Heckenast Gusztáv (1922-1999) könyvtára

Előszó

Heckenast Gusztáv Kossuth-díjas történettudós, a Miskolci Egyetem díszdoktora, az ifjú miskolci bölcsészettudományi kar előadó professzora, több mint hat évtized alatt gyűjtött történettudományi szakkönyvtárát végrendeletileg a Miskolci Egyetemre hagyta. A hír önmagában nem lenne különös, ha azonban beletekintünk témánk adattárába, látjuk, hogy a bölcsész-képzés csak 1992-ben indult, karrá csak 1997-ben alakult, Heckenast Gusztávot alig két esztendeje avatta díszdoktorrá az egyetem, akkor az örökhagyó és az egyetem kapcsolata túl rövidnek tűnhet ahhoz, hogy ilyen nagyívű gesztusra kerüljön sor.
Természetesen, a vaskohászat történetét kutató történész és az ősi bányász-kohász alma mater, amely akkoriban, az 1950/60-as évek fordulóján, Nehézipari Műszaki Egyetemként Miskolcon működött, együttműködésének eredendőnek kellett lennie, ha nem is volt akkoriban még intézményes. Az intézményességet abban az időben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület által menedzselt Kohászati Történeti Bizottság jelentette. E két szakmai szervezetben viszont döntően vett részt az alma mater, s az egykor ott végzett szakmai gárda. Nagy eredményük a mindmáig úttörő jellegű klasszikus műnek számító, közismert Heckenast-Nováki-Vastagh-Zoltay vaskohászattörténet, amelynek kutatásaihoz a kohó- és gépipari minisztérium teremtette meg a financiális hátteret.
A következő lépcsőt a földtani-bányászati ipar és kutatás részéről jelentkező érdeklődés jelentette: Fülöp József akadémikus, a Központi Földtani Hivatal elnöke az 1970-es évek derekán támogatását ajánlotta föl a hazánkban szétszórtan tevékenykedő, ásványi nyersanyagok hasznosításának történetét kutató intézmények és személyek tevékenységét összehangoló műhely kialakításához. így került, a feladatra egyetlenként vállalkozó, miskolci egyetem könyvtárába a KFH támogatása, Gyulay Zoltán professzor szellemi irányítása alatt. (Gyulay professzor 1977-ben bekövetkezett tragikus halála után a feladat a könyvtár kislétszámú történeti részlegére nehezedett.)
Kiinduló célunk volt, megnyerni egyrészt a témához közelálló történészeket, másrészt a bányász-kohász szakma nagytapasztalatú szakembereit a publikálásra, valamint serkenteni a téma iránti érdeklődést a fiatal történész és műszaki szakemberek között. Vissza