 334 |
| A vértérfogat és meghatározása | 335 |
| A vér alakos elemei | 335 |
| Vörös vértestek | 336 |
| Fehér vértestek | 338 |
| Vérlemezkék | 339 |
| A retikulo-endoteliális rendszer, RES | 339 |
| Vérplazma | 340 |
| Vércsoportok | 342 |
| Az Rh-faktor | 343 |
| A háziállatok vércsoportjai | 343 |
| Véralvadás | 345 |
| Vérsejtsüllyedés | 346 |
| A szív és a vérkeringés élettana | 347 |
| A szívizom sajátosságai | 347 |
| Szívciklus | 348 |
| A szív teljesítőképessége | 348 |
| A szívműködés idegi és hormonális szabályozása | 349 |
| Szividegek | 349 |
| Szívreflex | 351 |
| A szívműködés humorális szabályozása | 351 |
| A szív működését kísérő jelenségek | 352 |
| Szívhangok | 352 |
| A szív működési (akciós) árama: EKG | 352 |
| Vérkeringés a nagy vérkörben | 353 |
| A vérnyomás meghatározása | 353 |
| Az artériás nyomás létrejöttének mechanizmusa | 354 |
| Az artériás vérnyomás nagyságát meghatározó tényezők | 355 |
| Az artériás pulzus | 356 |
| A kapilláris keringés | 356 |
| Vénás keringés | 358 |
| A vér elosztásának szabályozása | 359 |
| Az erek idegi szabályozása | 359 |
| Kémiai anyagok hatása az erekre | 360 |
| Vérkeringés a tüdőben | 361 |
| Nyirok | 361 |
| Anyag- és energiaforgalom | |
| Anyagforgalom | 364 |
| A takarmányvizsgálat fontosabb lépései | 365 |
| Az anyagcsere-termékek gyűjtése | 366 |
| A nitrogénforgalom mérlege | 367 |
| A fehérjék biológiai (élettani) értéke | 369 |
| A szénforgalom mérlege | 370 |
| Energiaforgalom | 370 |
| Az energiaforgalom meghatározása | 372 |
| Az energiabevitel mérése | 372 |
| Az energiaforgalom meghatározása a hőleadás alapján | 373 |
| Légzési vagy indirekt kalorimetria | 373 |
| A szervezet energiaszükséglete | 375 |
| Alapanyagcsere | 376 |
| Életfenntartó energiaszükséglet | 378 |
| A termeléshez, illetve a munkavégzéshez szükséges energia | 378 |
| Hőszabályozás | 379 |
| A szervezet hőszabályozása melegben | 382 |
| A szervezet hőszabályozása hidegben | 382 |
| Az anyag- és energiaforgalom kémiai szabályozása | |
| A szervezet neurohormonális szabályozása | 383 |
| A belső elválasztású mirigyek felosztása | 385 |
| Hypothalamus | 387 |
| Agyfüggelék | 389 |
| Az adenohipofízis trofhormonjai | 399 |
| Az anyagcserére ható hormonok | 391 |
| A növekedésre ható szomatotrof hormon (STH) | 391 |
| A pajzsmirigyre ható, tireotrof hormon (TSH) | 392 |
| Az ivarmirigyek fejlődésére és működésére ható, gonadotrof hormonok | 393 |
| A közti lebeny hormontermelése | 396 |
| A neurohipofízis hormonjai | 396 |
| Pajzsmirigy | 397 |
| Anatómia és szövettan | 397 |
| A pajzsmirigy hormonjai | 398 |
| Élettani hatások | 399 |
| A pajzsmirigy csökkent és fokozott működésének tünetei | 401 |
| Hámtestecskék vagy mellékpajzsmirigyek | 401 |
| Anatómia és szövettan | 401 |
| A mellékpajzsmirigy hormonjai | 402 |
| A hasnyálmirigy Langerhans-féle szigetei | 403 |
| Anatómia és szövettan | 403 |
| A hasnyálmirigy eltávolításának következményei | 404 |
| Inzulin | 404 |
| A vércukorszint hormonális szabályozása | 405 |
| Glukagon | 405 |
| Mellékvesék | 406 |
| Anatómia és szövettan | 406 |
| A velőállomány hormonjai | 407 |
| A kéregállomány hormonjai | 408 |
| A kéregállomány eltávolításának, hipo- és hiperfunkciójának következményei | 409 |
| A mellékvesekéreg-hormonok termelésének és leadásának szabályozása | 410 |
| Magzatmirigy | 410 |
| Anatómia és szövettan | 410 |
| Élettani hatás | 411 |
| Tobozmirigy | 411 |
| Anatómia és szövettan | 411 |
| Élettani hatás | 411 |
| Az ivarmirigyek (gonádok) hormontermelése | 412 |
| Hím nemi hormonok | 412 |
| Női nemi hormonok | 413 |
| A szaporodásbiológiai folyamatok ciklusa és hormonális szabályozása | 417 |
| Nemi ciklus | 417 |
| A vemhesség hormonális szabályozása | 419 |
| A placenta hormontermelése | 419 |
| Szöveti hormonok | 420 |
| Neurohormonok | 420 |
| Az emésztőcső szöveti hormonjai | 421 |
| A keringési rendszerre ható szöveti hormonok | 422 |
| Vitaminok | 423 |
| A vitaminok szerepe az anyagcserében | 424 |
| Atimetabolitok | 426 |
| A vitaminok kimutatása | 427 |
| Vízben oldódó vitaminok | 427 |
| B-vitamincsoport | 427 |
| B1-vitamin (tiamin vagy aneurin) | 428 |
| B2-vitamin (riboflavin, laktoflavin) | 430 |
| Nikotinsav (nikotinsavamid, niacin, pellagra preventív faktor, PP) | 432 |
| Pantoténsav | 435 |
| Piridoxin csoport (B6-vitamin, adermin) | 436 |
| Fólsav-csoport | 438 |
| P-amino-benzoesav (PABA, H1-vitamin) | 438 |
| Fólsav és folinsav | 439 |
| Kobalamin (B12-vitamin, korrinoidok) | 441 |
| Biotin (H-vitamin) | 443 |
| Lipotrop hatású B-vitaminok | 444 |
| Mio-inozit | 444 |
| Kolin | 445 |
| C-vitamin | 446 |
| P-vitamin | 448 |
| Lipoidokban oldódó vitaminok | 448 |
| A-vitamincsoport | 448 |
| Retinol | 450 |
| D-vitamincsoport (kalciferol) | 455 |
| E-vitamincsoport | 461 |
| K-vitamincsoport | 466 |
| Ubikinon | 468 |
| F-vitamin | 468 |
| Az idegi szabályozás szervei. Idegrendszer | |
| Általános idegélettan | 469 |
| Az idegrendszer felépítése | 470 |
| Neuron | 470 |
| Az idegingerületet kísérő változások | 475 |
| A központi idegrendszer és működése | 475 |
| Az agy- és gerincvelő burkai | 476 |
| Gerincvelő | 476 |
| A gerincvelő működése | 477 |
| Reflexműködés | 477 |
| A gerincvelő ingerületvezető működése | 479 |
| Agyvelő | 480 |
| Hátulsó agyvelő | 480 |
| Középső agyvelő | 482 |
| Utóagyvelő | 483 |
| Környéki idegrendszer | 487 |
| Gerincvelőidegek | 489 |
| Autonom vagy vegetatív környéki idegrendszer | 491 |
| Érzékszervek | |
| A látás szerve | 493 |
| A szemgolyó | 493 |
| A szem járulékos szervei | 495 |
| A látás | 496 |
| A szem optikai hibái | 497 |
| A hallás és egyensúlyozás szerve | 498 |
| Hallás és egyensúlyozás | 501 |
| Az egyensúlyozás készüléke | 501 |
| Az ízlelés szerve | 503 |
| A szaglás szerve | 503 |
| A tapintás szerve | 503 |
| Köztakaró | 504 |
| Bőrérzések | 504 |
| A köztakaró módosult képződményei | 505 |
| Tejmirigy | 506 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.