| Előszó | |
| Tartalomjegyzék | |
| Rövidítések | |
| A héber betűk | |
| A sémi nyelvek | 1 |
| A héber nyelv története | 2 |
| A héber nyelv grammatikai feldolgozásának a története | 4 |
| Miért kell héberül tanulnunk? | 7 |
| Hogyan tanuljunk héberül? | 8 |
| A héber betűk írása | 10 |
| A héber mássalhangzók kiejtése | 11 |
| A magánhangzók | 12 |
| A sáv | 16 |
| A mássalhangzók felosztása | 18 |
| A szótagok | 19 |
| A dáges pont | 22 |
| A kettőzés elhagyása | 24 |
| A hangsúly | 27 |
| A torokhangok és a RÉS | 30 |
| A tőszámnevek 1-10-ig | 34 |
| A tárgyi praepozició | 35 |
| A határozott névelő | 36 |
| A névelő használata | 37 |
| A nevek | 39 |
| A nyelvtani nem | 40 |
| A melléknév | 43 |
| A gyenge mássalhangzók sajátosságai | 45 |
| Az akcentusok | 49 |
| A pauza | 50 |
| A személyes névmás és haszn. | 52 |
| A qámäc és qámäc hatuf megkülönböztetése | 54 |
| A főnév esetei | 55 |
| A birtokos eset és más status constructus kapcsolatok | 56 |
| A tárgyeset (accusativus) | 60 |
| Az enklitikus praepoziciók (praefixumok) | 61 |
| Az enklitikus praepoziciók használata | 64 |
| A részesítő eset (dativus) | 66 |
| A magánhangzók változásai | 67 |
| A Ketib és Qeré | 74 |
| A tőszámnevek 11-19-ig | 76 |
| A mutató névmás | 78 |
| A kötőszó és a praefixumok összehasonlító táblázata | 82 |
| A melléknév fokozása | 82 |
| A kérdőnévmások | 83 |
| A vonatkozó névmások | 85 |
| A nominális (névszói) mondat | 86 |
| A héber ige | 89 |
| Az igetörzsek | 90 |
| Az idő | 91 |
| Az igetörzsek képzése és jelentése | 93 |
| A névszók (főnevek és melléknevek) | 99 |
| A névszóképzés főbb típusai | 100 |
| A nevek suffixumos alakjai | 108 |
| A tőszámnevek 20-99-ig | 110 |
| Az igék ejtegetése | 112 |
| A tőszámnevek 10-tól fölfelé | 114 |
| A prefektummal rokon igealakok QAL-ban | 116 |
| Perfektum QAL mediae é ás ó igék | 118 |
| A nevek III. osztálya | 120 |
| A nevek IV. osztálya | 120 |
| Összefoglaló megjegyzések a tőszámnevekről | 121 |
| A sorszámnevek | 126 |
| A törtszámnevek | 127 |
| A nevek V. osztálya (Nomina segolata masculina) | 132 |
| Az imperfektum képzése | 134 |
| A szabályos ragozású praepoziciók | 136 |
| Az imperfektummal rokon igealakok | 138 |
| Az egyszerű perfektum | 141 |
| A participium használata | 144 |
| Az infinitivus absolutus használata | 145 |
| Kötőszók, határozószók és az állítmány | 146 |
| A nevek VI. osztálya | 147 |
| A nevek VII. osztálya | 148 |
| Az egyszerű imperfektum | 150 |
| A consecutio temporum | 152 |
| Az imperfektum consecutivum | 153 |
| A perfektum consecutivum | 155 |
| Az erős igék NIFAL-ban | 157 |
| Erős igék az intenzív igetörzsekben | 159 |
| A névszók egymás mellé rendelése | 162 |
| Erős igék a kauzativ törzsekben | 165 |
| Erős igék HIFIL-ben | 165 |
| Erős igék HOFAL-ban | 167 |
| A verbális (igés) mondat | 168 |
| A tárgyragos ige | 171 |
| Főnevek a névmások szerepében | 177 |
| Az erős igék átfogó jellemzése | 180 |
| Régi igei végződések | 181 |
| Verba gutturalia | 182 |
| Verba primae gutturalis és RÉS | 182 |
| Verba mediae gutturalis és RÉS | 185 |
| Az összetett praepoziciók | 186 |
| Verba tertiae gutturalis | 187 |
| A határozószók | 188 |
| A szorzószámnevek | 190 |
| Az osztószámnév | 191 |
| Határozatlan számnevek | 191 |
| Az igék tárgyi vonzata | 194 |
| A nevek VIII. soztálya | 197 |
| A nevek IX. osztálya | 198 |
| A nőnemű nevek ragozása | 198 |
| A mondat felépítése és a kongruencia | 201 |
| Kiemelt mondatrészek | 204 |
| Az állító és tagadó mondatok | 205 |
| A kérdő és felelő mondatok | 211 |
| Az óhajtó mondatok | 212 |
| Az eskü-mondatok | 215 |
| Az általános alany | 218 |
| A személytelen alany | 218 |
| A tárgy kiesése a mondatban | 219 |
| Két cselekmény összekapcsolása | 221 |
| A műveltető mondatviszony | 222 |
| A relatív igék | 222 |
| Az infinitivus constractus | 224 |
| A mondatok egymás mellé rendelése | 230 |
| Kötőszó nélkül alárendelt mondatok | 231 |
| Rendhagyó nevek | 236 |
| A kohortativus, jussivus és imperativus használata | 239 |
| Kétszeresen gyenge igék | 241 |
| A héber indulatszók | 241 |
| Az alárendelt mondatok | 243 |
| Valóságos alárendelő mondatszerkesztések | 244 |
| Az alanyi mellékmondatok | 247 |
| A tárgyi mellékmondatok | 247 |
| Kétszeresen gyenge igék | 248 |
| A gyenge igék átfogó jellemzése | 250 |
| Okhatározói mondatok | 252 |
| Időhatározói mellékmondatok | 253 |
| A feltételes mondatok | 253 |
| A célhatározói mondatok | 255 |
| A következményes mondatok | 256 |
| A megengedő mondatok | 256 |
| A mellékmondat élreállítása | 257 |
| Táblázatok | 259 |
| Megjegyzések a táblázatok megértéséhez és használatához | 260 |
| Erős igék - táblázatok | 261 |
| Gyenge igék - táblázatok | 266 |
| Névszóragozás - táblázatok | 323 |
| Szótári rész | 1 |
| Megjegyzések a szótár megértéséhez és használatához | 2 |
| Héber-magyar rész | 3 |
| Magyar-héber rész | 26 |
| Fontosabb bibliai tulajdonnevek | 49 |
| Izráel királyai | 54 |
| Fontosabb bibliai földrajzi nevek | 55 |
| Az Ótestámentum könyveinek héber nevei | 58 |
Folytatás Microsoft-tal