Családi jog

Egyetemi jegyzet

Szerző

Lektor

'Hegedűs Andrea: Családi jog ' összes példány

Kiadó:	Kis-Ker Bt.
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	179 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Egyetemi jegyzet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az általam tartott előadások azt a meggyőződést erősítették bennem, hogy szükség lenne egy - a Szegedi Tudományegyetem Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéke keretein belül oktatott családi joghoz, mint önálló tantárgyhoz kapcsolódva, - a tanszék családi jogi koncepcióját tükröző jegyzetre. Korábban történtek erre kísérletek, sőt egy ideiglenes tananyag napvilágot is látott (Gaál Sándor - Tóthné Fábián Eszter: Családi jog L, JATE Kiadó Szeged, 1989.), azonban az, a családi jog tananyagának csupán egy szeletét, a házasság megszűnésére, a házassági vagyonjogra, és a rokonok eltartására vonatkozó fejezeteit dolgozta fel.
Ilyen előzmények után került sor 2002-ben jelen jegyzet 1. kiadására. A jegyzet - jelenlegi átdolgozott változatában - megkísérli összefoglalni a családi jogi oktatás teljes anyagát, nem csupán „A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény" rendelkezéseit szem előtt tartva, hanem a kapcsolódó joganyag legfontosabb rendelkezéseit, figyelemmel a közelmúltban történt jogszabályi változásokra és a Ptk. Koncepció legfontosabb felvetéseit is ismertetve.
A Polgári Törvénykönyv újrakoditikálásának időszakát éljük. Elkészült az új Ptk. Koncepciója, amelynek szövegét a Kormány az 1003/2003. (1.25) sz. határozatával elfogadott. A Koncepció már határozottan állást foglal a Családjogi törvény Ptk.-ba történő integrálása mellett, mégpedig oly módon, hogy az új Ptk-t alkotó 5 Könyvből a 2. Könyv a Családjog címet viselné. Azt mindenképpen szükséges azonban hangsúlyozni, hogy nem a joganyag „beolvasztásáról", hanem csupán egy jól elkülönített, a joganyag fontosságát és sajátosságait hangsúlyozó integrálásról van szó. Tekintettel arra is, hogy a családi jog a polgári joggal közös gyökerekből (a magánjogból) fakad, és ebből adódóan is számos jellegzetességbeli hasonlóság figyelhető meg mindkét jogágban, talán ezzel indokolható az integrálásra irányuló nézeteket képviselő jogászi felfogás. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK 3
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 7
ELŐSZÓ 9
I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RÉSZ 11
I. fejezet
A CSALÁDI JOG FOGALMA, ELHATÁROLÁSA MÁS
JOGTERÜLETEKTŐL
I. A családi jog fogalma 13
II. Elhatárolása más jogterületektől 13
II. fejezet
A CSALÁDI JOG FORRÁSAI 16
III. fejezet
A CSALÁDI JOG ALAPELVEI 19
IV. fejezet
A CSALÁDI JOGI JOGVISZONY JELLEGZETESSÉGEI 22
V. fejezet
A CSALÁDI JOG SZABÁLYOZÁSI KÖRE 23
I. Tárgyi kör 23
II. Személyi kör 23
II. RÉSZ
A HÁZASSÁGI JOG 27
I. fejezet
A HÁZASSÁG ÉS A HÁZASSÁG MEGKÖTÉSE 29
I. A házasság fogalma 29
II. A jegyesség 31
III. A házasságkötés különböző szabályozási lehetőségei 32
IV. A házasságkötést megelőző eljárás 33
V. A házasságkötés érdemi előfeltételei 35
VI. A házasságkötés alaki szabályai 38
VII. A külföldiekkel, illetve a külfölddel kapcsolatos házasságkötés 40
VIII. Az élettársi kapcsolat jellemzői 42
II. fejezet
A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENNÉ NYILVÁNÍTÁSA 44
I. Az érvénytelenségről általában 44
II. A házasság érvénytelenné nyilvánítása 45
III. fejezet
A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE 50
I. A házasság megszűnése a halál okából 50
II. A házasság felbontásának történeti szabályai 51
III. A házasság felbontása a Családjogi törvény alapján 54
IV. fejezet
A HÁZASSÁG JOGI TARTALMA 63
I. Személyhez fűződő jogviszonyok szabályozása 63
II. A vagyoni viszonyok szabályozása 65
V. fejezet
A HAZASSÁGI VAGYONJOG 66
I. A házassági vagyonjog területei 66
II. Házassági vagyonjogi rendszerek 66
III. A magyar házassági vagyonjogi rendszer 68
VI. fejezet
A HÁZASTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATA 83
III. rész
A család. A rokonság 89
I. Fejezet
A CSALÁDI JOGÁLLÁS 91
I. A családi jogállás alapvonásai 91
II. Az anyai státusz betöltése 91
III. Az apai jogállás betöltése 92
IV. Az apaság vélelmének megdöntése 98
V. A családi jogállásra irányuló perek közös szabályai 100
VI. A házasságban és házasságon kívül élő családtagok viszonya 101
VII. A házasságon kívül született gyermek neve, és a szülői adatok
megállapítása 101
VIII. A házasságból született gyermek nevének meghatározása 102
II. fejezet
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS 103
I. Az örökbefogadás történetének vázlata 103
II. Az örökbefogadás feltételei 104
III. Az örökbefogadás joghatásai 109
IV. Az örökbefogadás felbontása 112
III. fejezet
A SZÜLŐ-GYERMEK VISZONY (A SZÜLŐK FELÜGYELETI JOGA) 114
I. A szülői felügyelet gyakorlásának joga 114
II. A szülő - gyermek kapcsolat alapvető elvei 116
III. A szülői felügyelet tartalma 116
IV. A szülői felügyeleti jog megszüntetése és szüneteltetése 123
V. A gyermek elhelyezése, az elhelyezés megváltoztatása és a
kapcsolattartás 125
IV. fejezet
A GYERMEK ÉS ROKONTARTÁS 131
I. Gyermektartás 131
II. A rokontartás egyéb esetei 135
IV. RÉSZ
CSALÁDPÓTLÓ HELYZETEK JOGVISZONYÁNAK SZABÁLYOZÁSA
I. fejezet
A GYÁMSÁG 141
I. A gyámhivatal és a gyámhatóságok elhatárolása 141
II. A Csjt. által szabályozott gyámságról általában 141
III. A gyámság rendeltetése, a gyámrendelés 142
IV. A gyámság ellátása 149
V. Gyámhatósági kontroll 150
VI. A gyámságnak és a gyám tisztségének megszűnése 151
II. fejezet
A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS ALATT ÁLLÓ GYERMEK
GYÁMSÁGA 152
III. fejezet
A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS 156
I. Fogalmak megváltozása 156
II. Alapelvek 157
III. Gyermeki jogok és kötelezettségek 157
IV. Szülői jogok és kötelességek 159
V. A gyermekvédelmi rendszer működtetése 160
VI. A gyermekek védelmének rendszere 161
VII. Gondozási díj 179