Előszó
Zsigertan, splanchnologia.
Zsigerek, viscera, a test visceralis csövében levő szervek, melyek egy része az egyéni élet fenntartására: az anyagcsere, gázcsere és húgykiválasztás, más része a...
Tovább
Előszó
Zsigertan, splanchnologia.
Zsigerek, viscera, a test visceralis csövében levő szervek, melyek egy része az egyéni élet fenntartására: az anyagcsere, gázcsere és húgykiválasztás, más része a fajfenntartás szolgálatában áll; űrrendszerük a külvilággal nyílások útján közlekedik.
Régebben a test üregeiben foglalt, általában a belső szerveket nevezték zsigereknek, ezek közül azonban azokat, melyek a külvilággal nem állnak nyilások útján összeköttetésben (szív, agyvelő, gerincvelő), ma már nem számítják a zsigerek közé; másfelől viszont vannak zsigerek, melyek nem a test valamely, a coelomából eredő üregében foglalnak helyet (száj, orr, garat, nyelőcső, gége).
A zsigerek változatos, sokféle működésű, eltérő szerkezetű szervek melyek a következő készülékeket alkotják: A) emésztőkészülék, apparatus digestorius (systema digestorium, táplálókészülék, apparatus alimentarius), B) lélekzőkészülék, apparatus respiratorius (systema respiratorium), utóbbi az előbbivel együtt fejlődik, azért e kettőt együttesen, középponti szerveik után, gastropulmonalis készüléknek is nevezik, a splanchnologia e fejezetét pedig enterologianak; C) húgyivarkészülék, apparatus urogenitalis; nephrogonologia. A zsigertanban kerülnek tárgyalás alá továbbá még a belsőelválasztású mirigyek (endocrinologia), melyek összefüggő, egymással correlatioban álló, pluriglandularis apparatust adnak (a pajzsmirigy, a thymus, a mellékvesék), és a zsigerekhez tartozó izmok, mindezeken kívül még külön a nagy testüregek is.
A fentebb említett készülékekben kétféle zsigereket találunk, ú. n. csőalakú szerveket átjárható űrrel, kitüremkedésekkel, tágulatokkal, stb., melyek a külvilággal közvetetlenül vagy közvetetten közlekednek, és többé-kevésbé tömött vagy tömör szerveket, melyek sejtjei tömegesebben halmozódnak fel.
Utóbbiakat, a parenchymás szerveket, régebben nemes szerveknek is nevezték és valamikor jóslásra, jövendőmondásra, áldozatok hozására is használták, szemben a nem nemes, hártyásfalú szervekkel (a nemes szervek közé vették azonban a régiek a szivet is).
Vissza