| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 168 oldal |
| Sorozatcím: | Reprint |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 23 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-05-5676-6 |
| Megjegyzés: | Az 1881-ben, Zilahy Sámuel Bizománya által kiadott könyv reprint mása. |
| Bevezetés | 1 |
| Jószippon (ál-Josephus) a magyarok származásáról és régi s ujabb lakhelyeikről. 940 körül | 3 |
| Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül | 10 |
| József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl | 24 |
| "Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl | 44 |
| Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt | 45 |
| A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen | 45 |
| Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői | 47 |
| A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon | 47 |
| Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül | 49 |
| Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül | 51 |
| Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül | 53 |
| Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül | 55 |
| Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül | 56 |
| Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt | 58 |
| Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt | 60 |
| Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504. | 62 |
| Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt | 63 |
| Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523. | 65 |
| Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454) | 65 |
| Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456. | 68 |
| I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518. | 69 |
| II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése | 70 |
| A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül | 75 |
| Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt | 82 |
| Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül | 84 |
| Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096 | 84 |
| Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja | 85 |
| József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575. | 86 |
| József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai | 87 |
| Kálmán király és a keresztes hadak. 1096. | 88 |
| A nikápolyi ütközet. 1396. | 89 |
| Brankovics György Magyarországba menekül | 90 |
| II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet | 91 |
| A belgrádi ütközet. 1456. | 92 |
| A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik | 92 |
| Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja | 94 |
| Szörény várának eleste. 1524. | 94 |
| A mohácsi vész. Szulejmán Budán | 94 |
| Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529. | 95 |
| Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532. | 95 |
| Katzianer veszedelme | 95 |
| A János király halála után történtek | 96 |
| Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542. | 96 |
| Pest városának sikertelen vívása. 1542. | 97 |
| Esztergom és Fehérvár eleste. 1543. | 97 |
| Fráter György a törököktől elpártol | 97 |
| Fráter György megöletik | 97 |
| Teufel veresége | 97 |
| József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai | 98 |
| A zsidók 1348-ban Magyarországról kiűzetnek | 98 |
| Zsigmond király a töröktől megveretik | 98 |
| Zsigmondot a hussziták megverik | 99 |
| Báthory István lengyel király | 99 |
| A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik | 100 |
| A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek | 101 |
| Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586. | 104 |
| Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591 | 107 |
| Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592. | 108 |
| A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955. | 109 |
| Albert császár | 109 |
| V. László halála | 109 |
| Mátyás király | 109 |
| A mohácsi vész. II. Lajos | 111 |
| Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved | 111 |
| Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után | 112 |
| Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648. | 114 |
| Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657. | 115 |
| Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678. | 117 |
| A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670. | 117 |
| Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget | 118 |
| Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek | 118 |
| Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik | 119 |
| Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik | 119 |
| Budai orvosok. 1676. | 121 |
| Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le | 122 |
| Buda a lángok martaléka lesz. 1669. | 122 |
| Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak | 123 |
| Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685 | 124 |
| Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686. | 129 |
| Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686. | 131 |
| Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687. | 137 |
| Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692. | 140 |
| Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734. | 142 |
| Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése | 144 |
| Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség. | |
| Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek. | |
| Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről | |
| Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései | |
| Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában | |
| Név- és tárgymutató | 160 |
A borító élei sérültek, a címlapon tulajdonosi bejegyzés látható.
A gerinc elszíneződött.
Folytatás Microsoft-tal